Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kopf Mihály - Kopilovich István - Kopits János - Kopjafa - Koppay József - Koppné - Koppold József - Kopt művészet - Kopt szövetek - Korányi Anna br. - Korányi Felicitás - Korányi Sarolta - Korb Erzsébet (Böske)
Köpf KOPF Mihály, szobrász, * 1820 körül. A bécsi akadémián tanult. 1843. Temesvárt telepedett le s főleg egyházi és dekoratív szobrokat készített. KOPILOVICH István, festő és grafikus, * Bajmok (Bácsbodrog vm.) 1877 márc. 24. A bpesti iparművészeti iskolában Morellinél képezte magát ügyes fametszővé. Utóbb Budapesten festeni tanult. Kiállításokon nem szerepelt. KOPITS János, szobrász és festő, * Kaposvár 1872 szept. 9. A bpesti iparrajziskolában, majd az iparművészeti iskolában tanult. 1902-től a jáki templom szoborműveinek restaurálásán dolgozott. 1904. a nyíregyházi Samassatemplom szobrait készítette. Főbb művei még Hőgyes Endre síremléke Budapesten és a kaposvári Kossuthszobor. Képei a Somogyvármegyei Múzeumban. KOPJAFA, 1. Magyar népművészet. KOPPÁN József, festő, * Wien, 1857, + Gastein 1927. Bécsben építésznek készült, utóbb festeni tanult s ott és Münchenben szaporán termelte tetszetős pasztell-képmásait és szépségképeit, amelyek bejárták az egész világ képes családi lapjait s könnyű fajsúlyuknál fogva kapós műkereskedelmi cikké váltak. — Irodalom: Rudolf Lothar, K. Berlin u. Leipzig, 1919. 94 ábrával. Szépek tükre. K. 10 pasztell-festménye. KOPPNÉ, 1. Nemes Zsuzsánna gr.-nő. KOPPOLD József, * Temesvár 1799, Újbessenyő 1871 dec. 29. Bogsáni, majd újbessenyői plébános volt. Mint festő autodidakta. Egyházi-, arc-, genre- és csendéletképeket festett. Oktató című képe a temesvári múzeumban van. KOPT MŰVÉSZET, az ókeresztény művészet egyiptomi ága. Az arabok által Koptnak elferdített Egyiptom a legelső keresztény országok egyike volt és itt az egyházi építészet korán felvirágzott. Alexandria közelében az utóbbi évtizedekben folytatott ásatások napfényre hozták Szent Menasnak, Egyiptom nemzeti szentjének városában a IV. és V. sz.-ban épült több bazilika maradványait, erős keleti befolyások alatt azonban Egyiptomban leginkább a 3 apszisú kupolás templomok típusa honosodott meg. Nevezetes ily templomok Alsó-Egyiptomban az ú. n. syr kolostor, Közép- Egyiptomban a Fehér- és Vöröskolostor. Rendkívül primitív kőfaragványok mellett említendők a templomokban fennmaradt fal- és kupolafestmények, amelyek kivált iknográfiai szempontból fontosak. A kopt sírokból előkerült textilis emlékeket 1. Kopt szövetek alatt. — Irodalom: Butler. The ancient Coptic churches of Egypt. (Oxford, 1884). Dillmont, L’art chrétien en Égypte (Dornach, 1895). Ebers, Die koptische Kunst (Leipzig, 1892). Bock, Matériaux pour servir à l’archéologie de l’Égypte chrétienne (Szentpétervár, 1901) ; Gayet, L’art copte (Párizs, 1902); Strzygowski, Koptische Kunst (Leipzig, 1904); Kaufmann, Ein altchristliches Pompei in der lyrischen Wüste (Mainz, 1902); u. a. Die Menasstadt (u. o. 1920). KOPT SZÖVETEK, a IV—VII. sz.ból a keresztény hitre tért egyiptomiak (koptok) sírjaiban fennmaradt szövetek. A ruhák vászonból vagy szövetből készültek, díszítésük gyapjúval gobelinmódra van szőve, de hímzett dísz is előfordul. A formák római hatást mutatnak, de főként a gránátalma gyakori alkalmazásával keleti jelleget is. A stilizált állat- és emberalakok, a növényi elemek, arabeszkek, keresztény szimbólumok, latin és zsidó feliratok olyan tarka képet nyújtanak, hogy amennyiben egyáltalán stílusról szó lehet, azt az egyenetlenség jellemzi, mely a keresztény hitre tért Egyiptom földrajzi és politikai helyzetével magyarázható meg. KORÁNYI J. Anna br., Soós Elemérné, festő, * Nagykálló 1870 máj. 12. Budapesten végezte tanulmányait s 1885 óta állít ki virág- és tájképeket, képmásokat (Korányi Frigyes br., Aratás után, őszi levelek, Az obsitos stb.). Kiváló szerepe volt a magyar művésznők megszervezése körül. 1931. kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. K. 2. Felicitás, szobrász, * Nyitra 1895. Teles Edénél és a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1919. a Műcsarnokban plakettekkel szerepelt először. 1920. a bécsi Secessióban és a Lafitte-szalonban állított ki ugyancsak plaketteket. K. 3. Sarolta, festő, * Szatmárnémeti 1886 nov 12. A bpesti női festőiskolában Deák Ébner Lajosnál tanult, azután Szatmáron telepedett le. Genre- és virágcsendéletképeket fest. KORB. Erzsébet (Böske), festő, * Budapest 1899 máj. 22. + u. o. 1925 okt. 17. K. Flóris építész leánya. A bpesti képzőművészeti főiskolán Réti István tanítványa volt. Kőrösfői-Kriesch Aladár is hatott rá. 1923-ban az Ernst- Múzeumban rendezett kollektív kiállításával tűnt fel. 1924. Rómába ment, hol második gyűjt, kiállítását rendezte (1925). Későbbi műveit halála után a Műcsarnok akt-kiállításán állította ki családja. Ezek: Kinyilatkoztatás (megvette a Szépművészeti Múzeum), Május, Amphora, Az ígéret földje és Ahitat, majd az Ernst Múzeum rendezett hagyatéki kiállítást (1927). Nagyméretű alakos kompozícióin nemes értelemben vett de- 581 Korb