Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

K - Kőszeghy-Winkler Elemér - Kőszegi Bella - Kőszegi-Brandl Gusztáv - Kőszegi-Fangh Dezső - Kőszegiek Társasága - Kővári Szilárd - Kőváry Endre - Kövér Gyula - Kövér János - Köves Izsó - Kövesdy Géza - Kövesházi Kalmár Elza

Kőszeghy-Winkler 595 Kövesh­ázi egyetemen 1913. szerzett oklevelet. Pé­csett működik, ahol Nendtwich An­dorral volt közös irodája. K. tervezett több pécsi városi bérpalotát s jelen­tékeny része volt az egyetemi épít­kezésekben is. Pécsi tárlatokon táj­képeket, építési terveket stb. állít ki. KŐSZEGHY-WINKLER Elemér, fes­tő, * Rózsahegy 1882 febr. 1. Jogot vég­zett s a bpesti mintaraj­ziskolában ta­nuit. Néhány évi hivatalnokoskodás után egy ideig a Kassai Múzeum igaz­gatója volt. Jelenleg Lőcsén él. Na­turalista figurális és tájképeket fest. Illusztrálással is foglalkozott. 1930. Késmárkon, 1931. Sztambulban volt kollektív kiállítása. KŐSZEGI Bella, festő és grafikus. Budapesten az iparműv. iskolában és külföldön végezte tanulmányait. A nép­művészet hatása alatt mese-illusztrá­ciókat készített, 1927. a Magy. Aqy. és Pasztellfestők Egyesülete kiállításán az állami könyvillusztráció-díjat nyer­te.­­ 1931. KŐSZEGI-BRANDL Gusztáv, festő,­­ Sopron 1862., + 1908 márc. 21. Buda­pesten és Münchenben tanult s elő­ször 1890. állított ki a Műcsarnokban életképeket. KŐSZEGI-FANGH Dezső, festő, 1. Fannh D. KŐSZEGIEK TÁRSASÁGA. 1925 ta­vaszán 17 fiatal művész azzal a céllal alapította, hogy az elveszett Nagy­bánya helyett Kőszegen felépíti az új Nagybányát, ahol még ez évben kiállí­táson mutatkoztak be. A Társaság tagjai voltak: Jánosa Lajos, Jégh Jó­zsef, Mihálcz Pál, Nemessányi-Kon­­tuly Béla, Pallay József, Baracskai Szűcs Zoltán, Vargha Nándor stb. KŐVÁRI Szilárd, festő és grafikus, * Kassa 1882 szept.­ 19., + u. o. 1916 jún. 15. Budapesten a képzőműv. főiskolán és a szolnoki művésztelepen tanult. Párizsi tanulmányút­jár­ól hazatérve, mindvégig szülővárosában működött. Tájképeket, utcarészleteket, felvidéki motívumokat festett. 1905. a Nadányi­­díjat nyerte. 1912. kollektív kiállítása volt a Művészházban. KŐVÁRY Endre, festő, * Torda 1832.,­­ Kolozsvár 1918 aug. 3. A bécsi kép­zőműv. akadémián tanult, azután rajz­tanár volt Kolozsvárt. Arc- és genre­­képeket festett. 1884. a budapesti Mű­csarnokban állított ki, Kőváry Lászlót ábrázoló arcképe a M. Tört. Képcsar­nokban van. KÖVÉR J. Gyula, festő és grafikus, * Verpelét 1883 márc. 14. A bpesti kép­zőművészeti főiskolán, Münchenben P. Halm rézkarcoló osztályán és Párizs­ban H. Martinnál tanult. 1909. a Köny­ves Kálmán szalonjában, 1911. a Mű­vészházban rendezett műveiből kollek­tív kiállításokat. 1914. megnyerte a fő­város Ferenc József jubileumi díját. 1919. kiállítása volt a Nemzeti Sza­lonban. 1922. az Erzsébetvárosi Ka­szinó díját, 1923. a Műcsarnok akt-dí­ját nyerte. 1927. újabb kollektív ki­állítása volt a Nemzeti Szalonban. Zsákhordók a Dunaparton, Futó fel­hők, Vízpartján, Téli táj és Interieur c. festményei a főváros tulajdonában vannak. Realisztikus előadásban ak­tokat, arcképeket, mezőkövesdi jele­neteket stb. fest. K. 2. János, festő és illusztrátor,­­ Vadkert 1858 febr. 1. A bpesti minta­­raj­ziskolában és a müncheni képzőm. akadémián tanult. 1881. Magyar élet­kép c. olajfestményét állította ki a bpesti Műcsarnokban. Utóbb Kassán telepedett le s főleg egyházi képeket festett. KÖVES Izsó, festő, * Nagykároly 1853. s 1917 jan. Budapesten, hol a mintaraj­ziskolában Lotz Károlynál s azután Párizsban tanult. 1891 óta rajz­tanár volt Budapesten. Történeti (Spi­noza leírái előtt, Titus diadalmenete stb.), arc- és genreképeket festett. KÖVESDY Géza, festő és grafikus, • Budapest 1887 okt. 29. A bpesti kép­zőm. főiskolán, azután külföldön foly­tatott tanulmányokat. 1919 óta legin­kább figurális témájú naturalista ké­pekkel és rajzokkal szerepel fővárosi és külföldi tárlatokon. 1921. a grafikai díjat, 1922. a báró Kohner- és a Pállik­­díjat, 1925. első állami gráf. díjat, 1927. első áll. vízfestménydíjat, 1923. és 1928. kitüntető elismerést nyert. Ki­festette a m. kir. Operaház és a Nem­zeti Színház örökös tagjainak arcké­peit az illető intézetek részére. 1926. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Sza­lonban a Céhbeliek kiállítása kereté­ben. Néhány grafikus műve a Szép­­művészeti Múzeumban van, Lovasta­nulmány c. képe a főváros tulajdona. KÖVESHÁZI KALMÁR Elza, szob­rász és iparművész, * Bécs 1876 jan. 1. Festőnek készült s Bécsben Loeffler, Münchenben Schmidt-Reuter tanítvá­nya volt. 1898. kezdett mintázni Mün­chenben, Hermann Hahn vezetésével. 1900. Párizsban élt, majd Firenzében. Onnan hazajött Budapestre és több pályázaton vett részt (Kossuth-mauzó­­leum, Spiegel és Márkus Géza építé­szek társaságában). 1902. újra Firenzé­be megy hosszú időre. A háború ki­törése óta itthon dolgozik. K. K. E. hajlékony tehetségű, finom érzékeny­ségű művész. Kénytelenségből a kis­plasztika körére szorítkozik, de kiváló nagyméretű szobrai is vannak (Horthy Miklós mellszobra). A szobrászat min­den kézművesi eljárásában otthonos: maga faragja kőbe szobrait, kerami­­kai tárgyait maga színezi. Mindebben kifinomodott ízlés és gazdag formai invenció a vezetője. A szegedi magyar

Next