Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
N - Nosseni, Giovanni Maria - Novák Andor - Novák Dániel - Novák Ede - Novák Erzsébet - Novák Ferenc - Novák Györgyike, torbágyi - Novák Imre - Novák Irén - Novák János - Novák József Lajos, torbágyi
Nossen 1267 seldorfba járnak a norvég festők tanulni: Ludwig Munthe (1841—96), Hans Dahl (1849—1919), Adelsten Normann (* 1848), Joh Fredrick Eckersberg (1822—70) és Hans Gude (1825—1903), akiből — mint egymásután több német műv. akadémia tanárából — nemzetközi nagyság lett. Az európai kiállításokon és műpiacokon mind számosabban jelennek meg a norvég népies genre- és fjordképek, amelyek düsseldorfias aprólékosságukkal a nagy közönség kedvencei lettek. A következő generáció inkább Münchenbe jár tanulni: Gerhard Munthe (* 1849), Otto Linding (1842—1909), Eilif Petersen (* 1853), majd Párizs következik sorra és egyes norvég festők ott teljesen akklimatizálódnak, az impresszionizmus alapján álló francia festőkké válnak. Különösen Fritz Thaulow (1847—1906) emelkedett ott világhírre, mellette főleg Christian Krogh, továbbá Christian Skredsvig (* 1854), Hans Keyerdahl (1857—1913) és a kitűnő Erik Werenskiold (* 1855) váltak ki. Végül Krogh tanítványa, a nagyszerű Edvard Munch (* 1863), az impresszionizmus talajáról felemelkedve, még a múlt század utolsó negyedében a posztimpresszionista művészetnek egyik leghatalmasabb, legönállóbb úttörője és mint ilyen, kiváló helyet biztosított a II.-nek az európai művészet történetében. — Irodalom: Aubert, Die norwegische Malerei im 19. Jahrhundert (Leipzig, é. n.). Vidalenc, L’art norvégien contemporain (Párizs, 1921). NOSSENI, Giovanni Maria, olasz szobrász, * Lugano 1544, + 1620. Olaszországi tanuló és vándorévei után 1575. Drezdába került és — noha nem volt elsőrangú művész — saját műveivel (a szász uralkodóház síremléke a freibergi székesegyházban, a drezdai Sophienkirche oltára) és irányításával erős befolyást gyakorolt a szászországi renaissancera. NOVAK 1. Andor, festő és iparművész, * Ungvár 1879. Münchenben és Párizsban tanult, azután évekig élt Dániában és Svédországban. 1907-ben Stockholmban kollektív kiállítása volt. Figurális-, táj- és arcképeket festett. Hazatérve a bpesti iparrajziskola tanára lett, s főleg iparművészeti tervezéssel foglalkozott. 1911. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. N. 2. Dániel, művészeti író és építész, s Budán 1849(7), hol a víz- és építészeti főigazgatóság rajzolója volt. 1830—41. a pesti folyóiratokba számtalan művészeti cikket írt, önálló műve az első magyarnyelvű művészlexikon. Hajdan-, közép- és újabbkori híres képírók, szobrászok s rézmetszők életrajza. Buda, 1835. II. 3. Ede, építész, * Budapesten 1888. A József-műegyetemet 1910. végezte, 1912 óta önálló gyakorlatot folytat. Munkáinak túlnyomó részét dr. Barát Béla építésszel közösen alkotta (m. kir. Posta közp. anyagraktára, lakóháztelep Albertfalván, számos iskola, bérház, villa, interieur stb.). Több tervpályázaton nyertek díjat (váci, kassai, salgótarjáni, miskolci városrendezési pályázatok, debreceni városháza stb.). Munkáikat hazai és külföldi folyóiratok közölték s azok Bpesten az 1930. nemzetközi építészkongresszus kiállításán. 1933. Milánóban és Párizsban voltak kiállítva. A kelenföldi új izr. templom tervpályázatán N. első díjat és kiviteli megbízást kapott. Irodalmilag is működik; szerzője a Technikai Lexikon (1928) épületszerkezeti és városrendezési tárgyú cikkeinek. N. 4. Erzsébet, festő, Budapesten tanult, Albert Irsán él. 1910 óta főleg táj- és csendéletképeket állít ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. N. 5. Ferenc, építész, * 1847, + Budapest 1903 jan. 25. Külföldről került a magyar fővárosba, hol az Andrássyúti építőtársaságnál működött. A 80-as évek elején önállósítva magát, számos bérpalotát (pl. Erzsébet-körút 27) és bérházat épített Budapesten, hol sokat buzgólkodott azon, hogy a Gellérthegyet siklóval tegye hozzáférhetővé a közönségnek. 1885. I. tervezte az alcsúti főhercegi kastély műtermét is. N. G. Györgyike, torbágyi, ötvös és éremművész, * Rákospalota 1916 máj. 16. A bpesti iparművészeti iskolában Reményi Józsefnél és Csajka Istvánnál tanult, azután Bécsben képezte magát. Számos plakettet készített. N. Z. Imre, építész, * Bpest 1882. A József-műegyetemet végezte s Bpesten folytat gyakorlatot. Tervei szerint épült a nagyenyedi polg. leányiskola s részt vett a bpesti III. ker. Zsigmondutcai polg. leányiskola tervezésében (1913). A Hungária-fürdő uszodáját az ő tervei szerint építették át filmszínházzá (Kamara-mozgó). Több elemi iskolát, bérházat és villát épített s ipari építkezésekkel is foglalkozott. Egyik legújabb műve a modern törekvésű aquincumi strandfürdő. N. 8. Irén, festő, * Makó 1885 nov. 3. Budapesten tanult. A Nemzeti Szalon kiállítója. N. 9. János, festő a XIX. sz. elején a Dunántúlon. 1810. festette a sümegi plébániatemplom főoltárképét, mely Jézus mennybemenetelét ábrázolja és 1822. a tihanyi apátsági templom főoltárképét. II. 10. József Lajos, torbágyi, festő, grafikus, éremművész és művészeti író, Makó 1884 jan. 9. A ravitarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet. 1907-től színes rajzokat, akvarelleket és tollrajzokat állított ki a Műcsarnokban és Nemzeti Szalonban. 1908. fel- Novák