Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
I - Iskolai könyvtárak - Iskolai mulasztások - Iskolai rendtartás - Iskolai sport (egyesületek)
955 iskolai sport felújítása még fokozott. Az egyesületekben egyre több a középiskolás ifjú, akik teljesítményeikkel kitűnnek. A csillogó érmek, tiszteletdíjak, a nagyokkal való barátkozás és mulatozás lehetősége, a titokban tett ígéretek stb. azonban rombolóan hatnak a diákság lelkére s a tanügyi körök egyre fokozódó panaszainak hatása alatt a vk. miniszter 1898. szigorú rendeletet ad ki, amelyben nemcsak az egyesületi versenyeken való indulástól, de még a gyakorlatokon (tréningeken) való részvételtől is eltiltja a tanulóifjúságot. Ám a rendelet csak papíron volt meg ! Amikor a Slavia, a híres cseh futbalcsapat 1900 áprielsején játszott első ízben fővárosunkban a BTC ellen, a magyar kaput Other nevű, álszakállban játszó ifjú védte, de mindenki, még tanárai is tudták, hogy e név mögött a Ferenc József-intézet egyik tanulója rejtőzik. A tanügyi hatóságok hallgatólag tűrik, hogy az ifjúság a felnőttek egyesületeiben sportol, de a bajok egyre szembetűnőbbek lesznek úgyannyira, hogy a Magyarországi Tornatanítók Egyesületének 1902. évi közgyűlése is kénytelen foglalkozni a kóros állapottal. Itt Kemény F.ig. megállapítja, hogy a tanulóifjúságot a sportmérkőzéseken való részvétel tanulmányi szempontból elvonja az iskolai kötelességektől, erkölcsi tekintetben károsan hat a tanulókra a felnőttek társasága és testnevelési szempontból az idő előtt megkezdett és egyoldalú testi túlfejlesztés komoly szervi bajok csíráit hinti el. Indítványát magáévá tette az Orsz. Középisk. Tanáregyesület is, amely figyelmeztette az igazgatókat az érvényben levő miniszteri tilalomra. Egyébként maradt minden a régiben, az ifjúság legtöbbször álnéven indult az egyesületek versenyein. A helyzet odáig fajult, hogy nem egyszer hamis orvosi bizonyítványt adtak az ifjúnak, hogy azzal igazolja, ha egylete érdekében 2—3 napig vidéken vagy külföldön versenyzett. A vk. minisztérium 1913 jan. 3. újabb szigorú rendeletet tesz közzé, amelyben megtiltja, hogy a tanuló sportegyesületben bármilyen címen, néven szerepeljen, továbbá elrendeli, hogy minden középiskolában testgyakorló kört szervezzenek. Nemsokára kitört a háború és a pedagógiai kérdések háttérbe szorultak. A háború és a forradalmak lezajlása után az egyesületek és a tanügyi körök az ifjúság sportolásának kérdésében még mindig farkasszemet néztek. Ez egészségtelen állapot enyhítésére egyelőre a fővárosban lévő középiskolák ifjúsága részére külön sportegyesületet létesítettek és a tanulók csak ennek kötelékében hódolhattak kedvenc sportuknak, így jött létre 1920 dec. 20. a Budapesti Középiskolai Atlétikai Club (BKAC). Budapest minden középiskolájában megalakítják az intézeti sportkört, amelyeket három kerületbe (budai, pesti I—II.) osztanak be. Versenyeket rendszeresítenek a sportkörök a kerületek között, a legtehetségesebb ifjakból alkotják meg a BEAC központi csapatát s ezeket — módjával — a társadalmi egyesületek versenyein is elindítják. 1924 őszén kibővül az eddigi keret : az Orsz. Testn. Tanács (1. o.) javaslatára a vk. min. elrendeli, hogy az ország minden közép- és középfokú iskolájában meg kell alapítani a sportkört és ez iskolák tanulóinak haladéktalanul ki kell lépni a társadalmi egyesületekből. Nagy felzúdulás követte ezt az intézkedést. Szinte egyértelműen hirdették, hogy nemcsak a társadalmi egyletek léte forog ezáltal kockán, de végveszedelem fenyegeti az egész magyar sportot is, mert az ifjúság sportszerű előkészítésére a testnevelő tanári kar nem alkalmas. A feszültség valamennyire engedett, amikor köztudomásúvá vált, hogy a nyári szünidőben megengedik, hogy a tanulóifjúságnak az a része, amely ellen sem tanulmányi, sem erkölcsi szempontból nincs kifogás, a felnőttek egyesületeiben gyakorolhasson, versenyezhessen. Az amszterdami olympia után e keret még bővült. A nagy világversenyben egyik-másik sportág gyöngén szerepelt, aminek okát a KISOK-kal hozták összefüggésbe, illetőleg a kellő utánpótlás hiányával magyarázták. Ennek eredményeképpen a vk. miniszter elrendelte, hogy a tanév folyamán is adja ki a KISOK a sport terén kiváló ifjakat a társadalmi egyleteknek. Ettől kezdve versenyezhetnek színeikben is, de egyletük neve mellett a KISOK-ét is fel kell tüntetni. A diákság sportolásának pedagógusok által való, központi irányítása kétségtelenül helyes gondolat volt. Új, eddig soha nem látott tömegek lettek a sport katonái, mind az egyéni teljesítmények, mind az átlagok meglepően javultak, de a régi bajok nem szűntek meg : az ifjúság egy része ma is a felnőttek között tölti szabad idejét, s bizony nem mindig nekivaló társaságban ; a társadalmi egyletek csak a kiváló ifjakkal foglalkoznak, az ifjúság nagyobb része pedig — diákuszodák, pályák hiányában — nem kaphatja meg a kívánatos kiképzést. Hazánkban az 1929—30. tanévben 427 iskolai sportkör működött, amelyek az egyes iskolafajok között így oszlottak meg: fiú-középiskolákban 114, leánygimnáziumokban (líceumokban) 25, fiú-felsőkeresk. iskolákban 32, leánykereskedelmiben 11, felsőmezőgazdasági intézetekben 5, felső ipariskolában 1, tanítóképzőkben 29, tanítónőképzőkben 9, fiú polgári iskolában 110, leányoknál 100. írod. Kemény F.—Kovács R.: A testi nevelés állapota (1899). Oebhardt F.: A hazai testi nevelés és testi gyakorlás ügyeiről (1907). Andor T.: A magyarországi tornatanítók egylete 25 éves fennállásának története (1906). Mezey-Neuenbach : KISOSZ évkönyve (1927). A Tornaügy, Nemzeti Sport, Sportvilág évfolyamai, Mező, 956