Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)

I - Iskolai könyvtárak - Iskolai mulasztások - Iskolai rendtartás - Iskolai sport (egyesületek)

955 iskolai sport felújítása m­ég fokozott. Az egyesületekben egyre több a középiskolás ifjú, akik telje­sítményeikkel kitűnnek. A csillogó érmek, tiszteletdíjak, a nagyokkal való barátkozás és mulatozás lehetősége, a titokban tett ígéretek stb. azonban rombolóan hatnak a diákság lelkére s a tanügyi körök egyre fokozódó panaszainak hatása alatt a vk. miniszter 1898. szigorú rendeletet ad ki, amelyben nemcsak az egyesületi versenye­ken való indulástól, de még a gyakorlato­kon (tréningeken) való részvételtől is el­tiltja a tanulóifjúságot. Ám a rendelet csak papíron volt meg ! Amikor a Slavia, a híres cseh futbalcsapat 1900 ápri­elsején játszott első ízben fővárosunkban a BTC ellen, a magyar kaput Other nevű, ál­­szakállban­ játszó ifjú védte, de mindenki, még tanárai is tudták, hogy e név mögött a Ferenc József-intézet egyik tanulója rejtőzik. A tanügyi hatóságok hallgatólag tűrik, hogy az ifjúság a felnőttek egyesüle­teiben sportol, de a bajok egyre szembe­tűnőbbek lesznek úgyannyira, hogy a Magyarországi Tornatanítók Egyesületé­nek 1902. évi közgyűlése is kénytelen fog­lalkozni a kóros állapottal. Itt Kemény F.­ig. megállapítja, hogy a tanulóifjúságot a sportmérkőzéseken való részvétel tanul­mányi szempontból elvonja az iskolai kötelességektől, erkölcsi tekintetben káro­san hat a tanulókra a felnőttek társasága és testnevelési szempontból az idő előtt megkezdett és egyoldalú testi túlfejlesztés komoly szervi bajok csíráit hinti el. Indít­ványát magáévá tette az Orsz. Középisk. Tanáregyesület is, amely figyelmeztette az igazgatókat az érvényben levő miniszteri tilalomra. Egyébként maradt minden a régiben, az ifjúság legtöbbször álnéven indult az egyesületek versenyein. A helyzet odáig fajult, hogy nem egyszer hamis orvosi bizonyítványt adtak az ifjúnak, hogy azzal igazolja, ha egylete érdekében 2—3 napig vidéken vagy külföldön ver­senyzett. A vk. minisztérium 1913 jan. 3. újabb szigorú rendeletet tesz közzé, amely­ben megtiltja, hogy a tanuló sportegyesü­letben bármilyen címen, néven szerepeljen, továbbá elrendeli, hogy minden közép­iskolában testgyakorló kört szervezzenek. Nemsokára kitört a háború és a pedagógiai kérdések háttérbe szorultak. A háború és a forradalmak lezajlása után az egyesületek és a tanügyi körök az ifjúság sportolásának kérdésében még mindig farkasszemet néz­tek. Ez egészségtelen állapot enyhítésére egyelőre a fővárosban lévő középiskolák ifjúsága részére külön sportegyesületet létesítettek és a tanulók csak ennek köte­lékében hódolhattak kedvenc sportuknak, így jött létre 1920 dec. 20. a Budapesti Középiskolai Atlétikai Club (BKAC). Bu­dapest minden középiskolájában megala­kítják az intézeti sportkört, amelyeket három kerületbe (budai, pesti I—II.) osztanak be. Versenyeket rendszeresítenek a sportkörök a kerületek között, a leg­tehetségesebb ifjakból alkotják meg a BEAC központi csapatát s ezeket — mód­jával — a társadalmi egyesületek verse­nyein is elindítják. 1924 őszén kibővül az eddigi keret : az Orsz. Testn. Tanács (1. o.) javaslatára a vk. min. elrendeli, hogy az ország minden közép- és középfokú iskolá­jában meg kell alapítani a sportkört és ez isk­olák tanulóinak haladéktalanul ki kell lépni a társadalmi egyesületekből. Nagy felzúdulás követte ezt az intéz­kedést. Szinte egyértelműen hirdették, hogy nemcsak a társadalmi egyletek léte forog ezáltal kockán, de végveszedelem fenyegeti az egész magyar sportot is, mert az ifjúság sportszerű előkészítésére a test­nevelő tanári kar nem alkalmas. A feszült­ség valamennyire engedett, amikor köz­tudomásúvá vált, hogy a nyári szünidőben megengedik, hogy a tanulóifjúságnak az a része, amely ellen sem tanulmányi, sem erkölcsi szempontból nincs kifogás, a fel­nőttek egyesületeiben gyakorolhasson, ver­senyezhessen. Az amszterdami olympia után e keret még bővült. A nagy világ­­versenyben egyik-másik sportág gyöngén szerepelt, aminek okát a KISOK-kal hoz­ták összefüggésbe, illetőleg a kellő után­pótlás hiányával magyarázták. Ennek eredményeképpen a vk. miniszter elren­delte, hogy a tanév folyamán is adja ki a KISOK a sport terén kiváló ifjakat a társadalmi egyleteknek. Ettől kezdve ver­senyezhetnek színeikben is, de egyletük neve mellett a KISOK-ét is fel kell tüntetni. A diákság sportolásának pedagógusok által való, központi irányítása kétségtelenül helyes gondolat volt. Új, eddig soha nem látott tömegek lettek a sport katonái, mind az egyéni teljesítmények, mind az átlagok meglepően javultak, de a régi bajok nem szűntek meg : az ifjúság egy része ma is a felnőttek között tölti szabad idejét, s bizony nem mindig nekivaló tár­saságban ; a társadalmi egyletek csak a kiváló if­jakkal foglalkoznak, az ifjúság nagyobb része pedig — diákuszodák, pályák hiányában — nem kaphatja meg a kívánatos kiképzést. Hazánkban az 1929—30. tanévben 427 iskolai sportkör működött, amelyek az egyes iskolafajok között így oszlottak meg: fiú-középiskolák­ban 114, leánygimnáziumokban (líceumok­ban) 25, fiú-felsőkeresk. iskolákban 32, leánykereskedelmiben 11, felsőmezőgazda­sági intézetekben 5, felső ipariskolában 1, tanítóképzőkben 29, tanítónőképzőkben 9, fiú polgári iskolában 110, leányoknál 100. írod. Kemény F.—Kovács R.: A testi nevelés állapota (1899). Oebhardt F.: A hazai testi nevelés és testi gyakorlás ügyeiről (1907). Andor T.: A magyar­országi tornatanítók egylete 25 éves fennállásának tör­ténete (1906). Mezey-Neu­enbach : KISOSZ évkönyve (1927). A Tornaügy, Nemzeti Sport, Sportvilág év­folyamai, Mező, 956

Next