Pedagógiai Lexikon 2. Kaczvinczky-Zwingli (Budapest, 1936)
M - Magyarországi Tanítók Orsz. Szövetsége - Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége - Magyary Zoltán - Maintenon, Françoise d'Aubigné, mrquise de - Majer (Mayer) István - Málnai Mihály - Mannheimi osztályrendszer
let gyermekkertésznőképző tanfolyamát 1873-ban 1, a következő évben 2 évre emeli, gyermekkertjeinek számát 1875-ig 5-re növeli. Ezek a 90-es évek végén és századunk első évtizedében lassanként megszűnnek. A képzőt 1894. az állam vette át s élére Peres S.t állította, áld fokozatosan tanítónőképzővé alakította át. Az egyesület 1915. beleolvadt az Országos Gyermekvédő Egyesületbe. Ez, miután a M. vagyonát és házát megkapta, az egyesülés külső jeleként Orsz. Gyermekvédő és Fröbel-Egyesület címet vette föl. Kenyeres. Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja 1875. Péterfy S. kezdeményezésére alakult. Célja : tagjainak és ezek családtagjainak megsegítése. Evégből fenntartja a Tanítók Házait, amelyekben a tanítók mindkét nemű gyermekeinek neveléséről gondoskodik; az elaggott, betegeskedő v. szegénysorsú tagoknak s özvegyeiknek segítséget nyújt; a vagyontalan kiskorú árvák nevelését elősegíti; gyógyulásra, üdülésre szoruló tagjai részére üdülőházat tart fenn. 1921. egybeolvadt a Magyarországi Tanítók Árvaházi Egyesületével. Tagjainak száma közel 4000. Vállalata a Kalász könyvkiadó rt. Rákos. Magyarországi Tanítók Orsz. Szövetsége: 1. Tanítók Orsz. Szövetsége. Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége (a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának jogutódja) 1909. alakult mint a hazai egyetemes tanítóság egyedüli képviselete. Tagja lehet minden alapszabállyal rendelkező tanítóegyesület iskolafenntartó jelleg nélkül. M. egyesíti magában valamennyi tanulóegyesületet, hatásköre tehát az egész ország tanítótársadalmára kiterjed. Felkarolja a hazai tanítóság közös társadalmi ügyeit, előmozdítja a tanítók erkölcsi és anyagi érdekét, ápolja a tanítóegyesületek között való érintkezést, figyelemmel kíséri a népoktatás egész területét. Kebelében alakult a Tanítók Vezérlőbizottsága, amely magában foglalja valamennyi országos jellegű tanítóegyesület képviseletét. E szervezet által biztosítja a különböző iskolafenntartó jellegű iskolák tanítóinak egységét. A M. T. O. Sz. elnöke Rákos I., főtitkára Simon L., aki a szövetségi lapot, a Tanítók Szövetségét is szerkeszti. A M.nek 8000 tagja és saját egyesületi háza van. Rákos, Magyary Zoltán (1888—) 1924—1930. a vkm. tudománypolitikai ügyosztályának főnöke. A Magy. Tud. Társulatok és Intézmények Orsz. Szövetségének főtitkára (1923—). A közigazgatási és pénzügyi jog ny. r. tanára a bp. egyetemen (1930—). A közigazgatás racionalizálásának volt m. kir. kormánybiztosa (1931—33). M. : A magy. tud. politika alapvetése (szerk. 1927, németül : Die Entstehung einer internationalen Wissenschaftspolitik. Leipzig, 1932.). A magy. tud. nagyüzem megszervezése (1931) A magy. közigazgatás racionalizálása (1930). Ungarische Kulturstätten (1932), Maintenon, Françoise e, Aubigné, marquise de (1635—1719) előkelő hugenotta család sarja (később katolizált), aki korán árvaságra jutott és szüntelen önnevelésre szorult. A felső leánynevelés kiváló úttörője. 1669-ben XIV. Lajos és Montespan asszony fiainak nevelőnője. Nagy hatással volt a királyra, aki őt 1685-ben titokban nőül is vette. 1686. alapította a saint-cyri zárdai leánynevelőintézetet, amely Compayré szerint „Fénelon nevelői elméletének mintegy kísérleti mezeje volt.“ M. vezetése alatt oly nagy hírnévre tett szert, hogy külföldi intézmények is mintául vették (Francke Halléban, Szt. Pétervár, Bécs). Ez intézet nevelési célja M. szerint: igazi vallásosság alapján szigorú kötelességteljesítés a családi és hivatásbeli életben. A 7—20 éves növendékek (250-en) életkor szerint 4 csop. voltak osztva és az osztályfőnöknökkel (Soeurs de St. Louis) egy-egy családot alkottak. Az elméleti tantárgyak mellett háztartással, kézimunkával stb. is foglalkoztak. M.: Oeuvres (10 köt. 1854—66), Correspondence (4 köt. 1856—66), Lettres (vallásos, pedag. és világi kérdések, Proverbes (megtanulásra és előadásra szánt mondások), Conversations (beszélgetések növendékek és tanítónők között a hivatás, nevelés és élet különböző kérdéseiről). Irod. Borneym et Leterne: Mme M. Extraits relatifs a l'éducascion (1907). Herber: Ausgewählte Schriften der Frau v. M. über Mädchenerziehung (Bibi.d. kath. Päd.). Duc de Noailles: Histoire de M. (4 köt. ,1848—58). F. Strassburger: Die Mädchenerziehung des 17. u. 18. Jhhrts in Frankreich u. Deutschland (1911). R. Hesse: Die Erziehungsgrundsätze der Frau v. M. etc. (1913). Finiczy : IV (68, 70—71). Ballenegger H.: Mme de M. és a saint-cyri iskola (Aradi áll. felső leányisk. értesítője 1912). Satzwark: Fénelon u. d. Literatur der weibl. Bildung in Frankreich (1886). Mayer (Mayer) István (1813—93) egyházi, pedagógiai és népszerűsítő író. 1849. pesti egyet. tr., 1880. c. püspök. Irodalmi működése István bácsi álnéven főleg a népies irodalomra terjedt ki. Művei (kivonat): Népneveléstana (1845, tót nyelven is megjelent 1847); A magy. képezdék reformja (1848); Szemléleti tanmód az első oktatásnál (1860). Szerk. Kath. Néplap (1850). V. ö. Zelliger: Egyházi írók csarnoka. Málnai Mihály (1860—) pedagógus. 1886—1920. az izr. tanítóképzőintézet tr., majd magán-leányliceumi ig. M. : Locke és Leibniz vitája a velünk született eszmékről (1883). A történet tanításáról (1887). Az appercepció-elmélet és a formális fokozatok (Kármán-Emlékkönyv). Mannheimi osztályrendszer. Az elemi népiskolák hagyományos szervezete mindvégig az egyes osztályok (I—IV, I—VI, I—VIII) egymásutánján épül fel. A dolog természeténél fogva már az első osztályban igen különböző szellemi képességű gyermekek kerülnek össze, ami nemcsak a tanító munkáját nehezíti meg, hanem a