Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
K - Kabinet - Kabók Lajos - Kadétpárt - Kadosa Marcel, dr. - Kahána Mózes - Kaiser, Georg - Kalaposok - Kalaposok higiénéje
Kabinet, a parlamentáris kormányrendszerrel bíró államok kormányformája, amelyekben az államigazgatást a kabinetet alkotó miniszterek politikai felelőssége alatt az egyes minisztériumok irányítják. Kabinetnek vagy kormánynak nevezik az államhatalmat együttesen gyakorló minisztereket. Minden miniszter tagja a kabinetnek, a kabinet feje a miniszterelnök. Kabók Lajos, szociáldemokrata országgyűlési képviselő, a vasmunkásszövetség szabadszervezeti titkára, szül. 1884. A polgári iskolát Budapesten végezte el, azután a géplakatosmesterséget tanulta ki és elsajátította a műszerészmesterséget is. 1906-ban került a munkásmozgalomba. Volt lapszerkesztő, bizalmi férj. 1913-ban a műszerészek szakosztályának titkára lett, 1918-ban pedig belépett a vasmunkásszövetség tisztviselői karába. A szabadszervezet vezetésével bízták meg s mint ilyennek számtalan harcot és kizárást kellett lefolytatnia. A proletárdiktatúra bukása után, 1919-ben beválasztották a pártvezetőségbe s ezt a tisztséget azóta megszakítás nélkül viseli. 1922-ben a nemzetgyűlési választások alkalmával a tatabányai kerület nagy szótöbbséggel választotta a nemzetgyűlésbe. Az 1926-iki országgyűlési választásoknál a budapesti déli kerület országgyűlési képviselőnek választotta. A képviselőházban többnyire gazdasági és adóügyekben szólal föl. Állandó munkatársa a Vas- és Fémmunkások Lapjának. Kadétpárt, oroszországi párt, konstitucionális demokraták (alkotmányos demokraták) rövidített neve, akik a cári abszolutizmus és autokrácia helyébe népképviseleti és miniszteriális kormányzatot követeltek. Nagy szerepe volt a világháború előtti és a világháborús Oroszország politikai életében. Kadosa Marcel, dr. ügyvéd és publicista, szül. 1874. 1900-ban Vázsonyi Vilmossal együtt részt vett az Új Század című politikai hetilap szerkesztésében. 1905-ben A Nép című napilapot szerkesztette a liberális és radikális politika szolgálatában, 1910-ben egyik szerkesztője a Szociálpolitikai Szemle című folyóiratnak. Működött a közgazdasági szakirodalom terén is. A 900-as esztendőkben sok szocialista sajtóperben szerepelt védőként. 1905—1906-ban a Népszavában Marcial álnéven Terefere gyűjtőcímmel írt hetenként fölényesen gúnyolódó csevegéseket. Cikkei most a Magyar Hírlapban jelennek meg. Két belletitisztikai könyvön kívül (Blanka, versek, A kupica bolondjai, elbeszélések) közgazdasági tanulmányt is írt: A vámvédelem babonája címmel. Kahána Mózes, író, szül. 1898. A katonaságnál kezdte a verselést. Teljesen a Ma hatása alá került. A hasonlatok és képek túlfokozásával, a forma teljes fölbontásával expresszionista volt. Belekapcsolódott a kommunista mozgalomba, de ekkor már tiszta programköltészetet írt. A diktatúra után Bécsbe emigrált, majd az utódállamokban agitátoroskodott. Térítő Pál néven agitációs verseket, drámai kísérleteket és kritikákat alkotott. Romániában letartóztatták. Állítólag meg akart szökni és üldözés közben ellőtték egyik lábát, amelyet amputáltak. Ötévi börtönbüntetésre ítélték. Kaiser, Georg, német drámaíró, a Wedekindiskola egyik folytatója, szül. 1878. Három évig mint kereskedő Dél-Amerikában élet. Mindent az érzéki életen keresztül lát, a szerelem nem szentség többé, hanem az életnek éppen olyan kiegészítője, mint bármi más. A régi erkölcsi fogalmak eltűnnek. A dráma nála rendszerint egy gondolat szolgálatában van s ezt viszi tovább. Kanzlist Krehler című darabja a rabszolga hivatalnokéletből való fölébredést mutatja be. A darab vége tragikus. A főszemély elpusztul abba, hogy az élet mellett elment. Iránya az expresszionizmus. Több mint húsz darabot írt, nálunk is adtak hármat. Kalaposok. A kalaposiparra vonatkozó adatok szerint a gyáriparban mindössze 290 férfi és 341 nőmunkás van foglalkoztatva. Ez a szám a férfi- és női kalapgyártás között oszlik meg. A kisipar rendkívül szűkkeretű és munkást alig foglalkoztat. A kalaposmunkások már az 1870-es esztendőkben szervezetet alakítottak és e szervezet 1924 június 29-én ünnepelte fönnállásának 50-ik esztendejét. A szervezet tagjai között vannak olyanok is, akik a szervezet megalapításában részt vettek. A szervezet címe: Magyarországi Kalap- és Nemeziparban Alkalmazott Munkások és Munkásnők Szakegyesülete, szaklapjuk a Kalaposok Szaklapja. A szervezetnek jól kiépített segélyezési alapja van és évek óta kollektív szerződéssel szabályozzák a munkások bér- és munkaviszonyát. Taglétszámuk 487. Kalaposok higiénéje. A kalaposmesterséget Magyarországon már régóta ismerik, az olyan mesterembert azonban, aki állatok szőréből vagy gyapjából nemezkalapot készített, nem kalaposnak, hanem süvegesnek vagy süveggyártónak nevezték. Ha a kalapos a szőrt a bőrről maga fejti le, ez a munka nagyon alkalmas egészsége megrontására, mert a szőrt nem lehet egyszerűen lefejteni, hanem elő kell készíteni pácolással, illetve senyvesztéssel, ami régebben választóvízzel történt, most pedig ezenkívül higanynyal és arzénnel történik. Mielőtt a senyvesztőt kefével a bőrre kennék, ezt kiporolják és a hosszabb szálakat ollóval megrövidítik. Rá-