Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)
B - Borháza - Bor házasítása - Borhegy - Borhida - Bori - Borica - Boričevac - Boricin - Borics
Borháza — Borics a termelők, borkereskedők és korcsmárosok versengve árulták a közönségnek drága pénzen hamis boraikat s ugyancsak megfizettették a B. művészetét a fogyasztókkal. Mert míg pl. a közönséges új bor literje 7 —10 f.-be került, addig a jobb fajta görög borokért már 11-2 K-t is fizettek. A híres falernumi bor olyan keresett volt, hogy a termelés a fogyasztásnak tizedrészét se födözte, aminek nagy részben az volt az oka, hogy csak 15 — 20 éves korában tartották érettnek. A kereskedők és termelők tehát vígan hamisították az alig megforrt falernumit, s a fanyar és zavaros újbornak mesterséges úton igyekeztek megadni a régi, sokáig érlelt, híres bor színét és ízét. A görög Dragomeron, aki általánosan ismert „szaktekintély” volt az ókorban, azt ajánlja, hogy az óbor seprőjét, s a régi amforák összetört cserepeiről levakart borkövet kell a még erjedő újborba tenni, s akkor, ha az adagolás megfelelő volt, négy hét múlva leszűrhető az óbor, melynek zamatja olyan lesz, mintha legalább is tíz éves volna. Ez még a „becsületesebb” módja volt a B.-nak, de Plinius keservesen panaszkodik, hogy „némely bornál már azt se lehet tudni, hogy milyen volt a természete voltaképpen, mert egyes borfajtáknak külön gyáraik vannak, ahol füvekkel és ártalmas medicinákkal hamisítják”. A görög Bidymus pl. recepteket írt arról, hogy miféle anyagokból lehet — egy csöpp must nélkül — sorrentinumi vagy aminacumi bort készíteni ! Hogy ez a „műbor” aztán megártott a fogyasztóknak, azon nincs mit csodálkozni. De, ha némely szerek (pl. a gipsz, gyanta, szurok és kén, stb.) alkalmazásának káros voltát ismerték is a régiek, sok más, az egészségre szintén nagyon ártalmas körülmény mégis elkerülte a figyelmüket, így a mustot meggondolatlanul ólomedényekben főzték, noha Nicander már figyelmeztette a régieket az ólomfehér ártalmas voltára , s nagyon valószínű, hogy a legtöbb betegséget vagy halált az ilyen ólommérgezés okozta. Érdekes, hogy az ókori borhamisítók egyes fogásait még ma is használják bizonyos bortermő vidékeken. A rómaiak pl. égetett gipsz hozzáadásával fokozták a bor fényét ( tüzet) , s ez az eljárás még ma is szokásos Franciaországban. A régi hellének gyantával és szurokkal tüzesítették a bort, és Zante meg a Cyprus termelői ma is ezzel a két anyaggal pancsolják boraikat, hogy jobban konzerválják s megóvják az elnyúlósodástól. Továbbá, a kivitelre szánt borokba tengervizet öntöttek, hogy a szabad savakat lekössék, s aztán márványlisztet és szénsavas meszet is kevertek hozzá. A boké (zamat, aroma) növelése, vagy színezés céljából különféle porokat vagy aromatikus esszenciákat használtak, pl. mirtuszbogyót, tömjént, keserű mandulát, spárgavirágot, sáfrányt, rózsaolajat, ürmöt, terpentint, fahéjat, cédrusolajat, stb., mint ahogy az olcsó bordeauxi borokat ma is anilinfestékkel, bodzabogyóval, áfonyával és mályvával festik. Ezek azonban aránylag még ártalmatlan szerek, nem úgy, mint a higany, a kénsav, meg a sok más méreg, melyet végig az egész középkoron használtak a B.-hoz. A városi hatóságok már a XIV. századtól kezdve szigorú törvényeket hoztak a B. ellen s ettől fogva egész napjainkig majdnem minden állam bünteti a B.-t. 1. Bor. borháza, kisközség, Vas vm. muraszombati járásában, (1910) 289 rend, r. k. és ev. lakossal; u. p. Péterhegy, u. t. Péterhegy-t alkeresztúr. Igen régi hely, melynek Borecsa és Borcsa a neve az oklevelekben ; határában a régi nevéről nevezett apátsági templom romjai. A faluban álló templom 1521-ből való, késői csúcsíves épület. Tolnai Világlexikona: IV. 353 Bor házas húsa. Kiegyenlítés, egyöntetűvé tétel, vagy bizonyos hiányok pótlása", illetőleg bizonyos alkatrészek csökkentése céljából a borokat, a bortörvény korlátai közt, vegyíteni szokás. Ezt az eljárást házasításnak nevezik. A B. sok gyakorlatot, finom ízlést feltételez. 1. Bor. Borhegy, kisközség, Vas vm. felsőőri járásában, (1910) 116 német lakossal, u. p. és u. t. Pinkafő. Borhida, kisközség, Vas vm. muraszombati járásában, (1910) 281 vend és cigány, r. k. és ev. lakossal ; u. p. Ferenclak, u. t. Muraszombat. Bori, kisközség, Hont vm. báli járásában, (1910) 862 magyar és tót, ref. és r. k. lakossal ; u. p. Dalmadi, u. t- Léna. Borifa, székely tánc, melyet régebben a férfiak kasírozott nagy sejtekkel táncoltak. Ma már idejét múlta, s helyette a csürdüngölő-t (1. o.) járják. Borijevac, adóközség, Lika-Korbava vm. alsólapaci járásában, (1910) 1239 horvát és szerb, r. k. és gör. kel. lakossal; u. p. és u. t. Alsólapac. Boriémi, bórsav és borax keveréke. Antiszeptikumnak használják. Borics, 1. B., Kálmán király második feleségének, Eufémiának, fia. 1113-ban szül., de Kálmán nem ismerte el fiának. Amikor felnőtt, 111. Boleszláv lengyel király leányát vette el feleségül, hogy apa segítségével megszerezhesse a magyar trónt. Erre a kedvező alkalom akkor érkezett el számára, mikor II., István, Kálmán fia, megh., s a megvakított Álmosnak fia, II. Béla, került hazánk trónjára (1131). B. 1132 — 1131 között több ízben is betört Magyarországba, egész a Sajóig haladt előre, de győznie nem sikerült. A király, illetőleg a királyné az aradi véres gyűlésen megölette azokat, akik B. pártjára állottak volna. B. nem is támadt többé II. Béla ellen. Béla halála után II. Gézával szemben emelt igényt a magyar trónra. Ekkor II. Konrád német császárhoz fordult segítségért, akinek közvetítésével Jasomirgott Henrik osztrák herceg adott segélyt B.-nak, aki csellel elfoglalta Pozsony várát (1146). II. Géza hadat indított ellenük, s még az év őszén sikerült neki anyai nagybátyja, Belus bán, segítségével győzelmet aratni a Lajta mellett a németeken (szept. 11.). Erre B. a görög császár segítségét akarta megszerezni, s hogy Konstantinápolyba mehessen, a Magyarországon át keresztesháborúba vonuló VII. Lajos francia király seregéhez csatlakozott. Géza kikövetelte, de a lovagias francia király védte B.-ot, aki az ő védelme alá adta magát. De B. nem bízott benne, megszökött a seregtől Konstantinápolyba (1147). Mánuel görög császár szívesen fogadta, s az 1152-ben megkezdődő görög-magyar háborúban is. úgy szerepelt, mint a császár jelöltje a magyar trónra. Többé azonban nem sikerült neki Magyarországba jutnia, s itt pártot szereznie. 1152-ben Belus bán verte le seregét, s legutoljára az 1155- ben Belgrád körül vívott csatában szerepel. Ezóta a források nem említik, valószínűleg ott is halt meg. Egy fia maradt, Kálmán, aki azonban gyermektelenül halt meg. 2. B., boszniai bán. Az első névleg ismert boszniai bán, aki ezt a méltóságot a XII. század derekán viselte. Életéről igen keveset tudunk, a görög befolyás korában játszik nagyobb szerepet . II. Géza alatt a király pártján állott, de az ő halála után nem a király fia, III. István, mellé állott, hanem a trónkövetelők pártjára szegődött. Ő volt egyik támasza IV. István magyar seregének, amelyet a király a görögök hazaküldése után szervezett. 1163 nyarán III. István seregei Székesfejérvár mellett csatát S3