Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Borháza - Bor házasítása - Borhegy - Borhida - Bori - Borica - Boričevac - Boricin - Borics

Borháza — Borics a termelők, borkereskedők és korcsmárosok versengve árulták a közönségnek drága pénzen hamis boraikat s ugyancsak megfizettették a B. művészetét a fogyasztókkal. Mert míg pl. a közönséges új­ bor literje 7 —10 f.-be került, addig a jobb fajta görög borokért már 11-2 K-t is fizettek. A híres falernumi bor olyan keresett volt, hogy a termelés a fogyasztásnak tized­­részét se födözte, aminek nagy részben az volt az oka, hogy csak 15 — 20 éves korában tartották érettnek. A kereskedők és termelők tehát vígan hamisították az alig megforrt falernumit, s a fanyar és zavaros új­bornak mesterséges úton igyekeztek megadni a régi, sokáig érlelt, híres bor színét és ízét. A görög Dragomeron, aki általánosan ismert „szaktekintély” volt az ókorban, azt ajánlja, hogy az ó­bor seprőjét, s a régi amforák összetört cserepeiről levakart borkövet kell a még erjedő új­borba tenni, s akkor, ha az adagolás megfelelő volt, négy hét múlva leszűrhető az ó­bor, melynek zamatja olyan lesz, mintha legalább is tíz éves volna. Ez még a „becsületesebb” módja volt a B.-nak, de Plinius keservesen panaszkodik, hogy „né­mely bornál már azt se lehet tudni, hogy milyen volt a természete voltaképpen, mert egyes bor­fajtáknak külön gyáraik vannak, ahol füvekkel és ártalmas medicinákkal hamisítják”. A görög Bidymus pl. recepteket írt arról, hogy miféle anyagokból lehet — egy csöpp must nélkül — sorrentinumi vagy aminacumi bort készíteni ! Hogy ez a „műbor” aztán megártott a fogyasz­tóknak, azon nincs mit csodálkozni. De, ha némely szerek (pl. a gipsz, gyanta, szurok és kén, stb.) alkalmazásának káros voltát ismerték is a régiek, sok más, az egészségre szintén nagyon ártalmas körülmény mégis elkerülte a figyelmüket, így a mustot meggondolatlanul ólom­edényekben főzték, noha Nicander már figyelmeztette a régieket az ólomfehér ártalmas voltára , s nagyon valószínű, hogy a legtöbb betegséget vagy halált az ilyen ólommérgezés okozta. Érdekes, hogy az ókori borhamisítók egyes fogásait még ma is használják bizonyos bortermő vidékeken. A rómaiak pl. égetett gipsz hozzáadásával fokozták a bor fényét ( tüzet) , s ez az eljárás még ma is szokásos Franciaországban. A régi hellének gyantával és szurokkal tüzesítették a bort, és Zante meg a Cyprus termelői ma is ezzel a két anyaggal pancsolják boraikat, hogy jobban konzerválják s megóvják az elnyúlósodástól. Továbbá, a kivitelre szánt borokba tengervizet öntöttek, hogy a szabad savakat lekössék, s aztán márvány­lisztet és szénsavas meszet is kevertek hozzá. A boké (zamat, aroma) növelése, vagy színezés céljából különféle porokat vagy aromatikus esszenciákat használtak, pl. mirtuszbogyót, töm­jént, keserű mandulát, spárgavirágot, sáfrányt, rózsaolajat, ürmöt, terpentint, fahéjat, cédrus­olajat, stb., mint ahogy az olcsó bordeauxi borokat ma is anilinfestékkel, bodzabogyóval, áfonyával és mályvával festik. Ezek azonban aránylag még ártalmatlan szerek, nem úgy, mint a higany, a kénsav, meg a sok más méreg, melyet végig az egész középkoron használtak a B.-hoz. A városi hatóságok már a XIV. szá­zadtól kezdve szigorú törvényeket hoztak a B. ellen s ettől fogva egész napjainkig majdnem minden állam bünteti a B.-t. 1. Bor. b­orháza, kisközség, Vas vm. muraszombati járásában, (1910) 289 rend, r. k. és ev. lakossal; u. p. Péterhegy, u. t. Péterhegy-t­ alkeresztúr. Igen régi hely, melynek Borecsa és Borcsa a neve az oklevelekben ; határában a régi nevéről ne­vezett apátsági templom romjai. A faluban álló templom 1521-ből való, késői csúcsíves épület. Tolnai Világlexikona: IV. 353 Bor házas húsa. Kiegyenlítés, egyöntetűvé tétel, vagy bizonyos hiányok pótlása", illetőleg bizonyos alkatrészek csökkentése céljából a borokat, a bortörvény korlátai közt, vegyíteni szokás. Ezt az eljárást házasításnak nevezik. A B. sok gyakorlatot, finom ízlést feltételez. 1. Bor. Borhegy, kisközség, Vas vm. felsőőri járásá­ban, (1910) 116 német lakossal, u. p. és u. t. Pinkafő. Borhida, kisközség, Vas vm. muraszombati járásában, (1910) 281 vend és cigány, r. k. és ev. lakossal ; u. p. Ferenclak, u. t. Muraszombat. Bori, kisközség, Hont vm. báli járásában, (1910) 862 magyar és tót, ref. és r. k. lakossal ; u. p. Dalmadi, u. t- Léna. Borifa, székely tánc, melyet régebben a férfiak kasírozott nagy sejtekkel táncoltak. Ma már idejét múlta, s helyette a csürdüngölő-t (1. o.) járják. Borijevac, adóközség, Lika-Korbava vm. alsólapaci járásában, (1910) 1239 horvát és szerb, r. k. és gör. kel. lakossal; u. p. és u. t. Alsólapac. Boriémi, bórsav és borax keveréke. Antiszep­­tikumnak használják. Borics, 1. B., Kálmán király második feleségé­nek, Eufémiának, fia. 1113-ban szül., de Kálmán nem ismerte el fiának. Amikor felnőtt, 111. Boleszláv lengyel király leányát vette el fele­ségül, hogy apa segítségével megszerezhesse a magyar trónt. Erre a kedvező alkalom akkor érkezett el számára, mikor II., István, Kálmán fia, megh­., s a megvakított Álmosnak fia, II. Béla, került hazánk trónjára (1131). B. 1132 — 113­1 között több ízben is betört Magyarországba, egész a Sajóig haladt előre, de győznie nem sike­rült. A király, illetőleg a királyné az aradi véres gyűlésen megölette azokat, akik B. pártjára állottak volna. B. nem is támadt többé II. Béla ellen. Béla halála után II. Gézával szemben emelt igényt a magyar trónra. Ekkor II. Kon­­rád német császárhoz fordult segítségért, akinek közvetítésével Jasomirgott Henrik osztrák her­ceg adott segélyt B.-nak, aki csellel elfoglalta Pozsony várát (1146). II. Géza hadat indított ellenük, s még az év őszén sikerült neki anyai nagybátyja, Belus bán, segítségével győzelmet aratni a Lajta mellett a németeken (szept. 11.). Erre B. a görög császár segítségét akarta meg­szerezni, s hogy Konstantinápolyba mehessen, a Magyarországon át keresztes­­háborúba vo­nuló VII. Lajos francia király seregéhez csatla­kozott. Géza kikövetelte, de a lovagias francia király védte B.-ot, aki az ő védelme alá adta magát. De B. nem bízott benne, megszökött a seregtől Konstantinápolyba (1147). Mánuel görög császár szívesen fogadta, s az 1152-ben megkezdődő görög-magyar háborúban is. úgy szerepelt, mint a császár jelöltje a magyar trónra. Többé azonban nem sikerült neki Magyar­­országba jutnia, s itt pártot szereznie. 1152-ben Belus bán verte le seregét, s legutoljára az 1155- ben Belgrád körül vívott csatában szerepel. Ezóta a források nem említik, valószínűleg ott is halt meg. Egy fia maradt, Kálmán, aki azon­ban gyermektelenül halt meg. 2. B., boszniai bán. Az első névleg ismert boszniai bán, aki ezt a méltóságot a XII. század derekán viselte. Életéről igen keveset tudunk, a görög befolyás korában játszik nagyobb sze­repet . II. Géza alatt a király pártján állott, de az ő halála után nem a király fia, III. István, mellé állott, hanem a trónkövetelők pártjára szegődött. Ő volt egyik támasza IV. István magyar seregének, amelyet a király a görögök hazaküldése után szervezett. 1163 nyarán III. István seregei Székesfej­érvár mellett csatát S3

Next