Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)
B - Boothia Felix - Bootle - Bopfingen - Bopp - Boppard - Bopyrus - Bor - Bor - Bor - Bór - Bora
318 Boothia Felix — Bora visszahódításán. 1878-ban az Üdv hadseregének (I. Salvalion Army) nevezte egyesületét vagy felekezetét, mely katonailag van szervezve. Tábornoka maga B. lett. Felesége s legidősebb fia és leánya segítették munkájában. Számos iratával is szolgálta munkája sikerét. 1880 után Csatakiállás címen lapot adott ki s lassankint az európai szárazföldön, Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is sok hivet szerzett. Ma egy-két millió „katoná”-ja van. A külső misszió terén is sokat tettek, különösen a hinduk és mohammedánok között. B. megh. 1912 aug. 20-án. Utóda fia, B. Bramwell William lett. Bboothia Felix (e bütszie félix), Észak-Amerikának a legészakabbra (72° északi szélesség) nyúló félszigete, a Boothia-öböl, Bellot-Franklin és Ross szorosok közt. A kontinenssel a Boothiaföldnyelv köti össze. Ross John fedezte föl, aki a félsziget nyugati oldalán 70° 5’ 17” északi szélesség és 96° 40’ 40” nyugati hosszúság alatt a föld északi mágneses sarkát (1. o.) is megtalálta. Iloolle (e: badl), angolországi város, Lancaster grófságban, a Mersey torkolata mellett, voltaképp liverpool (1. o.) északi külvárosa, (1911) 09.876 lakossal. Itt van a folyó mentén Liverpool dokkjaiból mintegy 100 ha-nyi. Az Amerikából érkező hajók itt kötnek ki. Hajóműhelyek, jutagyárak, vasöntők, gőzmalmok. Szép múzeum, könyvtár, városháza. Számos park és üdülőtelep. Bopfinsfen, németországi város, Württemberg Jagst kerületében, (1910) 1663 lakossal. Ősrégi hely , már 1274-ben birodalmi város volt. 1885- ben restaurált ősi román stílusú templomának (XIII. század) érdekes a szárnyoltára és a szentségtartója. Hopp, Franz, német nyelvbúvár, az összehasonlító nyelvtudomány megalapítója, szül. 1791 szept. 14-én Mainzban, megh. 1807 okt. 23-án Berlinben. A keleti irodalom és az általános nyelvtudomány tanára volt Berlinben (1821 — 1804). A nyelvtudomány terén korszakalkotó működést fejtett ki, amennyiben mindjárt legelső : Über das Konjugalionssystem der Sanskritsprache, stb. (Frankfurt, 1816) című munkájában a szanszkrit, görög, latin, perzsa és germán nyelvek igeragozási rendszerének összehasonlítása által kimutatta e nyelveknek már korábban is állított rokonságát, azaz egy közös egységes alapnyelvből való eredetét. Főműve: A szanszkrit, zend, örmény, görög, latin, ószláv, gót és német nyelv összehasonlító nyelvtana (Berlin, 1833/52 ; 3. kiadása 1808/71), amelyben a címben felsorolt úgynevezett indogermán (1. o.) nyelvek belső szerkezetének, t. i. hang- és alaktanának és szóképzésének, összehasonlításával a nyelvhasonlító eljárást tudomány rangjára emelte. Minthogy az összehasonlító módszer más nyelvcsaládokra is sikerrel alkalmazható és alkalmazandó, azért B. az egész modern nyelvtudomány megalapítójának is tekinthető. Itt azonkívül több szanszkrit nyelvtant és szótárt, szövegeket is adott ki és fordított le. Az ő nevéhez fűződik továbbá az úgynevezett agglutinációs elmélet. 1. Agglutinalio. Bappard, németországi város, a porosz Koblenz kerületben, a Rajna balpartján, vasúti állomás, (1910) 6396 lakossal, késői román ízlésben épült templommal a XII. századból. Javítóintézet, Bopp Franz, német nyelvtudós, az összehasonlító nyelvtudomány megalapítója, katolikus tanítóképző. A rómaiak idejében Baudobrica vagy Bontobrica állt a helyén, falakkal védetten. Külső körfalmaradványai középkori eredetűek. 1234-ben birodalmi gyűlést is tartottak a városban. Bopyruis (állat), az egyenlőlábú rákok (Isopoda) közé tartozó élősdi garnéla-ászka. A hímek részarányos testüket s az ászkák bélyegeit megtartják, a nőstények teste ellenben meggörbül, mivel más rákok a garnélák kopoltyúüregében élősködnek. Az élősdiség következtében belük egy része is hiányzik. Bor, 1. 319. oldal. Ilor, a régi oklevelekben néha mint személynév is előfordul. Egyike az Árpád-kori 108 nemzetségnek. Ilor, 111., Georges de Ralsky, báró, magyar származású francia katonatiszt. Rákóczi fejedelem katonája volt, s ennek bujdosása után fölajánlotta kardját XIV. Lajos francia királynak, aki rá is bízott egy huszárezredet. Ennek élén vett részt az oudenardei, malplaqueti és denaini csatákban, s hősiessége jutalmául 1715- ben francia polgárjogot kapott, s Elsais meghódításakor már brigadéros volt. Ezután átlépett az olasz hadseregbe, ahol tábornagy volt 1734-ben. Részt vett Prága ostromában s ott is halt meg 1742-ben. 2. B., Pieter Chriskiaenszoon, hollandi történetíró, szül. 1559-ben Utrechtben, megh. 1635-ben Haarlemben. Főmunkája a németalföldiek története (1019-ig) 37 könyvben. Különösen Utrecht történetének forrásmunkája. Húr (latinul: Borum), három értékű, nem fémes elem. Atomsúlya 11. Kémiai jele: B. A természetben csak vegyületekben fordul elő. Legfontosabb vegyületei : a bórsav (H3BO,), a borax vagy linkül (az BtO, -)-1 Ol,0) és a boráéit (magnéziumborát és magnéziumklorid vegyülete). A B.-t bórtrioxidból (B,03) készítik. E célból a bórtrioxidot magas hőmérsékleten magnéziummal vagy nátriummal redukálják : 2 H,0,- 0,W/ — 2Ka3BO,-)-2B. Ha az így kapott alaktalan B.-t aluminiummal összeolvasztjuk és a tömeget lassan lehűtjük, a B. kikristályosodik. A B.-t két módosulatban ismerjük. Az alaktalan B. zöldes színű, megolvaszthatatlan por ; a kristályos sárgás színű, gyémántfényű és majdnem gyémántkeménységű, négyszöges kristályokból áll (gyémánt-B.). A legmagasabb hőmérsékleten sem gyűl meg. Az alaktalan B. a levegőn hevítve 700°-on meggyül s élénk fénnyel bórtrioxiddá ég el. A 7.-t 1808-ban Gay-Lussac és Thénard fedezték föl , a kristályos B.-t 1856-ban Wähler állította legelőször elő. Bora, Katharina, Luther felesége. Régi nemesi családból származik, szül. 1499 jan. 29-én. Már kora ifjúságában került a nimptschi kolostorba. Luthernek a szerzetesi fogadalom ellen írt iratának hatása alatt 1523 ápr.4-én több társával együtt elhagyta a kolostort. Wittenbergben telepedett le, ahol Luther 1525 jún. 13-án feleségül vette. B. meleg családi otthont készített férjének, úgy hogy Luther igazán boldog életet élt, családja körében. A férj nagy bőkezűségét ellensúlyozta a háziasszony takarékossága. Ennek volt köszönhető,hogy kis vagyonra is szert tehettek. Mikor Luther halála után V. Károly császár Wittenberget elfoglalta, B. is menekült, de nemsokára megint visszatért (1548). De már 1552-ben megint eltávozott a pestis miatt Torgauba, ahol azután nemsokára (1552 dec. 20-án) megh. Bora Katharina, Luther felesége.