Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Boothia Felix - Bootle - Bopfingen - Bopp - Boppard - Bopyrus - Bor - Bor - Bor - Bór - Bora

318 Boothia Felix — Bora visszahódításán. 1878-ban az Üdv hadseregének (I. Salvalion Army) nevezte egyesületét vagy felekezetét, mely katonailag van szervezve. Tábornoka maga B. lett. Felesége s legidősebb fia és leánya segítették munkájában. Számos iratával is szolgálta munkája sikerét. 1880 után Csatakiállás címen lapot adott ki s lassankint az európai szárazföldön, Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is sok hivet szerzett. Ma egy-két millió „katoná”-ja van. A külső misszió terén is sokat tettek, különösen a hinduk és mohamme­­dánok között. B. megh. 1912 aug. 20-án. Utóda fia, B. Bramwell William lett. Bboothia Felix (e­ bütszie félix), Észak-Ameriká­­nak a legészakabbra (72° északi szélesség) nyúló félszigete, a Boothia-öböl, Bellot-Franklin és Ross szorosok közt. A kontinenssel a Boothia­­földnyelv köti össze. Ross John fedezte föl, aki a félsziget nyugati oldalán 70° 5’ 17” északi szélesség és 96° 40’ 40” nyugati hosszúság alatt a föld északi mágneses sarkát (1. o.) is megtalálta. Iloolle (e: badl), angolországi város, Lancaster grófságban, a Mersey torkolata mellett, volta­képp liverpool (1. o.) északi külvárosa, (1911) 09.876 lakossal. Itt van a folyó mentén Liverpool dokkjaiból mintegy 100 ha-nyi. Az Amerikából érkező hajók itt kötnek ki. Hajóműhelyek, juta­gyárak, vasöntők, gőzmalmok. Szép múzeum, könyvtár, városháza. Számos park és üdülőtelep. Bopfinsfen, németországi város, Württemberg Jagst kerületében, (1910) 1663 lakossal. Ősrégi hely , már 1274-ben birodalmi város volt. 1885- ben restaurált ősi román stílusú templomának (XIII. század) érdekes a szárnyoltára és a szentségtartója. Hopp, Franz, német nyelvbúvár, az össze­hasonlító nyelvtudomány megalapítója, szül. 1791 szept. 14-én Mainzban, megh. 1807 okt. 23-án Berlinben. A keleti irodalom és az álta­lános nyelvtudomány tanára volt Berlinben (1821 — 1804). A nyelvtudomány terén korszak­­alkotó működést fejtett ki, amennyiben mindjárt legelső : Über das Kon­jugal­ionssystem der Sanskritsprache, stb. (Frankfurt, 1816) című munkájában a szan­­szkrit, görög, latin, perzsa és germán nyel­vek igeragozási rend­szerének összehasonlí­tása által kimutatta e nyelveknek már koráb­ban is állított rokon­ságát, azaz egy közös egységes alapnyelvből való eredetét. Főműve: A szanszkrit, zend, ör­mény, görög, latin, ószláv, gót és német nyelv összehasonlító nyelvta­na (Berlin, 1833/52 ; 3. kiadása 1808/71), amelyben a címben felsorolt úgynevezett indo­­germán (1. o.) nyelvek belső szerkezetének, t. i. hang- és alaktanának és szóképzésének, összehasonlításával a nyelvhasonlító eljárást tudomány rangjára emelte. Minthogy az össze­hasonlító módszer más nyelvcsaládokra is sikerrel alkalmazható és alkalmazandó, azért B. az egész modern nyelvtudomány megalapítójá­nak is tekinthető. Itt azonkívül több szanszkrit nyelvtant és szótárt, szövegeket is adott ki és fordított le. Az ő nevéhez fűződik továbbá az úgynevezett agglutinációs elmélet. 1. Agglutinalio. Bappard, németországi város, a porosz Koblenz kerületben, a Rajna balpartján, vasúti állomás, (1910) 6396 lakossal, késői román ízlésben épült templommal a XII. századból. Javítóintézet, Bopp Franz, német nyelvtudós, az összehason­lító nyelvtudomány meg­alapítója, katolikus tanítóképző. A rómaiak idejében Baudobrica vagy Bontobrica állt a helyén, falakkal védetten. Külső körfalmaradványai középkori eredetűek. 1234-ben birodalmi gyűlést is tartottak a városban. Bopyruis (állat­), az egyenlőlábú rákok (Iso­­poda) közé tartozó élősdi garnéla-ászka. A hímek részarányos testüket s az ászkák bélyegeit meg­tartják, a nőstények teste ellenben meggörbül, mivel más rákok a garnélák kopoltyúüregében élősködnek. Az élősdiség következtében belük egy része is hiányzik. Bor, 1. 319. oldal. Ilor, a régi oklevelekben néha mint személynév is előfordul. Egyike az Árpád-kori 108 nemzet­ségnek. Ilor, 1­­11., Georges de Ralsky, báró, magyar származású francia katonatiszt. Rákóczi feje­delem katonája volt, s ennek bujdosása után fölajánlotta kardját XIV. Lajos francia király­nak, aki rá is bízott egy huszárezredet. Ennek élén vett részt az oudenardei, malplaqueti és denaini csatákban, s hősiessége jutalmául 1715- ben francia polgárjogot kapott, s Elsais meg­hódításakor már brigadéros volt. Ezután át­lépett az olasz hadseregbe, ahol tábornagy volt 1734-ben. Részt vett Prága ostromában s ott is halt meg 1742-ben. 2. B., Pieter Chriskiaenszoon, hollandi történet­író, szül. 1559-ben Utrechtben, megh. 1635-ben Haarlemben. Főmunkája a németalföldiek tör­ténete (1019-ig) 37 könyvben. Különösen Utrecht történetének forrásmunkája. Húr (latinul: Boru­m), három értékű, nem fémes elem. Atomsúlya 11. Kémiai jele: B. A természetben csak vegyületekben fordul elő. Legfontosabb vegyületei : a bórsav (H3BO,), a borax vagy linkül (­az BtO, -)-1 Ol­,0) és a boráéit (magnéziumborát és magnéziumklorid vegyülete). A B.-t bórtrioxidból (B,03) készítik. E célból a bórtrioxidot magas hőmérsékleten magnéziummal vagy nátriummal redukálják : 2 H,0,- 0,W/ — 2Ka3BO,-)-2B. Ha az így kapott alaktalan B.-t aluminiummal összeolvasztjuk és a tömeget lassan lehűtjük, a B. kikristályoso­dik. A B.-t két módosulatban ismerjük. Az alak­talan B. zöldes színű, megolvaszthatatlan por ; a kristályos sárgás színű, gyémántfényű és majdnem gyémántkeménységű, négyszöges kris­tályokból áll (gyémánt-B.). A legmagasabb hő­mérsékleten sem gyűl meg. Az alaktalan B. a levegőn hevítve 700°-on meggyül s élénk fénnyel bórtrioxiddá ég el. A 7­.-t 1808-ban Gay-Lussac és Thénard fedezték föl , a kristályos B.-t 1856-ban Wähler állította legelőször elő. Bora, Katharina, Luther felesége. Régi nemesi családból származik, szül. 1499 jan. 29-én. Már kora ifjúságában került a nimptschi kolostorba. Luthernek a szerzetesi foga­dalom ellen írt iratának ha­tása alatt 1523 ápr.4-én több társával együtt elhagyta a kolostort. Wittenbergben te­lepedett le, ahol Luther 1525 jún. 13-án feleségül vette. B. meleg családi otthont készí­tett férjének, úgy hogy Lu­ther igazán boldog életet élt, családja körében. A férj nagy bőkezűségét ellensúlyozta a háziasszony takarékossága. Ennek volt köszönhető,hogy kis vagyonra is szert tehet­tek. Mikor Luther halála után V. Károly császár Wittenberget elfoglalta, B. is menekült, de nem­sokára megint visszatért (1548). De már 1552-ben megint eltávozott a pestis miatt Torgauba, ahol azután nemsokára (1552 dec. 20-án) megh. Bora Katharina, Luther felesége.

Next