Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Bóra-falak - Borák - Bor alja - Bor-alma - Borani - Boras - Borassus - Borászat - Borászati felügyelők - Borászati Lapok - Borátok - Borax

Tolnai Világlexikona. IV. Bóra-falak — Borax 22 337 borforgalmat nem zavarja ugyan, de nem lehet tekintettel a borok minőségére és a tényleges borter­mésre. Másik módja a kész és a pincébe helyezett bornak megadóz­tatása, de ennél a módnál is a ter­melő hosszú időre kénytelen előle­gezni az adót, míg a bort elad­hatja, és ez a mód sem lehet mindenben figyelemmel a minő­ségi különbségekre, amellett a be­jelentések ellenőrzése sok zakla­tással jár. Célszerűbben, mint a termelésnél, adóztatható meg a bor a forgalom közben , még­pe­dig vagy a bor elszállítása előtt, midőn a bor elszállítása bejelen­tendő, és a pénzügyi közegek az elszállítandó bor után vetik ki és szedik be az adót, vagy a szállí­tás végén, a pincébe való helye­zéskor, midőn a vevő fizeti meg az adót. Ez a módozat csak annyiban hátrányos, hogy a bortermelők saját fogyasztása adómentes marad, és különféle intézkedésekre van szükség, hogy ugyanaz a bor a szállítás közben többször ne kerüljön adó alá. Igen cél­szerű a bornak az egyes helységekbe, városokba való bevitele alkalmával való megadóztatása (úgynevezett kapuadó), amely a többszörös megadóztatást is könnyen elkerülhetővé teszi, viszont azonban az adónak a bor értékéhez való alkalmazása nem vihető könnyen keresztül. Beszedhető továbbá a B. a kereskedőnél, illetve a kimérőnél az általa eladott, illetve kimért bor után, amelynél azonban elkerüli az adót az a bor, amely nem a kereskedőktől vagy kimérőktől lett beszerezve. Végre beszedhető a 13. a bor­­kereskedőre vagy kimérőre kivetett engedély­illetékek alakjában, de ezt a módozatot inkább csak a B. egyéb módjai mellett használják. Egyáltalában az említett adóztatási módozatok egyike sem kifogástalan, és ezért az egyes országokban rendszerint több módozat van érvényben a borfogyasztás megadóztatására , így Magyarországon is. 1. Borifaladó, Ilern-falak, a MÁV. Budapest —fiumei vona­lán, Lit és Buccari állomások között, terméskő­falakkal védik meg itt-ott a sínpár mentén a bóra (I. o.) dühe ellen a vasúti kocsikat, hogy fel ne boruljanak. Ezek a falak a B. Ilorák (arab szó :­­ villogó), a mohamme­­dánok így nevezik Gábor arkangyal ezüstlovát: 1. Alborák. Itor alja, a bor üledékre erjedés után, 1. Bor­sé pro. Bor-alma, 1. Cider-alma, Borán), vagy Bvorana, a Galla-rtégerek (1. o.) egyik harcias ága, a Szomáli-félsziget nyugati részén. Két törzsre oszlanak, melyek egyike, a Jul-törzs, már letelepedett, míg a másik, a Ja nevű, még nomád. Nyugat-Afrika legrégibb lakosai közé tartoznak. Boras (ó. borósz), svédországi város Wester­­götland Elfsborg sünjében, a Wiskan mellett, vasúti állomás, (1911) 21.997 lakossal, technikai és szövőiskolával, jelentékeny pamutiparral, mely már a XVII. században is virágzott. Borassus L. (növ.), borpálma, legyezőpálma. 1 hatalmas pálmanemzetség óriási legyezőforma levelekkel. A levelek legyezősugarai szabályosan be vannak szabdalva. Virágai kétlakiak és hatal­mas, vaskos torzsa virágzatban állanak. Egyetlen faja, a B. flabelliformis, számos fajtában isme­retes, a nyugatafrikai Senegambiától kezdve Afrika tropikus mezőségein át egészen Ceylonig és Kelet-Indiáig, onnan pedig a Szunda-szige­­tekig terem, hasznossága miatt azonban a forró vidékeken mindenütt termesztik. Afrikában deleb-pálma, Indiában Palmyra-pálma a neve. 30 m. magasra is megnő, tövénél fél m.-nél is vastagabb, törzse gyűrűsen ízelt, keményfájú. Levélnyele tüskés, a levél lemeze 3 m. hosszú­ságot is elér. A termős fa 20 — 30, gyermekfej nagyságú, sokszor 2 kg.-nál nehezebb gyümölcsöt terem. A gyümölcs húsa eleinte taplós, azután leves, és 3 csonthéjas magva van. A gyümölcs magvastul akár éretten, akár éretlenül, nyersen vagy különbözőképpen elkészítve igen jóízű eledelt ad, és a tropikus vidékek lakóinak egyik leggyakoribb tápláléka. A gyümölcsön kívül a fának egyéb részeit is felhasználják. Fiatal részeit főzeléknek eszik, beléből szága készül. A fiatalon levágott virágtorzsa nedvéből Indiá­ban igen kedvelt pálmabort (loddy) erjesztenek. A levelekből szőnyeg, kalap, zsák, háztető, stb. készül, a malabári partokon pedig a fiatal, fehéres leveleket író papirosnak használják. Az öreg, fekete színű, kemény pálmatörzsből épü­letfa meg asztalosmunka készül. A B.-pálmának rendkívül sok hasznát magasztalva, a régi hindu dalok 801 különféle hasznosságát éneklik meg. Borászat, az a tudomány­, mely a szőlőnek mustta és a mustnak borrá való feldolgozását, a különböző borkészítési eljárásokat, a bor keze­lését, javítását, eltartását tárgyalja, 1. Bor. Borászati felügyelők, teljes néven szőlészeti és B., állami hivatalnokok, kiknek az a felada­tuk, hogy a szőlőmívelés és borkezelés dolgában felvilágosításokat adjanak, 1. Bor. Borászati Lapok, a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének hivatalos közlönye. Megjelenik vasárnaponként Budapesten. Kéthetenkint meg­jelenő ingyen melléklete a Gazdasági Tanácsadó. Az 1869-ben megindult Borászati Füzetek­ből 1874-ben alakult. Kezdetben havonta kétszer jelent meg, 1887 óta hetilap. Borátok, a bórsav vegyületei: 1. Bórsav és sói. Borax, nátriumpiroborát (Na2BtO,-\- 1OH.O), a legfontosabb bórsavsó. Tibet néhány tavában feloldva fordul elő. A víz bepárologtatása útján kapott só linkál néven kerül a kereskedésbe. Manapság inkább bórsav-oldatból állítják elő, annak nátriumkarbonáttal való telítése és az oldatnak elpárologtatása útján, így készítik a B.-ot Toscanában. A stassfurti kősótelepben előforduló boráért (1. o.) is alkalmas nyersanyag a B. előállítására. A B. színtelen egyhajlású kristályokat alkot. Víz elég könnyen oldja ; az oldat lúgos kémhatású. Íze édeses, hűtő. Hevítve kristályvizét lassan kint elveszti, erősen felduzzad, majd üvegszerű tömeggé (borax­­gyöngy) merevül. Magasabb hőmérsékleten a fémoxidokat feloldja, eközben sajátságos — Borassus pálmák.

Next