Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)
B - Bordói oldat - Bordone - Bordos - Bordö - Bordure - Boreádok - Boreális - Boreas - Borecet - Bore - Borel d'Hauterive - Bor-elemzés - Borélesztő - Borelli - Boren - Borfestő növények - Borfestő szőlő
Bordói oldat — Borfestő szőlő Bordói oldat, 1. Bordeauxi keverék. Bordone, Paris, olasz festő, 1500-ban Trevisoban szül. Már gyerekkorában Velencébe került, Tizian tanítványa volt, de nem annyira Tizian, mint inkább Giorgione, s főképp Palma Jacopo hatása alatt fejlődött. Nem olyan nagy temperamentumú festő, mint Tizian, nem is olyan finom érzékű, mint Giorgione, de a festés, nevezetesen az áttetsző színezés technikáját páratlanul értette. A hús színét, a bőr finom felületét, nehéz selymek, atlaszok fényének csillogását, a bársony lágy rezgését a fényben pompásan tudta festeni. Történelmi képet, főképp mitológiai tárgyú festményeket és arcképeket festett. Híresebb művei : Szent Márk gyűrűje, Paradicsom (Velence, Accademia), Diana (Drezda), Pásztorok imádása (Trevisoi dóm), Sakkjáték (Berlin), Krisztus keresztelése (Milano, Brera), Bethsabe (Köln), stb. • Bordos, kisközség, Udvarhely vm. székelykeresztúri járásában, (1910) 481 magyar, r. k. és unit. lakossal ; u. p. Nagykend, u. t. Erdöszentgyörgy. Templomában régi, XIV. századból való harang. Bordö, vagy Born, a Färöer (1. o.) dán szigetcsoport egyik sziklás szigete (91 km 2), Klaksvig nevű kis kikötővel. Bordure (francia: bordur), szegély, beszegés. Borcádok, a gör. mondában Boreas (1. o.) és Orithyia szárnyas fiai : Calais és Zetes. Részt vettek az argonauták (1. o.) hadmenetében és megszabadították Phineus-t (1. o.) a hárpiáktól, de maguk is életüket vesztették. Ez a mítosz valószínűleg két orkán küzdelme. floreális (lat.), északi. Boreas (e: boreász), voltaképpen a viharos fagyos északi szél, a görög mitológiában a leghatalmasabb szél-isten, Astraeus és Eos fia, Notus és Zephyrus testvére, aki a thráciai Haimos (a mai Balkán) vagy a mesés Rhipaiahegységnek egy barlangjában lakott. Elrabolta Eredhtheus athéni király leányát, Orithyiát, s a Borcádok (1. o.) anyjává tette. Főleg Athénben tisztelték, ahol a szelek tornyán úgy van ábrázolva, mint szakálas férfiú, lobogó hajzattal és ruhával, szárnyakkal, jobbjában tritónkürttel. Egyébként is gyakran ábrázolták, nevezetesen amint Orithyiát elrabolja. Borecet, a borban levő szeszből, ecetsavbaktériumok hatására keletkezik. E baktériumok a levegő oxigénjét átviszik a szeszre és abból eleinte aldehid, majd B. keletkezik. Készítésére felül lyukakkal ellátott 4 hl-es hordókat használnak, melyeket 20 — 25° C. hőmérsékletű szobákban állítanak fel. Eleinte meleg B.-et öntenek a hordókba, hogy a fa rossz ízű anyagait elroncsolják, pár nap múlva körülbelül 10 liter bort töltenek a hordóba, mire az ecetsavbaktériumok, a felszínen megjelenvén, megkezdik az alkohol oxidációját. A keletkezett B., mint nehezebb fajsúlyú folyadék, a fenékre száll, míg a könnyebb alkohol fölemelkedik. A bor töltését nyolc naponkint ismétlik, míg a hordó feléig megtelt. Ekkor a kész B. egy harmadát lefejtik. Boréi, Emile, francia,matematikus, szül. 1871- ben. Tanulmányait az École normáléban végezte, majd több párisi főiskolán volt asszisztens, végül tanár. Az École normale tudományos folyóiratának szerkesztője. B. a függvénytan (1. o.) egyik kiváló művelője. Neki köszönhető a függvénytan egyik hathatós, modern módszere. Világhírét Picard egy fontos tételének egyszerű, új úton adott bebizonyításával szerezte. Nagyhírű a Collection B. néven ismeretes matematikai monográfiák gyűjteménye. Ezek a könyvek egészen modern tárgyakat dolgoznak fel élvezetesen, s mintegy összekötő kapcsot alkotnak a 349 tudományos kézikönyvek és az önálló értekezések között. A gyűjteménynek magyar munkatársai is vannak. Korel il Tranterive (e: boréi détrive), Pierre Joseph, francia író, szül. 1809-ben Lyonban, megh. 1859-ben Mostaganemben. Szenvedélyes hangú, gyakran furcsaságokba tévedő lírai verseivel tűnt fel, melyek a francia romantika túlzó hívének mutatják. Pulifárné című regényében Pompadour asszonyról és koráról egy jó köztársasági polgár felháborodásával és célzatos túlzásaival rajzolt képet, végletekig túlozva e kor erkölcsi romlottságát. Borelemzés, célja a kor összetételének ellenőrzése. Megállapítják az erre a célra kidolgozott módszerekkel, hogy az egyes alkatrészekből 100 cm3-ben hány g. van, csak az alkohol mennyiségét szokták még rendesen térfogatszázalékban is kifejezni. A /1.-nél rendszerint a sűrűség, alkohol, vonatanyagok, összes szabad sav, illó savak, nem illó savak, borkő, szabad és összes borkősav, cukor, glicerin, gummi és dextrin, hamu, kénsav, klór, kénessav, kénhidrogén, salétromsav, csersav és festőanyagok határoztatnak meg ; néha a vizsgálat bórsav, citromsav, tejsav, fluor, szalicilsav, nitrogén, saccharin, dulcin (sucrol), kátrányfestékek és fémi mérgek kimutatására, illetőleg meghatározására is kiterjed. Azt, hogy mely alkatrészek határoztassanak meg, a vizsgáló vegyész dönti el a vizsgálat céljához képest. Sokszor már a vonatanyagok mennyisége is fontos támpontot ad a bor megítélésére. Ez alatt a borban levő, 100° G.-nál nem illő alkatrészeknek összes mennyiségét értjük, mely fehér borok 1 literében 15 g.-nál, sillerboroknál 16 g.-nál és vörösboroknál 17 g.-nál ritkán kevesebb. Fontos továbbá az alkohol és glicerin viszonya is, így ha a borban 100 g. alkoholra 6 g.-nál kevesebb glicerin esik, a borba alkoholt, ha 100 g. alkoholra 14 g.-nál több glicerin esik, abba glicerint kevertek. Borok, melyek literében P3 — P6 g.-nál több az illósav. ecet-iznek, míg ha bennök 16 ezredrész g.-nál több a szabad kénessav, az egészségre ártalmasak. Bordeszia, a must erjedését megindító anyag. 1. Borseprő és Bor. Borelli, Giovanni Alfonso, olasz matematikus és orvos, szül. 1608-ban, megh. 1679-ben. A nagy Galileinek egyik legügyesebb tanítványa volt. Mestere alapos matematikai tudását titokzatos élettani jelenségek törvényszerűségeinek kifürkészésére használta. О határozta meg először a szív összehúzódásával és kitágulásával végzett munka nagyságát. A XVII. század egyik legkiválóbb fiziológusa volt. Irányát fakomatematikus iskolának (1. o.) hívják. Boron, glaciális eredetű tó Svédországban, Östergötland tartományban. Területe 28 km 2, mélysége 72 m. Keresztülmegy rajta a Götacsatorna. Borfestő növények: a fekete bodza (Sambucus niger), földi bodza (Sambucus ebulus), áfonya (Vaccinium myrtillus), fagyalka (Ligustrum vulgare), alkörmös (Phytolacca oecandra) bogyója, a mályvafélék vörös viráglevelei, az indigó, a kék fa (Lignum campechianum), vörös fa (Lignum fernambuci), vörös répa. Az újabb magyar bortörvény a bor festését általában tiltja, csakis a fehérborokat szabad szaflerrel és karaméllal sárgára festeni, de a tokaji borokat ezekkel sem szabad festeni. 1. Bor. Borfestő szőlő. Vörösbor készítéséhez való szőlőfajtáknál gyakori az eset, hogy a szőlőben nincsen elegendő vörös festőanyag. A különben jeles kadarka-szőlő leve pl., főleg mostohább években, nem elég sötét színű.Ezért a kevésbbé intenzív szőlőfajtákat intenzívebb színű, úgy-