Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
B - Burgkmair, Hans - Burgonya - Burgos
6 Burgkmair — Burgos Burgkmair, Hans, német festő és fametsző, szül. 1473., megh. 1531., a régi német festészet egyik jelentékeny mestere. Művein olasz hatás látszik s a régi nürnbergi iskola kemény, markáns rajzával szemben az augsburgi sváb iskola lágyabb tónusát és finomabb rajzát keresi. Főművei : „Madonna“ (Nürnberg), „János Patmosban" (München), „Krisztus keresztelése" (Augsburg). Metszetei közül mintegy 450 darab van Szépművészeti Múzeumunkban. Burgonya (Solanum tuberosum), a gabonafélék után a legfontosabb termesztett növény. Évelő, levelei félbeszárnyaltak, virágzata bogernyős, virága fehér vagy halványlila, kicsiny zöld bogyókat terem, de a termesztett fajták gyakran elvetélik a bogyót. Gumója húsosan megvastagodott földi szár, melynek rügyeit a termelő szemnek nevezi. A gumórügyek részben tarackszerű földi szárakká hajtanak és ezeken újra gumók fejlődnek, részben pedig a föld fölé 1—1 m.-re felnőnek és virágzó zöld leveles szárrá alakulnak. Hazája Dél-Amerika. Vadon ma már csak a Chiléhez tartozó Chiloe-szigeten nő, de a vadon termő alak gumója apró, ízetlen, vizes, virága mindig fehér és illatos. A mai Peru, Ecuador és Chile területén egykoron virágzott inkabirodalom lakói tenyésztették az igénytelen, vadontermő alakból értékes fajtákat. Először Pedro Cita említi 1553: Perui Krónika c. művében, de a spanyolok csak 1560 után hozták hazájukba s innen Olaszországba került. Angliába szintén közvetlenül Peruból került, Hawkins rabszolgakereskedő révén, 1565 után. Európában lassan terjedt el, Magyarországba csak a XVII. sz.-ban jutott el és pedig valószínűleg Franciaországból, Bourgogne-ból, innen származtatják magyar nevét. Eleinte inkább disznóetetésre használták, később azonban, kivált nagy éhínségek idején, megnőtt a becsülete, asztalra került s a XVII. sz. végén általános és kedvelt tápnövénnyé lett. Értékét a gumó keményítőtartalma adja meg. Átlagban a gumó 70—75% vizet, 21% keményítőt, 2% cellulózt, 1% fehérjét és 4% oldható szénhidrátot tartalmaz, de az egyes fajták szerint ezek a számok változnak. Megkülönböztetnek korai, középérésű és kései, továbbá sárga- és vöröshéjú, étkezési és takarmány-, főznivaló, sütnivaló és saláta-burgonya-Sárga rózsaburgonya fajtákat. Általánosan ismert fajták a rózsa, kifli, hópehely stb. Az egész világon termesztik, É-ra a 70. szélességi fokig, Közép-Európában.100 m. magasságig. Bár É-ra nagyon felterjed a termesztése, fagy iránt fölötte érzékeny, lombját a legkisebb fagy lecsípi. Gumóját télire kiszedik és v. kupacokban leföldelik, v. pincékben rakják el. Ha hőmérséklete tartósan—1, —2 fokra hűl, megédesedik. Termelésére a nem nagyon száraz, jó erőben levő homoktalaj való, mint hazánkban a nyírségi talajok ; tudvalevőleg Magyarországban a Nyírségen (Szabolcs m.) terem a legjobb és legtöbb burgonya. Ültetésre csak egészséges, válogatott vetőgumó való. Kicsirázik a félbevágott gumó is, sőt a levágott szem is, azonban mégis ajánlatos egész gumót vetni. A korai fajtákat július végén és augusztusban, a középérésűeket szeptemberben, a késeieket októberben szedik fel. Étkezésre azonban az éretlen is alkalmas, ezért már nagyon fiatalon szedni kezdik. Sok betegsége van, lombját a peronoszpora, gumóját pedig baktériumok és penészgombák támadják meg. Amerikában veszedelmes rovarellensége a kolorádóbogár. Burgos (e. : burgosz), 1. spanyolországi tartomány Ó-Castiliában. Területe 14.196 km 2., (1920) 346.000 1. — 2. 11., az előbbi tartomány megerősített székvárosa, (1920) 32.300 1. Régi fellegvára a castiliai királyok rezidenciája volt. Burgkmair festménye: János evangélista Párizsban A burgonya (Solanum tuberosum). (A) felső része a virágzó szárnak. (B) levél. (C) földalatti gumószerű rész. (D) virág átmetszetbeil