Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Kodolányi Antal - Kodolányi János - Kodros - Koedukáció - Koefficiens - Koelreuter, Josef Gottlieb - Koelreuteria - Koessler János - Koetsu - Koffein
14 Kodolányi — Koffein gazdagodunk. Közjogi téren a választójogi K. jelentékeny. Magánjogunk szerves kodifikációja is évtizedek óta folyik. Kodolányi Antal, gazdasági író, szül. 1835., megh. 1910. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára és a Gazdasági Lapok szerkesztője, 1869—1873-ig a kolozsmonostori gazdasági iskola igazgatója, 1874—1895-ig a Magyar Földhitelintézet jószágbecslője. Tevékeny részt vett az O. M. G. E., és a Gazdaszövetség munkásságában, az agrár-érdekek védelmében. Főbb munkái : Növénybonc, régijén élettan (1867 ), Gazdasági üzlettan (1871.), Gyakorlati falubecslés (1898.). Kodolányi János, regény- és novellaíró, szül. 1899. A háború után fellépett fiatal írói nemzedék egyik jeles tehetsége. Az Ormányságban töltötte gyermek- és ifjúkorát, regényeiben, elbeszéléseiben is az ormánysági falu életét és népét írja meg, sok realizmussal, kemény erkölcsi ítélettel, sötétlátással. Az ő műveiben jelenik meg az olvasó előtt a megváltozott képű, háború utáni falu. Regényei : Szép Zsustca, A börtön. Kémtor József megdicsőülése Ezeken kívül számos novellát irt, melyek napilapokban és a Níjugat-bant jelentek meg; két füzet verset is irt. Kodros (lat. : Codrus), a monda szerint az ókori Athén utolsó királya. A monda, mely arra volt hivatva, hogy a királyságnak a valóságban fokozatos átalakulással történt megszűnését egyszeri eseménnyé sűrítse, azt mesélte, hogy K. életét áldozta hazájáért, mert egy jóslat szerint Athen csak királya halála árán győzedelmeskedhetik a spártaiakkal szemben s királya tettén megilletődve. Athen megszüntette a királyságot, azt vallva, hogy senki sem méltó K. örökébe lépni. Koedukáció. A XIX. sz. derekán É-Amerikában keletkeztek az első középiskolák amelyekban a fiúkat és leányokat együtt tanították. Európában K. E. Palmgren alapította az első közös iskolát (Palmgrenska Samskola). Erre igen sokat írtak a Svédországban járt német és francia pedagógusok és mint minden érdekes kísérletnek, úgy ennek is csakhamar sok lelkes híve akadt. " Finn-, Svéd- és Norvégországban és Dániában meglehetősen elterjedtek a közös iskolák. Franciaországban már csak egy közös iskolát alapítottak (1892.., Angliában egynéhányat, Németországban, Ausztriában és Magyarországon azonban egyet sem. Maga az a gondolat, hogy a fiúk és leányok együttes nevelése javíthatja a fiúk jellemét és modorát s a leányok akaraterejét és bátorságát, figyelemreméltó, de ezzel az esetleg várható előnnyel szemben sokkal nagyobbak azok az erkölcsi veszedelmek, melyek a serdülő fiúknak és leányoknak együttes neveléséből származhatnak. Maguk a svédek is sok hátrányát tapasztalták már az együttes nevelésnek, pedig a svédek temperamentuma egészen más, mint a mienk. És nem is mindenütt lehetne megvalósítani azt a nagy felügyeletet, mely Palmgren iskolájában megvan : ott összesen 200 (6—20 éves) férfi- és nőnövendék van elosztva 12 osztályba , egy-egy osztályban tehát átlag tizenhat növendék van, 8 fiú és 8 leány Az együttes nevelés különben nálunk még az oktatás felső fokán, az egyetemen is sok nehézséggel jár, a középfokon éppen azért még kevésbé látszik alkalmasnak A népiskolában az erkölcsi veszedelmek a gyermekek koránál fogva alig vannak meg. Nálunk, mint ez köztudomású, a helyzet az, hogy a kisdedóvó intézetben a fiúkat és leányokat együtt nevelik , a népiskolai tagozatban pedig csak az osztatlan iskolában van együttes nevelés. Az együttes nevelést a törvény a népiskolában csak a kényszerítő szükség esetén engedi meg; az 1868. évi XXXV 111. t.-c. ugyanis parancsolóan rendeli, hogy „a fiú- és leánygyermekek elkülönözve s amennyire lehet, külön termekben oktatandók”. Koefficiens (lat.), a matematikában állandó tényező, amellyel valamely változó mennyiség szorozva van. Pl. 3x2 + ax kifejezésben a 3 és az „a” K.-ek és pedig a 3 számbelileg megadott, úgynevezett numerikus K., az a pedig parameter. Koelreuter, Josef Gottlieb, német botanikus, szül. 1733. Sulzban, a Neckar mellett, megh. 1806. Karlsruheban, mint a természetrajz tanára. Nevezetes eredményeket ért el a növények keresztezésével, erről szól 1761—1766. megjelent főműve. Nevét a Koelrenteria növénynemzetség őrzi. Koelrenteria, a szappanfafélék (Sapindaceae) növénycsalád nemzetsége, melynek fajai Kínában honosak. Nálunk is gyakran ültetett díszfa a csürgőfa, a Koelrenteria paniculata, mely É kínai hazájában és Japánban is régi idők óta látható parkokban. Terebélyes lombú fa, szőrállású, páratlanul szárnyalt levelekkel, melyeknek levélkéi ferdetojásdad kerületűek, aljuk felé fokozatosan egészen tövig hasogatottak. Hatalmas bugájának virágai zöldessárgák, kicsinyek, nálunk jún.-ban fakadnak. Termése, melyről nevét kapta, 4—5 cm. hosszú, hólyagosan felfújt, 3 csúcsú, felül nyitott tok. Koessler János, zeneszerző és pedagógus, szül. 1853., megh. 1926. Tanulmányait Rheinbergernél végzi, 1877. a drezdai konzervatórium elmélet- és karének-tanára, 1881. Kölnben színházi karmester s 1882 őszén kerül Budapestre a Zeneakadémiára, hol eleinte orgonát és karéneket tanít. 1883. Volkmann örökét, a zeneszerzési szakot veszi át. 1908. nyugalomba vonul, de 1920. ismét átveszi a zeneszerzési mesteriskola vezetését. A modern magyar zeneszerző-gárda kiváló tanítómestere, kinek emlékét tanítványai kegyelettel őrzik. Művei: Szilveszteri harangok, Szimfonikus változatok, két vonósnégyes, vonósötös, hatos, két szimfónia, hegedűverseny, hegedűszonáta, vegyeskari művek, dalok. Operáját, a Münzenfranz-ot 1902. Strassburgban mutatták be. Knetsu, tulajdonképpeni teljes nevén Honami K., japán festő és iparművész, akinek működése a XVII. századik elejére esik. Csak halálozásának dátumát ismerjük: 1637. Művészkénen kora legnagyobb festőjét, Ogato Korint követte és annak modorában, de sok önállósággá festette erőteljes, élénk színezésű képeit. Ő is, mint mestere, élete végén pap lett. Mint iparművész, lakkmunkáiban volt legkiválóbb. Koffein (koffein, tein, trimetilxanlin, metilg eobromin), alkaloidszerű vegyület. Bunge fedezte föl 1820. a kávéfa (Coffea arabica) babszerű gyümölcsében, Pelletier és Carenton a tea (Then chinensis) leveleiben, későbben kimutatták még sok, különböző családokhoz tartozó növényben (a kantinia sorbilis gyümölcséből készült pasta guaranában, koladió, kakaó stb.). Mesterségesen először Fischer Emil állította elő. Hosszú, fehér, selyemfényű kristályok, kesernyés ízűek, vízben, szeszben, loroformban oldhatók Kellemes élvezeti szer, melyet katonaságnál, sportnál most sokkal általánosabban használnak az azelőtt kedvelt alkohol helyett, bár nagyobb mennyiségben szintén mérgezőleg hat. Kis adagban mell az izmok munkaképességét, élénkíti a szívműködést, az agy felfogóképességét, megszünteti az álmosságot, kitágítja a vese véredé-