Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)

K - Kocsonyarozsda - Kocsord - Kodak - Kodály Zoltán - Kodein - Kódex - Kodifikáció

Kocsonyarozsda — Kodifikáció 13 Kocsonyarozsda körtelevélen ízesítik. A K. könnyen romlik, mivel a bakté­riumok számára kitűnő táptalaj, úgyhogy tenyésztésükre használják is. Az ehető fecske­­fészek is kocsonyás anyag, amelynek eredeté­ről sok vita folyt. Kitűnt, hogy félig emésztett medúzák és más tengeri állatok anyagából áll. K. az aszpik is, amelyet ártalmatlan növényi festékekkel színeznek. Kocsonyás kötőszövet alatt a medúzák testét alkotó, sok vizet tartal­mazó szövetet értjük. Kocsonya rozsda, a rozsdagombák Gymno­­sporangium nemzetsége. A két­ v. többsejtű teleutospórák nyele és burokrétege nedves időben kocsonyásan felduzzad, száraz időben porcosan megkeményedik s a teleutospóratelep a gazdanö­vény ágain orsószerű v. gü­­mős daganat alakjában jelent­kezik. Fajai teleutospórás alak­jukban ciprusféléken (ciprus, boróka) élősködnek, ecidium­­alakjuk pedig az almafélék levelein. Ecidium-alakjukat rácsrozsdának nevezik, mert az ecidiumokat rácsosan nyíló burkok veszik körül. A boró­kán él pl. a Gymnosporangium tremelloides, melynek rács­rozsda alakja az almafa le­velein és gyümölcsén talál­ható. (Az ecidium-alakokat hajdan, míg nem ismerték hovatartozásukat, Roesteliá­­nak nevezték.) Koesord, nagyk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k mátészalkai j.-ában, (1920) 2290 1. Vasúti megálló, posta,­­táviró. Kodak, az angol-amerikai Eastman gyár által előállított fényképészeti gyártmányok jel­zésére szolgáló név. Tévesen általában a film­kamarákat is K.-nak nevezik. Kodály Zoltán, zeneszerző, zenei író és peda­gógus, a Zeneművészeti Főiskola tanára, szül. 1882. Kecskeméten. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, az Eötvös­­kollégiumban és a Zeneakadémián Koess­­lernél végezte. 1907. a Zeneakadémián a zeneelmélet, majd a zeneszerzés tanára lett, 1918—1919. annak aligazgatója volt. A mo­dern magyar zenének egyik vezetőalakja, akit erősen magyar népi muzsikára alapozott mű­veiben férfias, komoly , Al­ líra jellemez. Első nagy­sikerű munkája a Nyári­­ este c. szimfonikus köl­teménye. Egyéb mim-­­­kái: két vonósnégyese, •­vjj triószerenádja, hegedű-, cselló-duója, cselló-zon-S­ztova ne ocnllA- CZÁJÁ­gora és cselló- szóló szonátája, két füzet zongoramuzsikája, két zenekari dala , Énekszó c. gyűjteménye (dalok népi szövegekre), Meg­késelt melódiák c. gyűj­­­­teménye (dalok régi Kodály Zoltán költők verseire), két fü­zet Népmuzsika (nép­dalfeldolgozások), férfi és női karok, Hegyi éjsza­kák, vegyes karra, Dalok Ady Endre,Balázs Béla, Arany János és virágénekek szövegére. Eddigi főműve az LII. Zsoltár (Psalmus Hungaricus), tenorszóló-, vegyeskar-­s zenekarra. Legújabb nagyobb műve Háry János c. daljátéka, melyet az Operaház 1926 őszén mutatott be. Mint író, különösképp a zenei folklórral foglalkozik. Bartók Bélával vállvetve végzett kimerítő népdalgyűjtéseket. Vele együtt adott ki Erdélyi magyarság címen 150 erdélyi népdalt. Tanulmányai az Ötfokú skáláról, Argyrus királyfi énekéről stb. szakfolyóiratokban je­lentek meg. Kodein (melilmerfin), az ópiumban elő­forduló alkaloidok egyike ; morfinból mester­ségesen előállítható. Fehér, fénylő, vízben alig oldható kristályok. Foszfor- és sósavas sói (C. hydrochloricum, phosphoricum) vízben jól oldhatók s rendesen azokat használják. Hason­lít a morfiumhoz, csakhogy fájdalomcsillapító, altató és bélmozgást gátló hatása csekélyebb, köhögéscsillapítása azonban fokozott. Ezért főleg ilyen célra használják. A morfiumot felülmúlja abban, hogy az említett kellemetlen mellékhatások kevésbé mutatkoznak; további nagy előnye, hogy megszokásától nem kell tartani. Kódex: A latin codex v. caude­t szó eredeti­leg fatörzset jelent, azután a hasított falapo­kat, melyeket viasszal bevonva, írásra hasz­náltak s az ezekből összekötött könyveket, amelyeket a mindennapi életre vonatkozó fel­jegyzésekre használtak. Ma k.-éknek nevez­zük a könyvnyomtatás elterjedése előtti kor­ból származó, kézzel írott könyveket. Eze­ket hártyára, pergamenre v. papírra írták. Vannak igen díszes, rajzokkal, miniatűrökkel s szép kezdőbetűkkel (iniciálék) ékesített kó­dexek. Ilyenek a Mátyás király könyvtárából megmaradt Korvinák, az upsalai egyetemi­­ könyvtárban őrzött Codex argenteus (ezüst kódex, a gót bibliafordítás). A magyarországi latin nyelvű kódexek közül igen fontos a Pray­­kódex a XIII. sz. elejéről, mert ebben van a­­ legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. A magyarnyelvű K.-ek közül­­ a legrégibb az Ehrenfeld-, mai nevén Jókai­­kódex a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárá­ban, a XV. sz. közepéről ; tartalma Szent Ferenc élete. Fontos kódexek még : a Bécsi- és a Müncheni-kódex, a legrégibb magyar biblia­­fordítás ; a Jordánszky-kódex ; igen díszes Ki­­nizsiné Magyar Benigna imádságos könyve (1494 körül). A K.-ek leírói közül csak kevés­nek a nevét ismerjük. Ráskai Idea margit­szigeti apáca írta le 1510. a Margit-legendát, Sövényházi Mária Clarissa-apáca több kódexet írt le. A magyar nyelvű K.-ek szövegét leg­nagyobbrészt Volf György adta ki a Nyelv­emléktár c. gyűjteményben. Kodifikáció, annyi mint jogszabályok, így törvények, rendeletek alkotása , szűkebb érte­lemben a jog valamely fontosabb részének törvénykönyvben, kódexben szabályozása. Az élet viszonyai folyton változván, a jogszabá­lyoknak azokhoz kell simulniok. Így a K. feladata az életviszonyok korszerű, a politikai, jogi és gazdasági érdekeknek megfelelő szabá­lyozása. Ősi előzménye a tízparancsolat s az evangélium, melyek tele vannak erkölcsi és jogi szabályokkal. A modern kodifikáció az ókor nagy kodifikációs művétől, a római magánjog­nak Justinianus császár elrendelte összegyűj­tésétől véve példát, szerves kódexekbe foglalja a jog különböző ágazatait. Napóleon megal­kotja a Code Napóleont, a Code de commerce-et s ezzel lerakja az alapját Európa modern ma­gán- és kereskedelmi jogának, valamint büntető­jogának is. Werbőczy Hármaskönyve egyik legkitűnőbb kódexe volt a magánjognak. Deák Ferenc 1843.-i büntetőtörvény-tervezetét­ kö­veti nálunk Csemegi kódexe s a hatvanas, hetvenes években polgári perrendünk, keres­kedelmi- és váltójogunk, bírói szervezetünk, utóbb a kilencvenes években anyakönyvi és házassági jogunk, a bűnvádi perrendtartás, 1911. az új polgári perrendtartás kódexeivel

Next