Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Kocsonyarozsda - Kocsord - Kodak - Kodály Zoltán - Kodein - Kódex - Kodifikáció
Kocsonyarozsda — Kodifikáció 13 Kocsonyarozsda körtelevélen ízesítik. A K. könnyen romlik, mivel a baktériumok számára kitűnő táptalaj, úgyhogy tenyésztésükre használják is. Az ehető fecskefészek is kocsonyás anyag, amelynek eredetéről sok vita folyt. Kitűnt, hogy félig emésztett medúzák és más tengeri állatok anyagából áll. K. az aszpik is, amelyet ártalmatlan növényi festékekkel színeznek. Kocsonyás kötőszövet alatt a medúzák testét alkotó, sok vizet tartalmazó szövetet értjük. Kocsonya rozsda, a rozsdagombák Gymnosporangium nemzetsége. A két v. többsejtű teleutospórák nyele és burokrétege nedves időben kocsonyásan felduzzad, száraz időben porcosan megkeményedik s a teleutospóratelep a gazdanövény ágain orsószerű v. gümős daganat alakjában jelentkezik. Fajai teleutospórás alakjukban ciprusféléken (ciprus, boróka) élősködnek, ecidiumalakjuk pedig az almafélék levelein. Ecidium-alakjukat rácsrozsdának nevezik, mert az ecidiumokat rácsosan nyíló burkok veszik körül. A borókán él pl. a Gymnosporangium tremelloides, melynek rácsrozsda alakja az almafa levelein és gyümölcsén található. (Az ecidium-alakokat hajdan, míg nem ismerték hovatartozásukat, Roesteliának nevezték.) Koesord, nagyk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k mátészalkai j.-ában, (1920) 2290 1. Vasúti megálló, posta,táviró. Kodak, az angol-amerikai Eastman gyár által előállított fényképészeti gyártmányok jelzésére szolgáló név. Tévesen általában a filmkamarákat is K.-nak nevezik. Kodály Zoltán, zeneszerző, zenei író és pedagógus, a Zeneművészeti Főiskola tanára, szül. 1882. Kecskeméten. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, az Eötvöskollégiumban és a Zeneakadémián Koesslernél végezte. 1907. a Zeneakadémián a zeneelmélet, majd a zeneszerzés tanára lett, 1918—1919. annak aligazgatója volt. A modern magyar zenének egyik vezetőalakja, akit erősen magyar népi muzsikára alapozott műveiben férfias, komoly , Al líra jellemez. Első nagysikerű munkája a Nyári este c. szimfonikus költeménye. Egyéb mim-kái: két vonósnégyese, •vjj triószerenádja, hegedű-, cselló-duója, cselló-zon-Sztova ne ocnllA- CZÁJÁgora és cselló- szóló szonátája, két füzet zongoramuzsikája, két zenekari dala , Énekszó c. gyűjteménye (dalok népi szövegekre), Megkéselt melódiák c. gyűjteménye (dalok régi Kodály Zoltán költők verseire), két füzet Népmuzsika (népdalfeldolgozások), férfi és női karok, Hegyi éjszakák, vegyes karra, Dalok Ady Endre,Balázs Béla, Arany János és virágénekek szövegére. Eddigi főműve az LII. Zsoltár (Psalmus Hungaricus), tenorszóló-, vegyeskar-s zenekarra. Legújabb nagyobb műve Háry János c. daljátéka, melyet az Operaház 1926 őszén mutatott be. Mint író, különösképp a zenei folklórral foglalkozik. Bartók Bélával vállvetve végzett kimerítő népdalgyűjtéseket. Vele együtt adott ki Erdélyi magyarság címen 150 erdélyi népdalt. Tanulmányai az Ötfokú skáláról, Argyrus királyfi énekéről stb. szakfolyóiratokban jelentek meg. Kodein (melilmerfin), az ópiumban előforduló alkaloidok egyike ; morfinból mesterségesen előállítható. Fehér, fénylő, vízben alig oldható kristályok. Foszfor- és sósavas sói (C. hydrochloricum, phosphoricum) vízben jól oldhatók s rendesen azokat használják. Hasonlít a morfiumhoz, csakhogy fájdalomcsillapító, altató és bélmozgást gátló hatása csekélyebb, köhögéscsillapítása azonban fokozott. Ezért főleg ilyen célra használják. A morfiumot felülmúlja abban, hogy az említett kellemetlen mellékhatások kevésbé mutatkoznak; további nagy előnye, hogy megszokásától nem kell tartani. Kódex: A latin codex v. caudet szó eredetileg fatörzset jelent, azután a hasított falapokat, melyeket viasszal bevonva, írásra használtak s az ezekből összekötött könyveket, amelyeket a mindennapi életre vonatkozó feljegyzésekre használtak. Ma k.-éknek nevezzük a könyvnyomtatás elterjedése előtti korból származó, kézzel írott könyveket. Ezeket hártyára, pergamenre v. papírra írták. Vannak igen díszes, rajzokkal, miniatűrökkel s szép kezdőbetűkkel (iniciálék) ékesített kódexek. Ilyenek a Mátyás király könyvtárából megmaradt Korvinák, az upsalai egyetemi könyvtárban őrzött Codex argenteus (ezüst kódex, a gót bibliafordítás). A magyarországi latin nyelvű kódexek közül igen fontos a Praykódex a XIII. sz. elejéről, mert ebben van a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. A magyarnyelvű K.-ek közül a legrégibb az Ehrenfeld-, mai nevén Jókaikódex a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, a XV. sz. közepéről ; tartalma Szent Ferenc élete. Fontos kódexek még : a Bécsi- és a Müncheni-kódex, a legrégibb magyar bibliafordítás ; a Jordánszky-kódex ; igen díszes Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyve (1494 körül). A K.-ek leírói közül csak kevésnek a nevét ismerjük. Ráskai Idea margitszigeti apáca írta le 1510. a Margit-legendát, Sövényházi Mária Clarissa-apáca több kódexet írt le. A magyar nyelvű K.-ek szövegét legnagyobbrészt Volf György adta ki a Nyelvemléktár c. gyűjteményben. Kodifikáció, annyi mint jogszabályok, így törvények, rendeletek alkotása , szűkebb értelemben a jog valamely fontosabb részének törvénykönyvben, kódexben szabályozása. Az élet viszonyai folyton változván, a jogszabályoknak azokhoz kell simulniok. Így a K. feladata az életviszonyok korszerű, a politikai, jogi és gazdasági érdekeknek megfelelő szabályozása. Ősi előzménye a tízparancsolat s az evangélium, melyek tele vannak erkölcsi és jogi szabályokkal. A modern kodifikáció az ókor nagy kodifikációs művétől, a római magánjognak Justinianus császár elrendelte összegyűjtésétől véve példát, szerves kódexekbe foglalja a jog különböző ágazatait. Napóleon megalkotja a Code Napóleont, a Code de commerce-et s ezzel lerakja az alapját Európa modern magán- és kereskedelmi jogának, valamint büntetőjogának is. Werbőczy Hármaskönyve egyik legkitűnőbb kódexe volt a magánjognak. Deák Ferenc 1843.-i büntetőtörvény-tervezetét követi nálunk Csemegi kódexe s a hatvanas, hetvenes években polgári perrendünk, kereskedelmi- és váltójogunk, bírói szervezetünk, utóbb a kilencvenes években anyakönyvi és házassági jogunk, a bűnvádi perrendtartás, 1911. az új polgári perrendtartás kódexeivel