Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
M - Messinai tengerszoros - Mester Jenő - Mesterdalnokok - Mestergerenda - Mesterháza - Mesterházy Kálmán - Mesterséges termékenyítés
Messinai tengerszoros — Mesterséges termékenyítés 33 Tolnai Világlexikona XII. tenetes pestis, 1783. földrengés, 1854. kolera pusztította. 1860 jul. 28. Garibaldi csapatainak birtokába került. Az 1908. évi földrengésnek 60.325 ember esett áldozatul. Azóta M.-t újraépítették. Messinai tengerszoros (Stredto di M.), 42 km. hosszú, 3—18 km. széles, sekély (102 m.) tengerszoros Szicilia és az olasz félsziget között, az Ion- és a Tirrheni- tengert köti össze. A M.- ban vannak az ókoriak veszedelmes Karibdisz és Szicilla áramlásai és örvényei, amelyek azonban a mai hajózásra egészen ártalmatlanok. Mester Janó, szobrászművész, szül. 1882. Makláron. Művészeti tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Első munkái, amelyekkel feltűnt, főként díszítőjellegű szobrok voltak, amelyeket budapesti paloták számára készített. Későbbi munkái közül kitűnnek arcképszobrai és plakettjei. Az előbbiek közül nevezetesebbek József főherceg és Ney Dávid portréi, az utóbbiak közül Liszt Ferenc és Ujházy emlékplakettjei. 1913-tól külföldön él. Mesterdalnokok, a XIV. és XV. sz.-i német költészetben szerepelnek ; olyan költők, akik emellett valami iparosmesterséget űztek s céhszerűen foglalkoztak költészettel. Hagyományuk szerint művészetük a X. sz.-ban keletkezett, de a tudományos kutatások megállapításai szerint a XII. és XIII sz.-i Minnesantierek művészetének folytatói voltak. A legrégibb úgynevezett mesterdalnok-iskola valószínűleg Mainzban keletkezett, ennek mintájára alakultak a többiek Németország számos városában. A régi elvont, skolasztikus és leginkább teológiai tárgyakkal foglalkozó mesterdalnokköltészetet, melynek a Frauenlob néven ismert Meisseni Henrik és Regenbogen János voltak kiválóbb alakjai, a XV. sz. végén a Folz János által kezdeményezett reálisabb, a polgári élettel foglalkozó költészet váltotta fel s a vezetést Nürnberg ragadta magához. Legnagyobb alakja ennek a nürnbergi Hans Sachs, aki a reformáció idején nagy hatást tett a német népre ; polgári foglalkozására nézve cipész volt. Wagner róla s társairól írta egyik legnagyszerűbb operáját, a nürnbergi mesterdalnokokat. Maga az intézmény csak a XIX. sz. közepe táján szűnt meg teljesen. .Mestergerenda, a fő teherviselő, vízszintes elhelyezésű gerenda, mind a fedélszerkezet alatt, mind valamely közbeeső emelet födémszerkezete alátámasztásaként. A legnagyobb méretezésű gerenda, mert az összes harántirányban elhelyezett gerendák rajta fekszenek. Az angol és a magyar népies építészetben különösen kedvelt szerkezeti rész, amely a szobából láthatóan tagozza a mennyezetet. Mesterháza, kisk. Sopron vm. csepregi j.-ában, (1920) 321 l. Vasútállomás (M.-Pórladány), u. p. Pórladány, u. t. Hegyfalu. Mesterházy Kálmán, festő, szül. 1857. Szabadkán, megh. 1898. Budapesten. Előbb zenei pályára készült s 1874., mint műkedvelő, állította ki első mocsaras tájképét, melyet Spányi hatása alatt még számos műve követett. Mint a Nemzeti Szalon műtárosa, élénken szerepelt a fővárosi művészi társaséletben, melynek egyik agilis és kedvelt tagja volt. Mesterséges termékenyítés, a hím és a női csírasejt, vagyis a pete és az ondósejt összehozása. Szabatosan kifejezve, mesterséges ondóbevitelről kellene beszélnünk, mivel a hím csírasejteknek a női ivarkészülékbe való bevitele még nem jelenti egyúttal magát a megtermékenyítést is. A M. legjobban sikerül az olyan állatfajoknál, amelyeknél amúgy is külső megtermékenyülés van, vagyis amelyek ivartermékeiket a vízbe bocsátják ki és azok ott találkoznak. Ezeknél, pl. a halaknál, a M. csak meggyorsítja a természetes folyamatot. A vízben az ivarsejtek találkozása a véletlentől függ. A sejtek közül sok elpusztul. A M.-nél a tenyésztő az ivarsejtek találkozását megkönnyíti. A M. igen elterjedt a tógazdaságokban, de a tengeri halgazdálkodásban is. M.-t alkalmaznak a pisztrángtenyészdék, a lazactenyésztők stb. Norvégiában Dannevig kapitány Flöderingben rendezett be nagy költetőtelepet, amelyben M.-sel sokmillió tőkehal-, nyelvhalstb. petét termékenyítenek meg. Melegvérű állatoknál, amelyeknél az ivarsejtek az állat testében találkoznak, a M. körülményesebb, de eredményes. Adatok vannak rá, hogy egy arab lótenyésztő már a XIV. sz.-ban M.-t alkalmazott kancárnál. Az első tudományos jellegű kísérleteket 1763. Jakobi végezte. Spallanzani és Rossi (1780.) kutyákkal kísérleteztek. A M. a lótenyésztésben talál legnagyobb gyakorlati alkalmazásra, de más háziállatoknál is sikerrel használható. Lovak M.-ével legelsőül az amerikai Ileape és Pearson foglalkozott. Nálunk az Állatorvosi Főiskola, a kisbéri ménesben pedig Treisz kísérletezett lovak M.-ével. A legjobban bevált gyakorlati eljárás Ivanov orosz tudóstól származik. Ezt a módszert alkalmazzák nálunk is. Ivanov kísérleteinél a M. 78% ban volt eredményes. Módszerének a természetes fedeztetés Mesterséges termékenyítés. A Mirobolant nevű angol telivér, amelyet Belgiumból hozatott a kisbéri m. kir. állami ménes. Csírasejtjeivel, amelyeket szivaccsal lógtak fel, Treisz János főállatorvos a sloffmann-féle fecskendő segítségével három kancát termékenyített meg mesterségesen Mrobot an 111. Ez a kis szürke csikó mesterséges megtermékenyítés következményeképp született. Apja Mirabolant., nemes angol telivér, anyja Fenék 102. A kis csikón az apai színezet uralkodik