Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)

M - Messinai tengerszoros - Mester Jenő - Mesterdalnokok - Mestergerenda - Mesterháza - Mesterházy Kálmán - Mesterséges termékenyítés

Messinai tengerszoros — Mesterséges termékenyítés 33 Tolnai Világlexikona XII. tenetes pestis, 1783. földrengés, 1854. kolera pusztította. 1860 ju­l. 28. Garibaldi csapatainak birtokába került. Az 1908. évi földrengésnek 60.325 ember esett áldozatul. Azóta M.-t újra­építették. Messinai tengerszoros (Stredto di M.), 42 km. hosszú, 3—18 km. széles, sekély (102 m.) ten­gerszoros Szicilia és az olasz félsziget között, az Ion- és a Tirrheni- tengert köti össze. A M.- ban vannak az ókoriak veszedelmes Karibdisz és Szicilla áramlásai és örvényei, amelyek azonban a mai hajózásra egészen ártal­matlanok. Mester Janó, szobrászművész, szül. 1882. Makláron. Művészeti tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Első munkái, amelyekkel feltűnt, főként díszítőjellegű szobrok voltak, amelyeket budapesti paloták számára készített. Későbbi munkái közül kitűnnek arcképszobrai és plakettjei. Az előbbiek közül nevezeteseb­bek József főherceg és N­ey Dávid portréi, az utóbbiak közül Liszt Ferenc és Ujh­ázy emlék­plakettjei. 1913-tól külföldön él. Mesterdalnokok, a XIV. és XV. sz.-i német költészetben szerepelnek ; olyan költők, akik emellett valami iparosmesterséget űztek s céh­­szerűen foglalkoztak költészettel. Hagyomá­nyuk szerint művészetük a X. sz.-ban kelet­kezett, de a tudományos kutatások megálla­pításai szerint a XII. és XIII sz.-i Minne­­santierek művészetének folytatói voltak. A leg­régibb úgynevezett mesterdalnok-iskola való­színűleg Mainzban keletkezett, ennek mintá­jára alakultak a többiek Németország számos városában. A régi elvont, skolasztikus és leg­inkább teológiai tárgyakkal foglalkozó mester­­dalnokköltészetet, melynek a Frauenlob néven ismert Meisseni Henrik és Regenbogen János voltak kiválóbb alakjai, a XV. sz. végén a Folz János által kezdeményezett reálisabb, a polgári élettel foglalkozó költészet váltotta fel s a vezetést Nürnberg ragadta magához. Leg­nagyobb alakja ennek a nürnbergi Hans Sachs, aki a reformáció idején nagy hatást tett a német népre ; polgári foglalkozására nézve cipész volt. Wagner róla s társairól írta egyik legnagyszerűbb operáját, a n­ürnbergi mesterdalnokok­at. Maga az intézmény csak a XIX. sz. közepe táján szűnt meg teljesen. .Mestergerenda, a fő teherviselő, vízszintes elhelyezésű gerenda, mind a fedélszerkezet alatt, mind valamely közbeeső emelet födémszerkezete alátámasztásaként. A legnagyobb méretezésű gerenda, mert az összes harántirányban el­helyezett gerendák rajta fekszenek. Az angol és a magyar népies építészetben különösen ked­velt szerkezeti rész, amely a szobából láthatóan tagozza a mennyezetet. Mesterháza, kisk. Sopron vm. csepregi j.-ában, (1920) 321 l. Vasútállomás (M.-Pórladány), u. p. Pórladány, u. t. Hegyfalu. Mesterházy Kálmán, festő, szül. 1857. Sza­badkán, megh. 1898. Budapesten. Előbb zenei pályára készült s 1874., mint műkedvelő, állí­totta ki első mocsaras tájképét, melyet Spányi hatása alatt még számos műve követett. Mint a Nemzeti Szalon műtárosa, élénken szerepelt a fővárosi művészi társaséletben, melynek egyik agilis és kedvelt tagja volt. Mesterséges termékenyítés, a hím és a női csírasejt, vagyis a pete és az ondósejt össze­hozása. Szabatosan kifejezve, mesterséges ondóbevitelről kellene beszélnünk, mivel a hím csírasejteknek a női ivarkészülékbe való bevitele még nem jelenti egyúttal magát a megtermékenyítést is. A M. legjobban sikerül az olyan állatfajoknál, amelyeknél amúgy is külső megtermékenyülés van,­ vagyis amelyek ivartermékeiket a vízbe bocsátják ki és azok ott találkoznak. Ezeknél, pl. a halaknál, a M. csak meggyorsítja a természetes folyamatot. A vízben az ivarsejtek találkozása a véletlentől függ. A sejtek közül sok elpusztul. A M.-nél a tenyésztő az ivarsejtek találkozását meg­könnyíti. A M. igen elterjedt a tógazdaságok­ban, de a tengeri halgazdálkodásban is. M.-t alkalmaznak a pisztrángtenyészdék, a lazac­tenyésztők stb. Norvégiában Dannevig kapitány Flöderingben rendezett be nagy költetőtelepet, amelyben M.-sel sokmillió tőkehal-, nyelvhal­­stb. petét termékenyítenek meg. Melegvérű álla­toknál, amelyeknél az ivarsejtek az állat testé­ben találkoznak, a M. körülményesebb, de eredményes. Adatok vannak rá, hogy egy arab lótenyésztő már a XIV. sz.-ban M.-t alkalma­zott kancárnál. Az első tudományos jellegű kísérleteket 1763. Jakobi végezte. Spallanzani és Rossi (1780.) kutyákkal kísérleteztek. A M. a lótenyésztésben talál legnagyobb gyakorlati alkalmazásra, de más háziállatoknál is sikerrel használható. Lovak M.-ével legelsőül az amerikai Ileape és Pearson foglalkozott. Nálunk az Állat­orvosi Főiskola, a kisbéri ménesben pedig Treisz kísérletezett lovak M.-ével. A legjobban bevált gyakorlati eljárás Ivanov orosz tudóstól szár­mazik. Ezt a módszert alkalmazzák nálunk is. Ivanov kísérleteinél a M. 78% ban volt ered­ményes. Módszerének a természetes fedeztetés­ Mesterséges termékenyítés. A Mirobolant nevű angol telivér, amelyet Belgiumból hozatott a kisbéri m. kir. állami ménes. Csírasejtjeivel, amelyeket szivaccsal lógtak fel, Treisz János főállatorvos a sloffmann-féle fecskendő segítségével három kancát termékenyített meg mesterségesen M­­­robot an 111. Ez a kis szürke csikó mesterséges megtermékenyítés következményeképp született. Apja Mirabolant­­., nemes angol telivér, anyja Fenék 102. A kis csikón az apai színezet uralkodik

Next