Tolnai Új Világlexikona 15. Rák-Sör (Budapest, 1929)

R - Róka (Canis vulpes) - Rókacápa (Alopias vulpes) - Rókagomba - Rokka - Rokkantellátási adó - Rokkantügy

101 Róka — Rokkant egy Róka (Canis vulpes), a kutyaféle ragadozók közé tartozik. Orra hegyes, farka lompos. Ter­mete vidékek s aszerint is különbözik, hogy fiatal korában hogyan táplálkozott. Egerben bő években erősekké fejlődnek a R.-fiak. A hegyvidéki 11. általában nagyobb, izmosabb. Bundája sűrű és puha. Színe, életkora is vidékek szerint különböző. A háta rókavörös, vagyis világos rozsdavörös. A fiatalok közt gyakoriak a csaknem telje­sen feketék, fehér fark­heggyel. Hasonló színezetű felnőtt példányok is elő­fordulnak, de igen ritkák. Mihelyt a tl.­kölyöknek kinyílik a szeme, színe is megvilágosodik, majd füstösszürkébe, később pedig sárgásszü­r­­kébe megy át. A jellegzetes színek 4 hónap elteltével jelennek meg. A téli bunda vilá­gosabb színű. Az albinók ritkák. Fogazata több tekintetben eltér a kutyáétól, így pl. szemfogai karcsúbbak stb. Végtagjai is rövi­­debbek a kutyáénál s nem is tesz akkora ván­­dorutakat, mint a kutyafélék többi tagjai. Faodvakban v. magakészítette üregekben él, de sohasem csapatosan, hanem legfeljebb családostul. Ravaszságáról közismert. Minden furfangot felhasznál a zsákmány megkaparintá­­sára és, ha szorul a kapca, a menekülésre. A vadászok kifogyhatatlanok a Sz. ravasz­ságát bizonyító esetek elmondásában. Táplá­léka a kisebb emlősök és madarak sorából kerül ki. Ha elég van belőlük, megelégszik apró rágcsálókkal, főképp egérfélékkel, változatosság kedvéért hébe-korba egy-egy­ nyulat és mada­rat is elfogyaszt. Amíg a kölykök meg nem tanulnak vadászni, az anya nagyobb állatok­kal traktálja őket. Télen versenyt pusztítja a nyulakat a vadászokkal és a baromfiólakat is megkörnyékezi. Sokszor a borz odújába tele­pedik be és a szállásadót kiszorítja. Olykor azonban közösen laknak együtt. Ugatása gyak­ran összetéveszthető a kutyáéval, de gyengébb és rövidebb. Fogságban tartott fiatalok egészen megszelídülnek, de azért sohasem teljesen meg­bízhatók. Bundája igen keresett szűcsára, amelynek mindig divatja van. Természetes színben és festve is felhasználják boának és bundabélésnek. A keresztes R. prémjét a hátán s a vállán levő sáv teszi értékessé. Ritka. Sokféle változata van (karakán, hima­­lájai keresztes, nílusi, indiai,­­-amerikai, brazíliai stb.), amelyek a prémkereskedelem­­ben mind szerepet játszanak. Legértékesebb a sarki R. (Alopex innuitus) és az ezü­stráka (Urocyon cinereoargenteus) prémje. Az utób­bit Európában is sok helyen tenyésztik. Ná­lunk a gödöllői állami uradalom és több ma­gánbirtokos kísérletezik vele. Eredeti hazája É-Amerika. A sarki v. kék R. bundája télen fehér, nyáron barnás. Rókacápa (Alopias vulpes), az őshalak közé tartozik. Megnő 4 m. hosszúra. Farka rend­kívül hosszú, a lompos rókafarokra emlékeztet. Mellékúszója is nagy és sarlóalakú. Háta kékes, hasa világos hússzínű. Az emberre nem veszedel­mes. Húsát eszik. Hazája az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Ellőfordul az Adriában is. Rókasgomba, a lemezes kalapgombák Chanta­­rellus nemzetsége. A C. cibarius egyike leg­közönségesebb, legelterjedtebb és leg­jobb éti gombáinknak. Közép v, ki­sebb nagyságú, kellemesen illatos, min­den részében sárga, kalapja 5—12 cm. • széles, húsa vastag, tömör és kissé bor­sos ízű. K­okká (pergő rokka), a­ régiek kézi­fonásához használt házieszköz, mely a mai modern textiliparban már kiment a divatból. Régen kézzel fonták a ke­mény és merev fonalakat és a R.-n sodorták foly­tonos munka mellett. A R. orsójának patkó alakú szárnya van és szárnyas orsónak nevezik. A szár­nyakon fonálvezet­őkam­­­pók vannak, amelyek a fonalat a csévére vezetik. A csévét a felgombolyí­­tásnak, az orsót pedig a sodrásnak megfelelően kell forgatni, miért is mind­kettőt zsinórkoronggal lát­ják el s kézi kerékről v. lábítóval hajtott kerékről forgatják. A két zsinórkerék különböző átmérőjű s ezért a cséve és orsó forgásszáma is más lesz, ami által a fel­esé­gélés jön létre. Lehet a kettő közti forgás­különbséget úgy is létesíteni, hogy az orsót forgatják, a csévét pedig fékezik, v. megfor­dítva. Gyapjú-, len- és kender­fonáshoz igen jó a R., de pamut­hoz nem használható és a pamut terjedésével Arkwright (1760.), Hargreaves (1781.) tökéletesebb fonógépeket létesítettek, melyek­hez az alapelveket azonban a B. szolgáltatta Rokkantellátási adó, a háború rokkant­jainak ellátására hozott magyar adónem, amely e fontos cél érdekében korábban hozott provizórikus intézkedések helyé­ben hivatott annak rendszeres — habár még ma sem kielégítő — megoldására. A R. az 1922 : XVII. t.-c. által jóváhagyott 2700/M. E. 1922. rendeletén alapszik és kb. évi 12 millió pengőt jövedelmez. Ez adót a föld-, ház-, társulati, tant­em-, általános kereseti, jöve­delem- és vagyonadó fizetésére kötelezettek fizetik ez adók együt­tes összege után kivetett pótadó alakjában. Az 1927 : V. t.-c. alapján, amely a B. kulcsát mérsékelte, az adókulcs a fenn felsorolt adók 1%—5%-áig terjed Rokkantu­sig. A világháború áldozatai közül az 1929—1930. évi állami költségvetés (nép-Rokka : faj lábdeszka, faj szolgája, (dj ke­rek, (c.) orsóhajló, fin) rokka Róka Sivatagi vagy nagyfin­ű róka

Next