Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Barátság-szigetek - Bartászabadi (Mnichová Lehota) - Barátsziget - Baráttelke (Mnišany) - Barátudvar (Mönchhof) - Barátúr - Bárátynszkij Jevgenij Ábrámovics - Barátzsilip - Barázda - Barázdabillegető (Motacilla alba) - Barázdálódás, segmentatio - Barázdáltképű páviánok - Barazinga-szarvasok (Rucervus) - Barbacs

Barátság-szigetek sült Államokkal kötött barátsági, kereske­delmi és konzuli szerződés (1926 : XXI. t.-c.) B. kötése mindenesetre amellett ta­núskodik, hogy a szerződő felek közti poli­tikai viszony zavartalan. Vannak tisztán politikai vonatkozású B.-ek is, amelyek meg nem támadásra vagy semlegességre vonatkozó rendelkezéseket foglalnak ma­gukban. Barátság-szigetek, 1. Tonga-szigetek. Barátszabadi (Mnichová Lehota), tren­­csénmegyei község, Tr­­óta Csehszlovákiá­hoz tartozik. (1930) 882 lak. Nagy dolomit­bánya. Barátsziget, kir. Zala vm. zalaszentgróti j.-ában, u. p. Keh­ida, n. t. Kehida-Kustány. (1930) 97 lak. Baráttelke (Mattany), gömör- és kishont­­megyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 395 lak. Barátudvar (Mönchhof), mosonmegyei község, Tr. óta Ausztriához tartozik. (1934), 2038 lak. II. Endre 1217-ben a heiligen­­kreuzi cisztercitáknak adományozta a hely­séget. A XVII. sz.-ban Bethlen Gábor és a török elpusztította. Díszes temploma a XVIII. sz.-ban épült. Barátúr, kir. Baranya vm. hegyháti j.-ában, u. p. és u. t. Magyarhertelend. (1930) 200 magyar és német lak. Barátynszkij [—tiin—] Jevgenij Abra­­movics, orosz költő, *1800.fl844. A világ­fájdalom költője. A XX. sz. elején újból divatba jött, mert az orosz szimbolista költők mesterüknek tekintették. A legkivá­lóbb orosz szóalkotók egyike. Barátzsilip, a halastó vízszínének szabá­lyozására szolgáló berendezés. A B. derék­szögben megtört csatorna. Hosszabb, zárt­falú része a tó töltésének aljába van be­építve és egyik végével a töltésen kívül nyílik, másik végén pedig merőlegesen fel­emelkedik a tóban a cső másik része, melyben duzzasztó deszkácskákkal pótolják a cső hiányzó, tó felé néző falát. A B.-be betolható duzzasztódeszkácskák számának szaporításával v. apasztásával emelhető v. apasztható a tó vízszíne. Az egyszerű B.­­ben a víz mindig a legfelső deszkácskán keresztülbukva jut el a levezető csator­nába s így mindig a tó felszínén levő víz folyik el legelőször, míg a táplálékban sze­gényebb és hidegebb víz a tó fenekén ma­rad mindaddig, míg az összes duzzasztó­­deszkácskákat ki nem emelik. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére rendszerint az ú. n. duplabarátzsilipet szokták alkal­mazni. Barázda: 1. Vájolat, kanellúra (görögül rhabdosis), a görög építészet oszlopainak törzsén végigfutó, függélyes bemélyítések (1. az Abacus címszó képén a függélyes vo­nalakat). A dór-rendszerben 16—20, az ion és korintusiban 24 a B.-ok száma; az előb­biek kiemelkedő élben találkoznak, az utóbbiakat vékony szalag választja el egy­mástól. Mindmáig szerepel többféle építé­szeti stílusban. 2. A szántásnál előforduló B.-t 1. Szántás alatt. Barázdabillegető (Motacilla alba), fehér­­fekete-szürke tarkázatú madár, a billegető-félék legjellegzetesebb képviselője, hasz­nos rovarirtó. Barázdálódás, segmentatio, fejlődéstani kifejezés, a pete fejlődésének első szakasza, amelynek folyamán a pete aszerint, hogy sok v. kevés sziket tartalmaz, egyenlő v. egyenlőtlen tagokra, ú. n. blasztomerák­ra oszlik. A B. szederhez hasonló képződ­ményt, morulát eredményez. Barázdáltképű páviánok, 1. Mandrill. Barazinga-szarvasok (Rucervus), Elő- és Hátsó-Indiában elterjedt, a mi szarvasunk­nál kisebb termetű szarvasnemzetség, fajai vállban csak 1­05—-1­0.15 m magasak, egy­­színűek, borjaik pettyesek; agancsukon csak egy szembog van, jég- és középbog nincs, ellenben a főág, esetleg kétszer is, villásan elágazik. Barbacs, kir. Sopron vm. csornai j.-ában, u. p. és u. t. Csorna. (1930) 1109 lak. JÁRÓ DESZ­IDA Barátzsilip metszete. Garázdáit oszloptörzsek keresztmetszete, 1. dór, 2. Ion és korinthusi oszlopokról. Barázdabillegetés, Motacilla alba.

Next