Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Barátság-szigetek - Bartászabadi (Mnichová Lehota) - Barátsziget - Baráttelke (Mnišany) - Barátudvar (Mönchhof) - Barátúr - Bárátynszkij Jevgenij Ábrámovics - Barátzsilip - Barázda - Barázdabillegető (Motacilla alba) - Barázdálódás, segmentatio - Barázdáltképű páviánok - Barazinga-szarvasok (Rucervus) - Barbacs
Barátság-szigetek sült Államokkal kötött barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés (1926 : XXI. t.-c.) B. kötése mindenesetre amellett tanúskodik, hogy a szerződő felek közti politikai viszony zavartalan. Vannak tisztán politikai vonatkozású B.-ek is, amelyek meg nem támadásra vagy semlegességre vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban. Barátság-szigetek, 1. Tonga-szigetek. Barátszabadi (Mnichová Lehota), trencsénmegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 882 lak. Nagy dolomitbánya. Barátsziget, kir. Zala vm. zalaszentgróti j.-ában, u. p. Kehida, n. t. Kehida-Kustány. (1930) 97 lak. Baráttelke (Mattany), gömör- és kishontmegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 395 lak. Barátudvar (Mönchhof), mosonmegyei község, Tr. óta Ausztriához tartozik. (1934), 2038 lak. II. Endre 1217-ben a heiligenkreuzi cisztercitáknak adományozta a helységet. A XVII. sz.-ban Bethlen Gábor és a török elpusztította. Díszes temploma a XVIII. sz.-ban épült. Barátúr, kir. Baranya vm. hegyháti j.-ában, u. p. és u. t. Magyarhertelend. (1930) 200 magyar és német lak. Barátynszkij [—tiin—] Jevgenij Abramovics, orosz költő, *1800.fl844. A világfájdalom költője. A XX. sz. elején újból divatba jött, mert az orosz szimbolista költők mesterüknek tekintették. A legkiválóbb orosz szóalkotók egyike. Barátzsilip, a halastó vízszínének szabályozására szolgáló berendezés. A B. derékszögben megtört csatorna. Hosszabb, zártfalú része a tó töltésének aljába van beépítve és egyik végével a töltésen kívül nyílik, másik végén pedig merőlegesen felemelkedik a tóban a cső másik része, melyben duzzasztó deszkácskákkal pótolják a cső hiányzó, tó felé néző falát. A B.-be betolható duzzasztódeszkácskák számának szaporításával v. apasztásával emelhető v. apasztható a tó vízszíne. Az egyszerű B.ben a víz mindig a legfelső deszkácskán keresztülbukva jut el a levezető csatornába s így mindig a tó felszínén levő víz folyik el legelőször, míg a táplálékban szegényebb és hidegebb víz a tó fenekén marad mindaddig, míg az összes duzzasztódeszkácskákat ki nem emelik. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére rendszerint az ú. n. duplabarátzsilipet szokták alkalmazni. Barázda: 1. Vájolat, kanellúra (görögül rhabdosis), a görög építészet oszlopainak törzsén végigfutó, függélyes bemélyítések (1. az Abacus címszó képén a függélyes vonalakat). A dór-rendszerben 16—20, az ion és korintusiban 24 a B.-ok száma; az előbbiek kiemelkedő élben találkoznak, az utóbbiakat vékony szalag választja el egymástól. Mindmáig szerepel többféle építészeti stílusban. 2. A szántásnál előforduló B.-t 1. Szántás alatt. Barázdabillegető (Motacilla alba), fehérfekete-szürke tarkázatú madár, a billegető-félék legjellegzetesebb képviselője, hasznos rovarirtó. Barázdálódás, segmentatio, fejlődéstani kifejezés, a pete fejlődésének első szakasza, amelynek folyamán a pete aszerint, hogy sok v. kevés sziket tartalmaz, egyenlő v. egyenlőtlen tagokra, ú. n. blasztomerákra oszlik. A B. szederhez hasonló képződményt, morulát eredményez. Barázdáltképű páviánok, 1. Mandrill. Barazinga-szarvasok (Rucervus), Elő- és Hátsó-Indiában elterjedt, a mi szarvasunknál kisebb termetű szarvasnemzetség, fajai vállban csak 105—-10.15 m magasak, egyszínűek, borjaik pettyesek; agancsukon csak egy szembog van, jég- és középbog nincs, ellenben a főág, esetleg kétszer is, villásan elágazik. Barbacs, kir. Sopron vm. csornai j.-ában, u. p. és u. t. Csorna. (1930) 1109 lak. JÁRÓ DESZIDA Barátzsilip metszete. Garázdáit oszloptörzsek keresztmetszete, 1. dór, 2. Ion és korinthusi oszlopokról. Barázdabillegetés, Motacilla alba.