Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csomagtörvény - Csomakőrös (Chiurus) - Csomaköz (Ciumeşti) - Csománfalva (Čoma) - Csombárd - Csombor (Satureja hortensis) - Csombord (Ciumbrud) - Csomó - Csomókötőgép - Csomólemez - Csomópont
vül nálunk C.-sal foglalkozik még a vasút, valamint az IBUSz alvállalata, a bécsi, ú. n. Hirsch-postából létesült Gyorsárugyűjtő Rt. Csomagtörvény, a csomagokban árult cikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. t.-c. Eszerint a kész csomagolásban v. palackokban árult cikkek burkolatán, ill. a palackon általában nem kötelező az áru mennyiségének feltüntetése, de ha fel van tüntetve, akkor ez csak a valóságnak híven és a törvényes mértékekben történhet. Ha a megjelölés súly szerint történik, a burkolat súlya abba be nem számítható. Emellett az általános intézkedés mellett a törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy egyes csomagokban árult cikkeknél elrendelhesse a mennyiség kötelező feltüntetését. Ezen felhatalmazás alapján eddig a bort, sört és egyéb szeszes italt tartalmazó zárt palackokra (91912/1911- K. M. sz. rendelet) és a zsákokban árult szénre (5902/1907. K. M. sz. rendelet) rendeltetett el a kötelező mennyiségfeltüntetés. Csomakőrös (Chiurus), háromszékmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 578 lak. Itt született Körösi Csoma Sándor. Csomaköz (Ciumești), szatmármegyei község, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 2114 lak. Csománfalva (Comalovo), máramarosmegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik; (1930) 1757 lak. Csomatelke (Coma), gömör- és kishontmegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik; (1930) 579 lak. Csombárd, kir. Somogy vm. kaposvári j.-ában; (1930) 425 lak. U. p. és u. t. Hetes. Csombor (Satureja hortensis), az ajakosak családjába tartozó növény. A Földközi tenger mellékén és Ázsiában honos, nálunk mint népies fűszert és gyógynövényt, aromás illata miatt kertekben termesztik. Egyéb nevei: borsfű, borsika, bécsi rozmaring. Csombord (Ciumbrud), alsó-fehérmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 1012 lak. A br. Kemény-család kastélya. Csomó. 1. Kötélcsomó, 1. Bog. 2. A tengeri hajózásban a sebesség mértékegysége. Nevét a régi sebességmérőnek, a logg-nak fonalán levő C.-któl kapta. A logg egy körszektor alakú deszka, ennek ívelt alsó szélén ólomnehezék van, úgyhogy az egész a vízben függőlegesen, csak egyik csúcsával kiemelkedve úszik. A sarkaira kötött zsinórok hosszú, egyszálú zsinórban folytatódnak. Ez utóbbin egyenlő távolságokban C.-k vannak. Méréskor a hajó faráról a vízbe dobják a deszkát, ez (a súly és a háromágú zsinór hatása alatt) függőlegesen és a menetirányra merőlegesen áll be s a vízben rá ható nagy ellenállás következtében a zsinórt a hajón levő orsóról legombolyítja. Egy hajós azt figyeli, hogy 30 mp (egy óra 120-ad része) alatt hány C. fut át a kezén. Ahány C.-hossznyi zsineg fut le, annyi tengeri mérföldet tesz meg a Csomópont hajó 1 óra alatt, vagyis annyi C. a sebessége, ugyanis 1 tengeri mérföld 1852 m, egy C.-nyi fonál pedig ennek 120-ad része, azaz 15-433 m. Számítva a súrlódást is, a gyakorlatban 146 m-nek vesznek egy C.-t. A mérőzsineg hossza összesen 230 m. A mérési időt kis homokórával ellenőrzik. Néha 15 mp-ig mérnek, akkor a C. feleakkora. Ezt a lassújáratú vitorlásokon használt kézi logg-ot kiszorította a patentlogg, a hajó után vontatott, fordulatszámlálóval felszerelt kis propeller. Mindezek csak a vízre vonatkoztatott sebességet adják, tehát az esetleges áramlás okozta sebességváltozást v elterelődést nem mutatják. Utóbbiakat csak csillagászati v. rádiogoniométeres helymeghatározás révén lehet kimutatni. 3. Csillagászati fogalom. A bolygók pályáinak síkjai a földpálya síkjával (ekliptika) különböző szögeket zárnak be. A bolygók pályáikon haladva, az ekliptika síkját két C.-pontban metszik. A felszálló és leszálló C.-pontot összekötő egyenes a C.-vonal („felszálló“ az, ahol a bolygó az ekliptika D.-i oldaláról az É.-ba jut a másik a „leszálló”*). A nap- és holdfogyatkozások a C.-pontok táján történnek. 4. A növénytanban a C. szónak több értelme van. a) Szőkébb értelemben a szárnak az a része, ahol az oldalképletek (levelek, ágak, virágok) illeszkednek. E részt szárcsomónak (nodus) nevezik; sok esetben bütykösen megvastagodik (pl. fűfélék). A szár C.-k közötti tengelyrésznek szártag (internodium) a neve. b) A bogas virágzatoknak az a fajtája, amelynél a csúcsvirág alatt kettőnél több egyforma hosszú oldalág is ered, de ezek nem egy magasságban indulnak ki, a virágok tehát nincsenek egy magasságban. Csomókötőgép, két fonal összekötésére szolgáló gép, főképen fonó- és szövőüzemekben használják. Van kézi-C., mely egy kis fogókészülék segítségével fogja meg a szálvégeket s azok megfelelő átfordítása által készíti a csomót. Az önműködő C. hajtása elektromotorral történik s az összekötendő fonalakat automatikusan választja ki. Csomólemez: 1. Csomópont. Csomópont. 1. A fizikában az állóhullámmozgást végző pontsor ama pontjainak neve, amelyek nem mozdulnak ki egyensúlyi helyzetükből. C.-ok keletkeznek pl. egy megpendített húron, sípok levegőjében, stb. (L. még Hullámmozgás). 2. Hídépítési szakkifejezés. Rácsos tartószerkezetek összetartó rúdjainak súlyvonalai lehetőleg egy pontban metszik egymást. Az ilyen pontot C.-nak nevezik; az ott alkalmazott lemez a rácsrudak biztosabb összekötésére szolgáló csomólemez. A C.-ban találkozó két V. több rúd kapcsolata csuklós v. merev kapcsolat lehet. Csuklós kapcsolat esetében (amerikai vashidaknál gyakori) a rudak egy, a tartó síkjára merőleges csapra vannak felfűzve s így egymáshoz viszonyítva elfordulhatnak. Merev C.-ok esetén (pl. a kontinens hídjainál) a rudak nem fordulhat- 1531