Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)

D - Deal - Dealul - Dealul-Frumos - Dalul-Geoagiului - Dealul-Mare - De Amicis Edmondo - Dean - Dean - Deánfalva (Danová) - Dearborn - Death Valley - Deauville - Débacle - Debatta - De Beers Consolidated Mines Ltd. - Debeljača - Debella - Debelláció - Debercsény - Debet - Debevec Janez - Debilitas congenita - De Bono Emilio - Debóra - Debrad' - Debrecen

Debrecen temét (ref. hittudományi karral) 1912-ben alapították. Van r. kat. és ref. gimnáziuma, tanítóképzője, állami és izr. reálgimná­ziuma, kereskedelmi iskolája, közigazga­tási tanfolyam, bábaképző, m. kir. mező­­gazdasági akadémia, ipariskola, zeneiskola, sok polgári és elemi iskola stb. Múzeumát 1. Déri-múzeum alatt. Tudományos és mű­vészeti egyesületei a Tisza István Tudo­mányos Társaság, a Csokonai Kör, az Ady­­társaság, a Gönczy Egyesület, a Műpártoló Egyesület, több zeneegyesület. Négy napi­lapja van: Debrecen (Keletmagyarországi Napló), Debreceni Független Újság, Debre­ceni Polgár és Debreceni Újság (Hajdú­föld). Bár D. nagymultú város, régi épü­lete alig van. A ref. Nagytemplom mai alakjában Péchy Mihály műve, 1805—1827- ből. A ref. kistemplom 1725-ben épült, de 1907-ben teljesen átalakították; a közel 400 éves Kollégium (1. o.) mai épülete is csak a múlt sz. elejének alkotása. A kat. Szt. Anna-templomot, faragott kapuzattal, 1721—46-ban építtette Csáky Imre gr. váradi püspök, Carlone olasz építész tervei szerint. A háború előtti magyaros építészetet a Jámbor és Bálint tervezte Vármegye­háza képviseli, a háború után épült fel a Déri-mú­zeum palotája, az egyetem központi épülete stb. Ne­vezetesebb szobrai: Csoko­nai (Izsó Miklós), A gálya­rabok emléke, Kossuth La­jos (Margó és Pongrácz), Tisza István gr. (Kis­­faludi-Strobl Zsigmond). A város belső, igazi városias magja ovális alaprajzú. Ezt a városmagot koncen­trikusan övezik a külterü­letek, a falusias település és a kertváros. Végül a legkülső övezet már foko­zatos átmenet a városhoz tartozó tanyarendszer felé. A lakosság fő jövedelmi forrása a mezőgazdaság. Főtermények a búza, kuko­rica, burgonya, rozs, zab, árpa, len és takarmány­­növények. Bor és gyü­mölcs kevés van. Az állat­­tenyésztés terén az ősi szi­laj pásztorkodást már csak a Hortobágyon (1. o.) le­het megtalálni. Különösen nagyarányú a szarvas­­marha- és a juhtenyésztés, meg a sertéstenyésztés. A Hortobágy terméketlen szi­kesén létesített tekintélyes halgazdaság külföldre is szállít halat. A kisipar haj­dani egyeduradalmát (ennek emlékeit 1. az V. kötet 102. és 109. sz. képtábláján) már régen megdöntötte a gyáripar. D. az or­szág egyik legiparosabb városa. Ipara ma­lom-, bőr- és fémipar, gépgyártás, hajlított bútor-, műtrágya- és dohánygyártás, hal­ós gyümölcskonzervgyártás, szalámigyár­tás; szappan-, fésű-, textil- és gázgyártás; téglagyárak; gőzfűrésztelep. Kereskedelmé­nek főcikkei gabona, állat és ipari termé­kek. Üzleti életének több nagy bank áll rendelkezésére; a Nemzeti Banknak is van fiókja D.-ben. Közlekedése fejlett; több fon­tos fő- és vicinális vonal csomópontja, környékével autóbuszvonalak kötik össze; a közúti forgalmat villamosvasút bonyo­lítja le. A gyönyörűen gondozott Nagyerdő­ben van az Auguszta Szanatóriumegyesü­­let tüdőbetegszanatóriuma és az 1932-ben építeni kezdett városi fürdőtelep, modern stranddal és gyógyfürdőépülettel. A für­dőt tápláló artézikút vize 65 C°-os konyha­ Debrecen belei területének térképe.

Next