Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
H - Hétfalu - Hétfő - Hét görög bölcs - Héthárs (Lipiany) - Hétház (Čestijanec) - Heti bér - Hetin, l. Tamásfalva - Hetina, l. Tiszahetény - Heti pénz, l. Kosztpénz - Hetiur, l. Hétúr - Hetivásár - Hét kövér esztendő, l. Hét szűk esztendő - Hétközség, l. Sette Comuni - Hétmagyar (Hetümoger, Hetumoger) - Hetman, ataman - Hét napjai, l. Hét - Hétországra szóló
Hétfalu a barokk ízlés kora óta, Jézus anyjának, Máriának életében a fájdalmas pillanatokat. Lukács evangéliumában Simeon megjövendöli, hogy lelkét tőr járja át (2. fej. 35. v.). A hét tőr, a hét fájdalom népies felsorolás; nem is egységes e mozzanatok felsorolása (többnyire: a gyermek körülmetélése, egyiptomi menekülés, a gyermek elmaradása a templomban, a kereszthordozó Jézussal való találkozás, a halál szemlélete, a keresztről való levétel és a temetés). A H.-nek szentelt általános egyházi ünnep 1727-től kezdve a Húsvét előtti második péntek és 1814-től szept. harmadik vasárnapja. Hétfalu, a Bodzás hegycsoport aljában elterülő hét csángó-magyar falu összefoglaló elnevezése. Idetartozik: 1. Bácsfalu— Baciu (2066 lak.), 2. Türkös — Turches (3020 lak.), 3. Csernátfalu — Cernatu (2527 lak.), 4. Hosszúfalu — Satu-Lung (5876 lak.), 5. Tatrang — Tarlungeni (3032 lak.), 6. Zajzon — Zizin (1257 lak.), 7. Pürkerec — Pureareni (1846 lak.). Ezek a falvak Brassó közelében a tömösi, ósánczi és bodzai szorosok között, a Nagykőhavas tövében terülnek el. Az első négy egészen összeépült, míg a többiek csekély távolságra következnek egymásután. H. területileg sokáig a Székelyföld kiegészítő részét képezte. Az újkortól kezdve Brassó hatalmában volt, ami csángó lakosaira rengeteg szenvedést hozott. 1867-ig a szászok gazdaságilag egészen kizsákmányolták őket. Nagy többségük székely és kun eredetű és ág. ev. vallású. Vannak köztük g. kel. románok is. Az ág. ev. csángók néprajzi és nyelvi szempontból külön csoportot alkotnak. A férfiak magyaros hímzésű, díszes posztezekét, a nők aranygalléros, kézelős csipkeinget és „hámos rokolyát" viselnek ünnepek alkalmával. Esti összejöveteleik, az ú. n. guzsalyosok és fonókák ma is érdekesek. Nyelvjárásuk sajátsága, hogy köznyelvi é helyén í-t használnak, pl. ajándék. A -val vag u-je nem hasonult pl. pénzvel. Z, sz, Zs, s, előtt j-t ejtenek pl. hojszú, néjsze, lássa. Nyelvükben sok a román szó. Földművelésen kívül főleg mint fuvarosok és építőmunkások keresik a kenyerüket s mint ilyenek, messze földre eljutnak. Hétfő, a hétnek egyházi számítás szerint második, a magyar szerint, mint a név mutatja, első napja. A rómaiak a bolygók nevei szerint osztották be napjaikat s a hét első napját dies Lunne-nak, a Hold napjának nevezték el; innen ered a francia lundi, az angol mondesday és a német Moitlag név is. Mivel a bolygók nevei a pogány istenekével voltak azonosak, az egyház a hétköznapokat feria névvel kezdte nevezni és sorszámmal jelölni; így lett az egyházi latinságban a H. neve feria secunda. L. még Hét. Hét görög bölcs, e néven emlegeti az ókori hagyomány a görög gondolkodás kezdeti korszakának több képviselőjét. Különböző források különbözőképen adják a H. névsorát, Bias, Pittakos, Solon és Thales legtöbbször közöttük van, mellettük Kheilon, Kleobulos, Periandros, Epimenides, a skytha Anakharsis és mások szoktak szerepelni. Erkölcsi tételek, filozófiai igazságok és a boldog élet titka kaptak náluk többnyire verses, közmondásszerű megfogalmazást; elveik megvalósulása felett a gyakorlatban is őrködtek, sőt a H. között többen vannak olyanok is, kik egyenesen a gyakorlati élet emberei, államférfiak voltak. Héthárs (Lipiany), sárosmegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 1445 lak. hat. templomát a földesúr Tarczay-család a XV. sz. végén építtette. 1513- ban az átépítésekor Raguzai Vince tervei szerint készült az orgonakarzat, a szentély és a főkapu. Hétház (Cestijanec), zalamegyei magyar község, Trója Jugoszláviához tartozik. (1930) 130 lak. Heti bér, az iparban a munka tartama alapján megállapított bér legszokásosabb alakja. A gyáros munkásai bérét, ha máskép nem egyeztek, hetenkint köteles fizetni (1984:XVII. t. c. 118. §.). A H.-nek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely a napi 5 %-t meghaladja. A H.-t a nagyvállalatok szociális okokból nem a hét végén, hanem valamelyik közbenső napján fizetik. Az É. Egy. Áll.-ban a tisztviselők is H.-t kapnak. Hetin, 1. Tamásfalva (Jugoszlávia). Hetina, 1. Tiszahetény (Csehszlovákia). Heti pénz, 1. Kosztpénz. Hetiur, 1. Hétúr (Románia). Hetivásár, minden hét azonos napján megtartott vásár. Egy helységben kétszer egy héten is tarthatnak H.-t. Élelmiszereken és háziipari cikkeken kívül más cikket csak helyben lakók ill. engedélyesek árusíthatnak. A mezőgazdasági lakosság állati és növényi termékeit a bevásárló kereskedelemnek a H.-okon szokta eladni. Hét kövér esztendő, 1. Hét szűk esztendő. Hétközség, 1. Sette Comuni. Hétmagyar (Hetümoger, Hetumoger), Anonymus krónikája szerint a honfoglaló hét vezér. Csak nemrégiben derítette ki Németh Gyula, hogy a H. szó eredetileg török mintára képzett népnév, s a Magyar törzs vezetése alatt hét törzsből alakult népet jelentette. L. még Onogur, Hetman, ataman (orosz), kozák főnöki cím. H.-jaik először a doni és ukrajnai kozákoknak voltak, kik a H.-választás jogát Báthory István lengyel királytól nyerték. Nevezetesebb kozák főnökök: Chmielnicki, Mazeppa. Hét napjai, 1. Hét. Hétországra szóló, népies szólás, a. m. világhírű; a hét szó, mint a nép nyelvében 8124