Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

R - Récamier Mme Françoise Bernard - Recaş, l. Temesrékás - Rece - Réce-félék, l. Kacsa - Recehártya, l. Retina és Szem - Récekeresztúr - Recens - Récény (Ritzing) - Recenzió - Recepció - Recepissz - Recept - Recésgyomor (reticulum) - Recés poloskák v. csipkepoloskák - Recessiv, l. Dominancia - Recésszárnyúak (Neuroptera) - Rechnitz, l. Rohonc - Recidiva - Reciprok-érték - Recitálás - Recitativo

Récamier [rekaimie] Mme Frangoise Ber­nard, a párizsi szalonélet központja az empire korában, *1777, +1849. Gazdag lyoni bankár leánya volt, 15 éves korában ment férjhez a 42 éves Jacques R.-hez. Mme de Stael Corinne c. regényében örökítette meg alakját. Az ancien régime iránti rokon­­szenve­t. szalonját gyanússá tette, az első konzul rendőrsége állandóan figyelte. Mi­kor férje tönkrement, Mme de Stael svájci birtokára, Coppetbe költözött és csak a restauráció után tért vissza Párizsba. Hó­dolói közé tartozott Lucien Bonaparte, Ágost porosz hg., Benjamin Constant, Cha­teaubriand, Talleyrand stb. A nevét viselő fekvőbútort Napoleon korában készítették először, nappali heverésre; nevét J. L. David híres képéről veszi, mely Mme R.-t ábrázolta ilyen bútordarabon fekve (1. VII. köt., 145. tábla), ma a célnak megfelelő át­alakítással ágy helyett használják („ágy­­dívány"). Reeas, 1. Temesrékás (Románia). Reee, fr. filet [filé], többféle díszítő kézi­munka. A R.-csipke alapját négyzetes szemű hálózás alkotja; erre az alapra varrnak ki díszítő mintákat igen változatos öltésekkel. Nyomait megtaláljuk már a régi kínai, egyiptomi és indiai emlékek közt. Kiválóan készítették Perzsiában a XI—XII. sz.-ban, színes selyemszálból, valószínűleg onnan került át Európába s itt különösen a re­naissance idején lett általánossá. A selyem­­szálat itt hamarosan le­nszállal cserélték fel s vászonneműek díszítésére használták. A XVII—XVIII. sz.-ban a tű csipke kiszorí­totta, csak a XIX. sz.-ban és a XX. sz. ele­jén éledt fel újra. Ma nálunk különösen Orosházán és Hódmezővásárhelyen készítik eladásra. Kalotaszeg vidékén, főleg régeb­ben a népviseletben is felhasználták. Leg­finomabb darabjai a felvidéki úri hímzése­ken lelhetők fel. R.-nek nevezik gyakran azt a technikai megoldást is, melynél az alap nem hálózott, hanem a vászonkötésű alapanyagból keresztbe-hosszába, bizonyos rendszer szerint, szálakat vonnak ki, majd a bennhagyottakat átsodorják fonallal s erre az alapra szövik be a mintákat; ilyen meg­oldású díszt főkép a népnél a Duna—Dráva szögében találunk, úri hímzéseken ritkán. R.-csipke képét 1. VI. k. 135. tábla. Réce-félék: 1. Kacsa, Récehártya, 1. Retina és Szem. Récekeresztúr, kk., Kolozs vm. kolozs bor­­sai j., (1930) 931 lak. Tr.—1940: Recea-Cris­­tur (Románia). Recens (latin), a. m. új, friss, újkeletű. Récény (Ritzing), sopronmegyei k., Tr. Ausztriához csatolta, majd a Német Bir.­­h­oz került. (1930) 1634 lak. Régi templom­­erődjét 1640-ben újították fel. Szűk, festői völgyben fekszik. Határában, a brennbergi szénbányától DNy.-ra, miocénkorú lignit­­előfordulás. Recitativo Recenzió (latin: recensio), a.m. bírálat, könyvismertetés; a filológiában a hiteles szöveg kritikai megállapítása. Recepció (latin: receptio) a. m. befogadás; vallások, ill. felekezetek törvény által be­vett vallássá nyilvánítását értik alatta. L. még Bevett vallások. Recepissz, franciául recepissé [részé­­pisszé], áruátvételt igazoló elismervény. Recept, a. m. vény, az a rendelkezés, ame­lyet az orvos a gyógyszerésznek latinul ír. Első szava recipe, rövidítve Rp., a. m. végy (innen a vény elnevezés). A R. szövege a gyógyszereket birtokos esetben (genitivus) tartalmazza, mellette számmal a gyógyszer mennyisége, mérgeknél ezt betűkkel is ki kell írni. A R.-készítési előírásokat a Ma­gyar Gyógyszerkönyv tárgyalja. Tágabb ér­telemben más készítmények, főleg pedig ételek készítésének leírását is R.-nek ne­vezik. Recésgyomor (reticulum), a kérődzők ösz­­szetett, többü­regű gyomrának egyik része. Legtöbbször gömb alakú, a rekesz és a bendő között a középvonalban fekszik. A celluló­zéban gazdag növényi táplálék előemészté­­sében vesz részt. L. a 3788. 1. képét. Recés poloskák v. csipkepoloskák (Tingi­­tidae), kisebb termetű rovarok, szárnyuk üvegszerű s gazdag hálózatos recézet szövi át. Az 5 mm­­hosszú recés körtepoloska iTingis piri)) körte, alma és birsalma leve­leinek fonákán tartózkodik, szúrásai nyo­mán a levél színe fehérfoltos lesz. Recessiv, 1. Dominancia. Recésszárnyúak (Neuroptera), a rovarok egyik nagyobb csoportja, a régebbi rend­szertanban egyik rendje, de ma több rend­re tagolják. Két szárnypárjuk egyforma, vékony, átlátszó, nagyon finom receháló­­zat szövi át s erősíti egyben meg. A fátyol­­kék és a hangyalesők az ide tartozó ismer­tebb rovarok. Rechnitz, 1. Rohonc (Német birodalom). Recidiva (latin), a. m. visszaesés, a beteg­ség visszatérése, az a jelenség, mikor va­lamely betegség látszólagos teljes lezajlás után újból kezdődik. Előfordul pl. tífusz, influenza, malária esetén. Reciprok-érték, a tört alakban felírható szám fordítottja. % R.-e: s/2, 4 , 4/i R.-e: 10. Recitálás (latin: recitatio), a.m. előadás, szavalás. L. Szavalóművészet. Recitativo [—esi—], olasz zenei műszó, a. m. szavaló ének. Az énekes zenének az a válfaja, melyben az ének melodikus és ritmikus szempontból a szöveg szolgála­tába szegődik. Mintegy középút ének és szavalás között, dallamos deklamálás. Leg­ősibb formája a psalmodikus R., a gre­gorián ének jellegzetes egyhangú, szaba­don ritmizált előadásmódja. A tulajdonké­­peni R. az opera műfajával egyidős, s mint az, a korai barokk lélektani naturalizmu­sával van összefüggésben; a zene célja a szöveg , az abban versbefoglallt érzelmek Uj Idők Lexikona, XXI. 5283

Next