Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

U - Üledék - Ülepítés - Ülésszak - Ülke - Üllő - Üllő - Ülnök - Ülőcsont (os ischii) - Ülőgumó (tuber ischiadicum) - Ülőideg (nervus ischiadicus) - Ünnep

Ünnep kati­­hajlamossága alapján, lassan fejlődik ki, lényege egy megingathatatlan, részletei­ben összefüggő,­­logikailag megokolt, ül­­döztetéses téves eszmerendszer, amely mel­lett a gondolkozás, az akarat és a cselekvés tisztasága és rendje minden más területen megmaradhat. Érzékcsalódások a téves esz­mék keletkezésében nem szerepelnek; az V. alapját a nagy tömegben jelenlévő kóros vo­natkoztatások és az emlékezethamisítások alkotják. A beteg teljesen közömbös és jelen­téktelen eseményeket és észleleteket, így em­bertársai mozgását, viselkedését, gesztusait, hanghordozását, újságcikkeket, rádióelőadá­­sokat stb. magával kapcsolatba hoz és eze­ket kórosan téves eszmer­endszerébe illeszti be. Mindig és mindenütt üldözöttnek érzi magát, ellenségei valóságos bűnszövetkeze­tet alapítottak ellene stb. Az V. elég ritka, lassú lefolyású, elbutuláshoz nem vezet, a téves eszmerendszert nem tekintve, a sze­­mélyiségszerkezetet általában nem érin­ti. Üledék, olyan kőzet, amelynek anyaga a vízből v. levegőből ülepedett le. Megkülön­böztetünk s­zárazföldön (terrisztrikus) és tengerben létrejött (marinikus) II­­ öt. Van ezenkívül folyami (fluviatilis), tavi (la­­kusztris), mocsári (limnikus) II., vala­mint a gleccserek (glaciális) és az el­olvadt hó- és jégtömegek olvadékvizeitől (fluvioglaciális) lerakott II. Anyagát v. mechanikai erő hozza létre (mechanikai Ü.), v. kémiai hatás (kémiai Ü.). Az Ü.-ek so­rába tartozik a homok, homokkő, agyag, márga, mészkő, dolomit stb. L. még közet. Ülepítés: 1. A szennyvízben levő szilárd anyagok mechanikai úton való elválasztá­sa­ A szennyvizet nagyobb medencén veze­tik keresztüli, az áramlási sebesség hirtelen lecsökkenése következtében a benne lebegő ill. úszó, könnyebb anyagok a víz felszínére jutnak, a nehezebbek pedig a medence fe­nekére süllyednek. A leváló anyagok nagy­­része rothadásnak indul, ezáltal szerves gázok­­keletkeznek. A budapesti szenny­­vízderítő telepen ezt a gázt felfogják és mechanikailag hasznosítják (villamos áram termelése). 2. Az érc- és szénelőkészítésnél a nagyság szerint már osztályozott anyag­nak fajsúly szerinti további osztályozása, folyadékban (vízben) való süllyedési sebes­ségi különbözőségek alapján. L. még Faj­­súly szerint való előkészítés. Ülésszak, testületi hatóságoknál azoknak az ülésnapoknak csoportja, amelyeket a napirend­re tűzött ügyek elintézése végett egymásután­­folytatólag tartanak; így be­szélnek egy bíróság­i­ bizottság évi, ne­gyedévi, tavaszi és őszi stb. II.-áról. Az or­szággyűlés 5 évi időtartama több ÜI.-ra oszlik; ezek kezdetét és végét az államfő állapítja meg. Egy ÜI. tartama rendszerint egy év. A tisztikar és bizottságok egy ré­szét minden ÜI.-ban újra kell választani; az elvetett indítványt ugyanazon II.-ban nem lehet újra tárgyalni. Ülke, kk., Udvarhely vm. székelyudvar­helyi j. (1941) 724 lak. U. p. és u. t. Szé­kely­udvarhely- Tr.-1940: Ulcani ((Románia). Üllő, nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. mo­­nori j., a budapest—ceglédi vasútvonalon. (1941) 7270 lak. Malmok, áramelosztó. Üllő, kovácsoláshoz használt szerszám, mely a kalapáccsal alakítandó tárgyat alá­támasztja. Ülnök, szakügyeket intéző bíróságoknál az igazságszolgáltatásban a hivatásos bíró mellett rendszeresen v. esetenkint résztvevő személy. Feladata a bírósággal az ítélke­zéshez szükséges szakismereteket, esetleg az illető foglalkozási csoport felfogását közölni. A Kúria szabadalmi tanácsában pl. kineve­zés alapján műegyetemi tanárok, a munka­ügyi és munkásbiztosítási bíráskodásban a munkaadók és munkavállalók megjelölt szervezetei által megnevezett egyének ese­­teinkint való behívás alapján működnek Ü.-ek gyanánt. Ü.-nek nevezik a vm.-i és városi árvaszékák tagjait, akik részben az árvaszék előadói volta­k, ma pedig önálló hatáskörben intézik a gyámsági és gond­noksági ügyeket-Ülőcsont (os ischii), páros csont, amely a medencekimenet egy részét határolja. V alakú, előre nyitott alsó szára a szemérem­csontba megy át, a felső részben a csipe­­izület vájulatát (acetabulum) alkotja. Leg­alsó része ülőgumóvá vastagszik meg, mely­ről a combhajlító izmok főcsoportja ered. Ülőgumó (tuber ischiadicum), a magasabb­­rendű gerinces állatok üllőcsontjának testé­ből kiemelkedő, erőteljesen fejlett gumó. Az ember testsúlya üléskor ezen nyugszik. Nagyságával és rikító vörös-ké­k színé­vel különösen feltűnő a páviánok II.-ja. Ülőideg (nervus ischiadicus), a test leg­nagyobb idege, a gerincvelő legalsó részé­ből ered s a csont hátsó felszínén fut le; a comb hajlító izmait s az alszár és láb összes izmait idegzi be és közvetíti az al­szár és láb érző ingerületeit. Gyakori be­tegsége az iischias (1. o.). Ünnep, szent időpont, mely az embe­rektől különleges, „ünnepi" magatartást (munkaszünet, szertartások, megkülönböz­tető ruhaviselet stb.) követel. Vz-ek a leg­kezdetlegesebb művelődési viszonyok kö­zött is megfigyelhetők. Eleinte általában a természet időszakos változásaihoz igazod­nak, pl. a hold változásaihoz (újhold és telehold), a napfordulóhoz (a legrövidebb téli nap, a legrövidebb nyári éjszaka, a ta­vaszi és az őszi nap­éjegyenlőség), v. a gazdasági évhez (aratási ünnepek, a görö­göknél a szőlőművelés mozzanataihoz kap­csolódó Dionysos-ünnepek). Nem ritka, hogy a természeti jelentéssel összefonódik az Ü. történeti és erkölcsi jelentősége; az első zsengék bemutatásának az ünnepe pl. az Ószövetségben egyszersmind a kinyilat­koztatásünnep©. Az üdvtörténet kimagasló eseményeihez fűződő keresztény II.-ekkel

Next