Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

V - Vándorbölcsőde - Vándordíj - Vándorgalamb (Ectopistes migratorius) - Vándoripar - Vándorkagyló (Dreissena polymorpha) - Vándorkelengye - Vándorkövek - Vándorló levél (Phyllium) - Vándorösztön (poriomania) - Vándorsejtek - Vándorsólyom (Falco peregrinus)

színházban (Dinasztia, Utolsó farsang) st­b. Regényei: Gólyalábú házikóban, Mea culpa, Négyen a viharban stb. Hírlapíró, kri­tikus, az Újság munkatársa. Vándorbölcsőde, a mezőgazdasági munkás­ság csecsemői részére berendezett nagyobb szekér, amely helyét szükség szerint vál­toztatva, követi a mezőn dolgozó anyák munkahelyét. Az anyák időnkénti munká­jukat félbeszakítva, a V.-ben gondozónő felügyelete alatt álló csecsemőjüket meg­szoptatják. Vándordíj, sportversenyek (esetleg szel­lemi versenyek) egyéni- v. csapatgyőzte­­seinek jutalmazására szolgáló díj, amely bizonyos időnként (rendszerint éremként) kerül kiírásra és csak az újabb kiírásig marad előző „védője" birtokában. Az örö­kös V.-at véglegesen elnyerni sohasem le­het, ez mindig újra és újra kiírásra kerül és a mindenkori győztes nevét örökítik csak meg rajta. Az időleges V. annak az egyénnek v. csapatnak végleges birtokába juthat, amely ezt a kiírás értelmében több­ször elnyerte­ A világ leghíresebb örökös V.-a a Davis Cup, a világ legjobb teniszező nemzete számára kitűzött serleg. Nevezete­sebb időleges V.-dk: az, Európa-kupa (labda­rúgóknak), a Smith-serleg (európai úszó­bajnokság) a legjobb európai vízipólócsa­­pat számára kitűzött Klebelsberg-kupa, majd az ezt követő Horthy-kupa. Vándorgalamb (Ectopistes migratorius), erőstestű, hosszúnyakú, kicsinyfejű, pala­kék alapszínű madár. Valamikor rengeteg tömegben élt a Hudson-öböltől Mexikóig. Vándoripar, az iparűzésnek az az alakja, amikor az iparos nem­ egy helyen letele­pedve, hanem helyről-helyre és házról-házra járva végzi munkáját. Nem V. a házaló kereskedés, az észeres ipar,­­a szegőd­mé­nyes ipar. A V. gyakorlására az elsőfokú iparhatóság ad szakmák szerint elkülönítve ú. n. V.-s engedélyt; az engedélyért díjat kell fizetni. Engedélyt csak állandó lak­hellyel rendelkező, önjogú és megbízható magyar állampolgár kaphat; az engedély az egész ország területére szól és évenként meg kell újítani. Az engedélyt a foglalko­zás megkezdése előtt az illető városban v. községben a rendőrségnél, ill­. községi elöl­járóságnál be kell mutatni. V.-os segédet nem tarthat. A városok a kiadható enge­délyek számát megállapíthatják, a V. gya­korlását bizonyos területrészekre, napsza­kokra és a helyben lakó V.-iparosokra kor­látozhatják (71103/1925. K. M. sz. rendelet). Vándorkagyló (Dreissena polymorpha), a Fekete-tenger vízvidékéről származó ki­csiny, oldalnézetben háromszög alakú, a harmadkori kecskekörmökkel közel rokon kagylófaj. Nagy fürtökben telepszik meg hajók oldalain s azok közvetítésével a hajóutak mentén már egész Közép-Euró­­pában elterjedt. Nálunk a Dunából és a Tiszából már régen ismeretes, legutóbb pedig, nyilván­­a Sión keresztül, átterjedt a Vándorvese Balatonba is, ott töméntelenül elszaporo­dott , megszállott szinte minden letelepe­désre alkalmas, szilárd pontot, helyenkint elég alkalmatlanságot okozva a fürdőzők­­nek. Vándorkelengye, oly­an csecsemőruhák, me­lyeket a szegényebb nép­osztályok csekély használati díj ellenében, 8—10 hónap tarta­mára az anya- és csecsemővédelem szer­veitől­­kölcsönkapnak. Vándorkövek, olyan kövek, sziklák, ame­lyek a jégkorszaki jégrögökbe fagyva, ke­rültek mos­szi vidékekről mai helyükre. A jég elolvadt s a távolból ide szállított idegen eredetű kőzetdarabot hátra hagyta. Németországban olyan V. ismeretesek, ame­lyek Skandináviából származnak. Vándorló levél (Phyllium), a bot­sáskák (Phasmo­­dea) rendjébe tar­tozó rovar, nősté­nye szárnyatlan, hímjének megvan­nak jól fejlett h­á­­tulsó szárnyai, az utóbbiak alkotá­sukban nagy álta­lánosságban nö­vénylevelet utá­noznak, azért, ha az állat mászikál, azt a benyomást kelti, mintha lehullott le­vél mozogna tovább. Fajai Hátsó-Indiától és a K.-ázsiai szigetvilágtól Madagaszkárig és Afrika K.-i partvidékéig élnek. Vándorösztön (poriomania), abnormis lel­kialkatú egyéneknél előforduló jelenség, amely abban áll, hogy a beteg ellenállha­tatlan lelki kényszer hatása a­latt megszo­kott életrendjét hirtelen abbahagyja, ha­zulról elkóborol, napokig, esetleg 1—2 hétig szinte csavargó életet folytat, azután ez a kivételes lelkiállapot hirtelen megszűnik és a beteg újra folytatja megszokott, ren­des életmódját -a legközelebbi poliomániás állapotig- Nem ritka epilepsziás egyének­nél. Vándorsejtek, olyan alakjukat változtatni és önállóan mozogni tudó, fehérvérsejtekből ,­ kötőszöveti sejtekből keletkező sejtek, melyek a testnedvben keringenek s újra­­képzések és gyulladások alkalmával jutnak szerephez. Vándorsólyom (Falco peregrinus), a ne­mes sólymok egyik faja. Alapszíne felül vi­lágos palaszürke,­­alsó melle és hasa fehé­res. Erős madár, a szárnyasoknak valósá­gos réme, tehát kártékony. Az egész világot bekalandozza, a sarkköri tundrákon is a leggyakoribb sólyomfaj, télire azon­ban mindig D.-ebbre költözik. Nálunk ren­des fészkelő, de sehol sem gyakori. Képét 1- a. XXII. köt. 5480. 1. Vándorvese, az az állapot, melynél a vese rendes helyéről lejjebb csúszik s jól tapint­­hatóvá válik. Elég gyakori, inkább nők- Ván­dorló lóvél (Phyllium)

Next