Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Z - Ziehrer Carl Michael - Zigány Zoltán - Zigóta, l. Zygota - Žihl'ava, l. Csalányos - Žikava, l. Zsíkva - Zilah - Zilahi György - Zilahi-Sebess Géza - Zilahy Irén - Zilahy (Kiss) Béla - Zilahy (Kiss) Imre - Zilahy (Kiss) Károly - Zilahy Lajos - Zilcher Hermann - Zilifdar Minasz - Žilina, l. Zsolna - Ziliz - Ziliz, Althaea - Ziller Tuiskon
Zilier Ziehrer Carl Michael, osztrák zeneszerző, *1843, +1922. Katonakarmester, majd udvari báligazgató. Rengeteg népszerű keringőt s egyéb táncot írt; legsikeresebb operettje: Die Landstreicher. Zigány Zoltán, pedagógus, *1864, +1921. Felsőkereskedelmi iskolai tanár, 1909-től polgári iskolai igazgató volt. Iskoláját konyhakertészettel kapcsolta össze. Szerkesztette a Néptanítók Lapját, majd az Új korszak c. folyóiratot. Közgazdasági tanulmányai is jelentősek. Zigóta, 1. Zygota. Zíhl’ava, 1. Csalányos (Szlovákia). Zikava, 1. Zsíkva (Szlovákia), Zilah, megyei város, Szilágy vm. székhelye, a dés-nagykárolyi vasútvonalon, több autóbuszvonal állomása. Számos közhivatala, ref. gimnáziuma (Wesselényi-kollégium), múzeuma van. Ref. temploma 1246- ból való; emléktábla jelöli azt a házat, amelyben az akkermani csata után hazalovagló XII. Károly svéd király 1711-ben megszállt. Fadrusz János Wesselényi- és Tuhutum-szobrait 1902-ben állították fel; ezeket a románok a megszállás idején összetörték. 7. lakóinak száma (1941) 8537, 1910- ben 8062 volt (ebből 92 6% magyar, 65% román). Kisipara régi és virágzó, vásárai élénkek. 1241-ben a tatárok feldúlták. 1598— 1848 között Erdélyhez tartozott, 1806-tól 1846-ig önálló törvényhatóság volt. Tr.— 1940: Zalau (Románia). Zilahi György, tanügyi író, *1863. Cikkei számos folyóiratban, lapokban jelentek meg. Szerkesztette a Turisták Lapja és a Kereskedelmi Szakoktatás c. folyóiratokat. Elkészítette a magyar kereskedelmi szakoktatás irodalmának bibliográfiáját (1913). Tankönyvei is jelentek meg. Zilahi-Sebess Géza, zoológus, *1902. A legyek tanulmányozásával foglalkozik. Főbb művei: Anabiotische Dipteren, Magyarország Heleidái. Zilahy Irén, színésznő, *1904. Vidékről került a fővárosi színházakba, itt különösen szubrett-szerepekben aratott nagy sikereket (Nótáé kapitány, Annabál, Párisi divat stb.). Később feleségül ment Benedek László egyet, tanárhoz és visszavonult a színpadtól Zilahy (Kiss) Béla, író. *1857, +1911. A kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt, írói álneve: Junius. Fontosabb irodalomtörténeti monográfiái: Kisfaludy Sándor (1900), Katona József (1902), Zilahy (Kiss) Imre, író, *1845, +1867. Irodalmi pályájára ösztönző hatással volt Károly bátyja. Munkái: Puskin költői beszélget (1864, Cserényi Imre álnéven), Északi fény (Puskin és Lermontov versei, 1866), Racine: Andromache (1867), Költemények (1867). Zilahy (Kiss) Károly, költő, műfordító és kritikus, *1838, +1864. Költeményeket, elbeszéléseket és esztétikai tanulmányokat írt, európai látókörű, nagy elméleti készültségi esztétikus volt, de bírálatainak kíméletlen hangja kihívta maga ellen az irodalmi élet elitjének, Arany János körének haragját. Könyvei: Magyar koszorúsok albuma (1863), Petőfi életrajza (1864), Z. K. munkái (1865). Lefordította Aischylos: Leláncolt Prometheus-át (1861); orosz költőkből is fordított. Zilahy Lajos, író, *1891. Részt vett a világháborúban, újságíróskodott, hosszabb időt töltött külföldön. Mint lírikus kezdte (Versek 1916), de a világháború után az elbeszélő és színpadi irodalom felé fordult. Szépapám szerelme c. kisregénye a múltba néz vissza, de jobbára a háborús és a háború utáni kort szereti rajzolni, bonyolult lélektanával, társadalmi átrétegeződésével, világnézeti, politikai és szociális harcaival. Meseszövése, technikája, stílusa előkelő és mégis népszerű tud lenni. Külföldön is sikerei vannak. Elbeszélő művei: Halálos tavasz, Az ezüstszárnyú szélmalom, Két fogoly, A szökevény, Fehér hajó, A lélek kialszik, Valamit visz a víz, A fegyverek visszanéznek, Csendes élet drámái: Hazajáró lélek, A tábornok, Szibéria, A jégcsap, Süt a nap (a háború utáni magyar falu első ábrázolása), Csillagok, Zenebohócok, Tűzmadár, A tizenkettedik óra, Leona, A télasszony, A szűz és a gödölye. Újabban a művészi magyar film megteremtésén fáradozik. Szerkeszti a Híd c. hetilapot. Zilcher Hermann, német zeneszerző és zongoraművész, *1881. 1908-ban a müncheni konzervatórium tanára lett, 1920 óta Würzburgban működik. Későromantikus zeneszerző, impresszionista színezettel. Művei: Reinhart, Die Liebesmesse (kóruskompozíciók), A makrancos hölgy (suite) stb. Zilisdar Minasz, örmény püspök a XVIII. sz.-ban. Az ő vezetése alatt jött be Moldovából 1672-ben az erdélyi örménység zöme. Zilina, 1. Zsolna (Szlovákia), Ziliz, kir., Borsod vm. edelényi j., a miskolc—tornai vasútvonalon. (1941) 505 lak. U. p. és u. t. Boldva. Ziliz, Althaea, a mályvafélék családjába tartozó növénynemzetség, melyet néha mályva néven is neveznek. Mintegy 15 faja Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú részein él, hazai 5 faj. A nálunk is elterjedt orvosi 7. v. fehérmályva (Althaea officinalis) gyökere, levele (Radix és Folium althaeae) fontos gyógyanyag, németesen Eibisch néven ismeretes hurutellenes háziszer. A kertészetben leghasználtabb fajtái közül az Althaea rosea („mályvarózsa"), magas, egyenes növése folytán nagyobb faterületeken, sötét bokrok előtt gyönyörű hatású. Szép és tartós mint váza virág is. Az Althaea rosea var. atropurpurea virágai majdnem egészen feketék; az élelmiszeriparban festőanyag, a gyógyászatban is használatos. Télre takarni kell, mert fagy iránt érzékeny. Laza talajban, napos fekvésben fejlődik legjobban. Ziller Tuiskow, német pedagógus, *1817, +1882. Herbart tanítványa és rendszerének