Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Z - Ziehrer Carl Michael - Zigány Zoltán - Zigóta, l. Zygota - Žihl'ava, l. Csalányos - Žikava, l. Zsíkva - Zilah - Zilahi György - Zilahi-Sebess Géza - Zilahy Irén - Zilahy (Kiss) Béla - Zilahy (Kiss) Imre - Zilahy (Kiss) Károly - Zilahy Lajos - Zilcher Hermann - Zilifdar Minasz - Žilina, l. Zsolna - Ziliz - Ziliz, Althaea - Ziller Tuiskon

Zilier Ziehrer Carl Michael, osztrák zeneszerző, *1843, +1922. Katon­akar­mester, majd udvari báligazgató. Rengeteg népszerű keringőt s egyéb táncot írt; legsikeresebb operettje: Die Landstreicher. Zigány Zoltán, pedagógus, *1864, +1921. Felsőkereskedelmi iskolai tanár, 1909-től polgári iskolai igazgató volt. Iskoláját konyhakertészettel kapcsolta össze. Szer­kesztette a Néptanítók Lapját, majd az Új korszak c. folyóiratot. Közgazdasági tanul­mányai is jelentősek. Zigóta, 1. Zygota. Zíhl’ava, 1. Csalányos (Szlovákia). Zikava, 1. Zsíkva (Szlovákia), Zilah, megyei város, Szilágy vm. szék­helye, a dés-nagykárolyi vasútvonalon, több autóbuszvonal állomása. Számos köz­hivatala, ref. gimnáziuma (Wesselényi-kol­­légium), múzeuma van. Ref. temploma 1246- ból való; emléktábla jelöli azt a házat, amelyben az akkermani csata után haza­­lovagló XII. Károly svéd király 1711-ben megszállt. Fadrusz János Wesselényi- és Tuhutum-szobrait 1902-ben állították fel; ezeket a románok a megszállás idején össze­törték. 7. lakóinak száma (1941) 8537, 1910- ben 8062 volt (ebből 92­ 6% magyar, 6­5% román). Kisipara régi és virágzó, vásárai élénkek. 1241-ben a tatárok feldúlták. 1598— 1848 között Erdélyhez tartozott, 1806-tól 1846-ig önálló törvényhatóság volt. Tr.— 1940: Zalau (Románia). Zilahi György, tanügyi író, *1863. Cikkei számos folyóiratban, lapokban jelentek meg. Szerkesztette a Turisták Lapja és a Keres­kedelmi Szakoktatás c. folyóiratokat. El­készítette a magyar kereskedelmi szakok­tatás irodalmának bibliográfiáját (1913). Tankönyvei is jelentek meg. Zilahi-Sebess Géza, zoológus, *1902. A le­gyek tanulmányozásával foglalkozik. Főbb művei: Anabiotische Dipteren, Magyaror­szág Heleidái. Zilahy Irén, színésznő, *1904. Vidékről ke­rült a fővárosi színházakba, itt különösen szubrett-szerepekben aratott nagy sikereket (Nótáé kapitány, Annabál, Párisi divat stb.). Később feleségül ment Benedek László egyet, tanárhoz és visszavonult a színpadtól Zilahy (Kiss) Béla, író. *1857, +1911. A ko­lozsvári Nemzeti Színház dramaturgja, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt, írói álneve: Junius. Fontosabb irodalomtörté­neti monográfiái: Kisfaludy Sándor (1900), Katona József (1902), Zilahy (Kiss) Imre, író, *1845, +1867. Iro­dalmi pályájára ösztönző hatással volt Ká­roly bátyja. Munkái: Puskin költői beszé­lget (1864, Cserényi Imre álnéven), Északi fény (Puskin és Lermontov versei, 1866), Ra­cine: Andromache (1867), Költemények (1867). Zilahy (Kiss) Károly, költő, műfordító és kritikus, *1838, +­1864. Költeményeket, elbe­széléseket és esztétikai tanulmányokat írt, európai látókörű, nagy elméleti készültsé­gi­ esztétikus volt, de bírálatainak kímé­letlen hangja kihívta maga ellen az iro­dalmi élet elitjének, Arany János körének haragját. Könyvei: Magyar koszorúsok al­buma (1863), Petőfi életrajza (1864), Z. K. munkái (1865). Lefordította Aischylos: Le­láncolt Prometheus-át (1861); orosz költők­ből is fordított. Zilahy Lajos, író, *1891. Részt vett a világ­háborúban, újságíróskodott, hosszabb időt töltött külföldön. Mint lírikus kezdte (Ver­sek 1916), de a világháború után az elbe­szélő és színpadi irodalom felé fordult. Szépapám szerelme c. kisregénye a múltba néz vissza, de jobbára a háborús és a háború utáni kort szereti rajzolni, bonyolult lélek­tanával, társadalmi átrétegeződésével, világ­nézeti, politikai és szociális harcaival. Mese­szövése, technikája, stílusa előkelő és mégis népszerű tud lenni. Külföldön is sikerei vannak. Elbeszélő művei: Halálos tavasz, Az ezüstszárnyú szélmalom, Két fogoly, A szökevény, Fehér hajó, A lélek kialszik, Valamit visz a víz, A fegyverek visszanéz­nek, Csendes élet­ drámái: Hazajáró lélek, A tábornok, Szibéria, A jégcsap, Süt a nap (a háború utáni magyar falu első ábrázo­lása), Csillagok, Zenebohócok, Tűzmadár, A tizenkettedik óra, Leona, A télasszony, A szűz és a gödölye. Újabban a művészi magyar film megteremtésén fáradozik. Szerkeszti a Híd c. hetilapot. Zilcher Hermann, német zeneszerző és zon­goraművész, *1881. 1908-ban a müncheni konzervatórium tanára lett, 1920 óta Würz­­burgban működik. Későromantikus zene­szerző, impresszionista színezettel. Művei: Reinhart, Die Liebesmesse (kóruskompozí­ciók), A makrancos hölgy (suite) stb. Zilisdar Minasz, örmény püspök a XVIII. sz.-ban. Az ő vezetése alatt jött be Moldo­­vából 1672-ben az erdélyi örménység zöme. Zilina, 1. Zsolna (Szlovákia), Ziliz, kir., Borsod vm. edelényi j., a mis­­kolc—tornai vasútvonalon. (1941) 505 lak. U. p. és u. t. Boldva. Ziliz, Althaea, a mályvafélék családjába tartozó növénynemzetség, melyet néha mályva néven is neveznek. Mintegy 15 faja Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú ré­szein él, hazai 5 faj. A nálunk is elterjedt orvosi 7. v. fehérmályva (Althaea officina­lis) gyökere, levele (Radix és Folium al­thaeae) fontos gyógyanyag, németesen Ei­­bisch néven ismeretes hurutellenes házi­­szer. A kertészetben leghasználtabb fajtái közül az Althaea rosea („mályvarózsa"), ma­gas, egyenes növése folytán nagyobb fa­területeken, sötét bokrok előtt gyönyörű hatású. Szép és tartós mint váza virág is. Az Althaea rosea var. atropurpurea virágai majdnem egészen feketék; az élelmiszer­­iparban festőanyag, a gyógyászatban is használatos. Télre takarni kell, mert fagy iránt érzékeny. Laza talajban, napos fek­vésben fejlődik legjobban. Ziller Tuiskow, német pedagógus, *1817, +1882. Herbart tanítványa és rendszerének

Next