Limes - Tudományos szemle, 8. évfolyam (Tatabánya, 1995)
1995 / 4. szám - Tanulmányok – Jókai Mór - Mácza Mihály: Jókai komáromi "Aranyembere"
Jókai gyakran több hónapon át távol vannak otthonuktól (nem csoda tehát, ha a fiatal, sikeres és — a regénytől eltérően — nőtlen kereskedőről legendák keletkeznek a városban, hogy valahol az Al-Dunánál titkos szerelme van). Az üzletkötések megkönnyítése és felgyorsítása érdekében 1806-ban Csepy Zsigmond komáromi ügyvéd a gabonakereskedők részére hat évre összeálló kereskedő részvénytársaságot szervez, amelybe olyan hajótulajdonosokat toboroz, akik legalább annyi készpénzt adnak a társaság pénztárába, amennyi hajóik becsült értéke (egy gabonaszállító hajó értéke 6000 forint körül mozgott). A társaságnak a komáromi központi igazgatóságon kívül kirendeltségei létesülnek Törökbecsén, Győrött és Mosonban, kereskedelmi forgalmát pedig a részvényesek 182 hajója biztosítja. Domonkos János és üzlettársa László Ferenc 4 tölgyfahajót bocsát a részvénytársaság rendelkezésére." Amikor egy évvel később Csepy Zsigmond — Magyarországon elsőként — megalakítja a Rév-komáromi Cs. Kir. Szabadítékos Hajózás-Biztosító Társaságot, amelynek 200 000 pengőforintos alaptőkéjét 400 db 500 forint névértékű részvény képezi, Domonkos János László Ferenc üzlettársával a társaság alapító részvényeseiként 10 részvényt jegyeznek.12 A két üzlettárs sikeres üzleteit bizonyítja, hogy 1817. március 10-én Komárom Kúria nevű külvárosában a „Duna mellett a’ Kápolna Sorban” 11 800 forintért házat és kertet vesznek Farkas Ferenc molnármestertől,13 s e telken a meglévő ház átalakításával, kibővítésével építik ki komáromi magtárukat. Domonkos János már 1816-ban gyarapítja ingatlan vagyonát, amikor 1100 forintért szőlőt vásárol a monostori szőlőhegyen, majd ennek szomszédságában 1827-ben 1500 forintért 12 kapás (földmérték szőlőterületek mérésére: 1 kapás — 1 ember által 1 nap alatt munkaeszközével megművelhető szőlőterület) szőlőt, 1831-ben pedig 1900 forintért további 12 kapás szőlőt.14 1821-től különválik üzlettársától 15 és önállóan kereskedik. Üzletkötéseiben segíti a Bereg vármegyébe, Tiszavári községbe költözött, tőle húsz évvel fiatalabb Sándor öccse, valamint üzleti megbízottjaként Budán barátja, a szintén szerb származású komáromi nemes, Buday László, akiknek segítségével nagy volumenű sószállításokkal is foglalkozik a máramarosi és szlatinai sóbányákból.16 Buday László készíti el Domonkos János 1831. évi bevételeinek és kiadásainak számadását, melynek kiegyensúlyozott végösszege 344 690 forint 52 krajcár, amiből az „Aranyember” tiszta jövedelme 326 041 forint 72 krajcár (az összeg nagyságáról képet alkothatunk, ha összevetjük a gabonaszállító tölgyfahajó árával, vagy akár a számadás kiadási oldalán szereplő legnagyobb tétellel, Buday László évi 2000 forintos bérével). A bevételi tételek között találunk olyan bánáti búzaszállítmányt, amely a hajók tulajdonosának 54 939 forint hasznot hozott.17 Sikeres üzleteivel, áruszállításaival Domonkos János nem csupán óriási vagyont, hanem hivatalos elismerést is szerzett, amint azt a komáromi Duna Menti Múzeumban őrzött arcképe bizonyítja, amelyen mellén rendjellel örökítette meg a festő. Arcképe agilis, energikus ember benyomását kelti. Szerette az életet, századunk elején a komáromiak emlékezete még őrizte, hogy kihasználva vagyonát, nagy háztartást vitt; halála után pincéjében több ezer palack tokaji bort találtak.18 Röviddel halála előtt, 1833. május 19-én elkészíttette végrendeletét (említést érdemel, hogy a végrendeletet hitelesítő hat tanú közül az egyik ásvai Jókay József, Jókai Mór édesapja volt), amelyben — lévén utódok nélküli agglegény — általános örökösévé Sándor öccsét teszi meg, akit egyben megbíz végrendelete végrehajtásával és arra kötelez, hogy Bereg vármegyéből azonnal költözzön Komáromba, a Szombathy utcai kúriába. Mindhárom húgára — a Pomázon élő Évára, özv. Belgrády Sándornéra, a Ráckevén élő Annára, özv. Jovanovits Mihálynéra és Juliannára, özv. Kirovits Mártonnéra — 30—30 ezer ezüst forintot testál; a révkomáromi szerb ortodox egyházközségre pedig 3 ezer ezüst forintot azzal a meghagyással, hogy a tőke kamatjaiból fedezzék az egyház kiadásait.19 Négy hónappal végrendeletének elkészülte után, 1833. szeptember 27-én Domonkos János meghalt. A kor szokásához híven és vagyonának megfelelően pompás végtisztességet kapott. Örökösei Komárom városának adományozták a temetésnél használt négy lóra való posztótakarót.20 Halála után Sándor öccse valóban visszaköltözött Komáromba, de csupán fél évvel élte túl bátyját. 1834. március 13-án szintén elhunyt.21 Bátyja mellé temették. A két testvér halála után 19 TANULMÁNYOK