Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-07-01 / 27. szám
20. elett, hogy Elászlót válasszák királynak. Gara igyekezete, igy füstbe ment. Г), ő azért még nem mond le kinézéseirül , mert lemondania, lelkezetének belső szükségénél fogva nem is leheti — hanem és terveket kohol , ’s igy tovább szövi a’ történetet, — rá bírván az ingatag Erzsét arra, hogy a’ koronásul tett előbbi lemondását megmásítsa. Ez hajul, ’s igy a nemzet között szakadozások történnek, elkerülhetlenűl polgári háborút vonandók magok utan. A’ pártosság vagyis felekezetesség most már minden személyt cselekvőségbe hoz. Így tűnnek föl, charactereik következésében, egyik vagy másik felekezet részén a’ cselekvő személyek mint: Ulrik , Rozgonyi, Vas, ’s a’t. ’s a’t. ’s szövik a’ cselekvényt tovább , tovább , mig végre az erényes Hunyady győz, a’ vétkes Gara pedig veszt; a’ mint ezt nem csak a’ históriai igazság, hanem egyszersmind a’ moral szentsége is megkívánja. — Ez rövid fonala vagyis inkább szövedéke az egész hőskölteménynek, melly a’ mint az eddig mondottakból világosan látható, gondos összefüggésben áll, ’s részeinek minden fordulatában motivatiokon épül; ugyannyira, hogy a’ mi a’ darab belső szerkezetét illeti, a’ költő, még Vörösmartynál is nagyobb gonddal és egyszerűséggel intézte el azt. Hátra van még megvizsgálnunk valyon a’ hőskölteményi követeleteken kívül, azon sajátságokkal is bír e a’ bírált munka, mellyek bármilly költői mivben is megkívántatnak, mil-lyenek : 1) A’ tiszta, könnyű, tárgyhoz és indulathoz alkalmazott nyelvezet. — Mindezeket olly szigorú helyességgel találjuk föl Csatárban, hogy bármilly más hőskölteményben sem inkább, csupán azon kifogást tehetvén hogy néhol néhol sajátillan kifejezésekkel él: p. o. a’ 47-ik lapon midőn igy ir, mint lebegő nádszál, a’ helyett, mint lengő nádszál a’ lodik lapon: ,,hol vér csikórtja fegát ránk ;“ a’ 161- ben, hol ez áll: „ha hazánk szava ver szivetekben,44 és a’ 172ken ,,’S gőgének, rokonok véréből fest vala szobrot.44 Szobrot, képet — helyett; mert szobrot csak faragni lehet. De néhol fölül múlja nyelvezete a’ csupa tárgyhoz és indulathoz alkalmazottságot is, ugyannyira, hogy szinte dagályossá válik , mint p. o. a’ 38-ik lapon midőn igy szól: ,,—-------------Te hideg szikrája velőmnek ! Mártsd e’ jégecsetet lobogó szent lángin örömmé A’ szív érzetinek —---------------------------40 úgy szinte, midőn Garát beszélteti is, a’ 16-ik lapon. 2) A' képcsoportozatoknak helyes és ízletes összeállitása, vagy is a’ festőlegesség. Ebben a’ költő mindenütt jeleskedik, ugyannyira, hogy ezen tekintetben őt egyebb epicusainkkal nem csak mérkőztetni, de rajtok fölülemelni is lehet; ’s ezt annyival inkább, hogy ő a festőiségnek azon részével is gazdagította költeménye rajzait, mellyeknek példányait sem Horváth Endre, sem Vörösmarty nem mutathatják föl. Ilyenek a tájképi ábrázolatok , mellyek a’ 7, 81, 85, 94, 109, 137, 162 s a’ t. ’s a’ t lapokon , valamint szinte egyéb képcsoportoz a 208 fok is a’ 35, 73, 97, 98, 114—115 ’s a’ t. ’s a’ t. lapokon élénk színekkel festve találtatnak. 3) A’ halmozatlaság. Ezen sajátsága szintúgy meg van a’ kérdéses hőskölteménynek valamint .) A’ hasonlításokban gondosság és találtság is. Milly gyönyörű, milly keserítőn igaz hasonlatosság az, pl. mindjárt a’ 19—20ik lapon , midőn Garáral ez mondatik . •Egy csalogatta kalóz szóval Gara , Erzse királynét És a’ gyűlt karokat, ragyogó színekbe borítván Legfeketébb tervét lelkének , 's míg a’ hazug nyelv Annak szinli jogát megvédeni , lelke azonban A’ here önhasznot szegezé czéljának elébe, Melly a’ hon ’s az igaz szavait megvesse , miképp a’ Gőgös uracs nyomorú koldus útfeli nyögését/4 Nem különben a’ 39-ik lapon, midőn Erzsébet anyaképeit festi, magzata születésekor arra tűzött csókját, illyképen : „Első csók vala ez, gyengéd és tiszta, ’s szerelmes, Mint mikor a’ piruló hajnal szűz tiszta ajakkal Felcsókolja nyugó álmát a’ szende koránynak, ’S édes örömkönyvijét fakadó kebelébe lesirja.44 ’S az illy gyönyörű hasonlatási példákbul számtalant lehetne még fölidéznem ; de ettűl a’ hely szűke, ’s bírálatomnak egyébként is eléggé terjedelmes volta tilt. (Vége következik.) NÉMETORSZÁG ÍRÓI MUNKÁSSÁGA. (FoRgatás.) C ha ni is so munkáji 4 kötetben jelennek meg. Lenau Faustja sajtó alatt van, ’s Feuchtersieben az austriai költőknek Lenau ’s Grün által helyreállított hírét néverni fogja hihetőleg. Ezeket követik Bechstein, ki thuringiai mondányaival tetszik , ’s Mosen, ki mindenhol költ, hol virág virul, patak csörög, nap ragyog. Hahn Ida grófnét szívesen üdvözölhetjük a’ költészi körben, valamint Franki urat is, ki Colombot és Byronnak Parisináját adta. Freiligrath által készült fordítása Hugo Victor odajrnak, olly remekül készített munka, hogy az eredetiek’ sorában méltán említhetjük. Laure Bug Jargalt fordította. Külle Hernart Wolf le roi ’s amuse. Rottenkamp Cromwellt. Adrian Hugo Victor’ characterrajzát adta. Blankensee Mickievicz’ költeményjeit. Schäfer Martinez de la Rosa’ munkáit fordította. A’ dráma körében is mutatkoznak némelly nem csekélt dolgozatok; nevezetesen Wiese Sigmond nem szerencsétlenül irta három drámáját ,,a’ barátok , Paulus és Beethoven. Bauer Lajos nagy Sándorral lépett fel. König Henri a’ magas ara’ szerzője, III Ottónak szomorít véget választott tárgyai, ’s „bánat-utnak“ nevezé. Vehtritz ,,a’ babyloniakát Aegyptomban.4* Stiglitz „Dyonisos ünnepét44 irta. Ez c herei’ tollából nyertük ,,Cromwell Erzsébetet44 ez talán, mi az előadást illeti, e’ végre legjobb. Kannegieszt