Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1836-06-10 / 24. szám

187 Schiller Fridrik’ versei. Kiadta magyarul Sop­roni Fidler Ferencz. Kolozsvárit Tilsch és fia’ tulajdona. 1836. 214 lap. n. 81. a.’ forditás átaljában véve a'legnehezebb mesterségek ко­ке tartozik, ’s a’ fordítónak nem csekély feláldozásába kerül; le kell vetkőznie saját egyéniségét (individualitás) ’s magát egészen ’s minden tekintetben ,az eredeti írónak szellemi vol­tába helyezni, ennek gondolatjai, sczélzatai s irányzatai fo­lyamatát felfogni, fokonkint követni, ’s a’ mit ő idegen nyel­ven gondolt, képzelt, a’ lelkezet’ eltörülése vagy megsértése, az anyai nyelvnek csökkenése nélkül kell adnia. A’ ki Schil­lernek és Göthenek , kétség kivű­l a’ legnagyobb német költők’ munkájit olvassa, annyira elragadtatik általok, hogy könnyen forditandhatóknak gondolja, azonban ha a* munkához kezd, ak­kor látja csak­, mint tornyosul ,egy legyőzendő baj után a­ má­sik, akkor tapasztalja, hogy azon fordulatok és árnyalatok, mellyeket legkönnyebbeknek vélt­, leginkább megkívánják ere­jét, leginkább kifárasztják ügyességét. A’mi Schillernek ifjonti dolgozásait illeti, 4. m. a’ „Harami­ák , czink és szerelem, Fiesco44, majd többektől, majd keve­sebbektől , most nagyobb , most kissebb szerencsével fordítva léteznek nálunk, későbbi remekeit is bírjuk az utánozhatlan szerencséje fordítótól Szenyveitől, mikor látandnak azonban napvilágot, ezen csodálatos hanyagság mellett a’ nemzeti lite­­г­atura iránt, azt nem tudjuk , annyi azonban bizonyos,­hogy azon töredékek, mellyek különbféle lapjainkban közöltettek, a’ jobbak’ szívében azon édes óhajtást gerjesztették, hogy minél előbb adatnának az olvasók’ kezébe, ’s küszöbölnék el a’ szín­padról azon kontár forditmányokat, mellyeket avatatlanoktól készítve kénytelenek vagyunk hallani. Az előttünk fekvő csinos külsejű munkának kiadása azon vállalatok közé tartozik, mellyekn­ek süketü­lést nem kivánni lehetlen. Ha más foganatja nem volna is, hanem hogy azok­kal, kik Schillerrel eredeti valójában nent barátkozhatnak, ezen nagy ember’ szellemét megismertessék, már is jeles ha­tást teendhet. A’ jelenleg­­közlött költemények’ száma harm­incznyolcz, de többnyire ollyanok ezek, mellyek zsebkönyveinkben egy vagy más forditó által közöltettek , némellyek közűlök homlo­kukon viselik a’ gyengeség’ bélyegét, mint p. Q. az egészet be­rekeszt­ő gyönyörű ,,Kesztyű44 czímű ballada , mellyet, ha jól emlékezünk, a’ buzgó kiadó a’ Nefelejtsből kölcsönözött ’s tán nem ártott volna, ha azt nem teszi. Minden tekintetben a’ legsükerültebbek közé tartozik, mellyeket Szenyvei nyújt, maga a’ „harang44 megérdemli a’ legszebb dijt. Vannak ezen gyűj­teményben olly munkák is, mellyek az eredeti’ lelkéhez köze­lednek; ellenben nem felelnek meg azon kivonatoknak, mellye­ket a szigorúbb kritika ügyes fordítókra nézve fellállít, hol eltávoznak az eredeti költemények’ mértékétől, hol mérték-fék nélkül szabadon folynak, néhol a’ rímek szerencsétlenül van­nak választva, mint p. o. a’ lüdik lapon „Него ’s Leander“ balladában : Tenger Isteni Ámor isten. Ezek azonban olly hibák, mellyeket az idő megorvoslandó s ki­­jelelése a’ kiadónak jövendőben útmutatásúl szolgáljon ; hisszük, hogy ezen első fellépése nem lesz utósó; szerénysége, mellyel utószavában nyilatkozik , bizonyosan elhitetendi, hogy ítéletünk nem igaztalan. A’ jelen gyűjtemény egy jeles erdélyi hölgynek, gróf Lá­zár Jósef hitvesének vagyon csinos versezettel ajánlva, melly ajánlásban tiszta egyszerűség és szende lágyság uralkodnak. Schiller élete, melly a’ munkát megelőzi, nem vala felesleges adomány, valamint a’ jegyzetek sem, bizonyos osztályú olva­sók’ számára. A’ munka Tilsach иг szép iparának tanúja , csinos ’s tisz­ta nyomása pedig a’ ref. Kollégium intézetének ’s felügyelőjé­nek díszére szolgál. Fogjon a’ két rokon hon egyetértve ke­zet, ápolja az igyekezetet testvérileg, ’s azon pontot, mellyet elérni olly rég óhajtunk, minden ellentorlatok’ daczára el­­­érendjük. NÉMETORSZÁG ÍRÓI MUNKÁSSÁGA. Valóban szívemelő látvány egy egész nemzetnek szellemi munkásságát rövid áttekintetben , szinte mint egy tükörben ala­kítva szemlélni, szíveivelő jelenet látni, mint törekednek egyes erők az egész nemzettest erejének, művelésének nevelésére, miként központosés mind azon szellemi kisugárzás, melly a’ német birodalomnak külön tartományaiban szétoszolva kifejlő­dik, ’s miként hordja kiki tehetségeit össze, hogy az egésznek használjon. A’ német birodalmaknak szellemi haladásáról leg­elevenebb képet láthatunk a’ lipcsei vásárokon , hol évenkint kétszer, mind azt, a’ mit német elme szült, ’s német toll itt, egyesülten láthatni , ’s innét veszi a’ világ szellemi táplálásá­nak legnagyobb részét. Mind a’ mellett , hogy jelenleg szám­talan gyámnoki munkák pezsegnek, nem lehet tagadni, hogy még is bőven vannak olly munkák, mellyek minden tekintet­ben megfelelnek a’ század követelőinek , ’s reájok van ütve a­z örökkévalóságnak bélyege. Különben pedig­ nincs azon test­, vagy testület, mellyben majd nagyobb , majd kissebb mérték­ben a’ natura peocans nem létezne, majd kiesebb , majd na­gyobb ártalommal az egészségre nézve. A’ német literaturának utóbbi stúdiumában, némelly masz­­lagkábitotta fők, kicsapongó irányzatot tűztek magoknak , azon­ban az igaz, tiszta ’s fedtelen erő , mellynek mindenütt áttör­nie ’s egyszersmind győznie kell , itt sem szendergett, itt sem röstelgett, ’s a’ vele született jognál fogva, a’ féktelen me­­rénykedőket hatalmával tönkre sújtotta, megmutatván, hogy az emberi észnek csak a’ józanság ’s mérséklet pályáján lehet diadalmaskodnia, ’s a’ mi megvivhatlan’s örökké igaz ép okok­kal szembe ütközik, az már fogantatásában viseli a’ halál’ csi­ráját. (Vége következik.) 188

Next