Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-06-10 / 24. szám
187 Schiller Fridrik’ versei. Kiadta magyarul Soproni Fidler Ferencz. Kolozsvárit Tilsch és fia’ tulajdona. 1836. 214 lap. n. 81. a.’ forditás átaljában véve a'legnehezebb mesterségek коке tartozik, ’s a’ fordítónak nem csekély feláldozásába kerül; le kell vetkőznie saját egyéniségét (individualitás) ’s magát egészen ’s minden tekintetben ,az eredeti írónak szellemi voltába helyezni, ennek gondolatjai, sczélzatai s irányzatai folyamatát felfogni, fokonkint követni, ’s a’ mit ő idegen nyelven gondolt, képzelt, a’ lelkezet’ eltörülése vagy megsértése, az anyai nyelvnek csökkenése nélkül kell adnia. A’ ki Schillernek és Göthenek , kétség kivűl a’ legnagyobb német költők’ munkájit olvassa, annyira elragadtatik általok, hogy könnyen forditandhatóknak gondolja, azonban ha a* munkához kezd, akkor látja csak, mint tornyosul ,egy legyőzendő baj után a másik, akkor tapasztalja, hogy azon fordulatok és árnyalatok, mellyeket legkönnyebbeknek vélt, leginkább megkívánják erejét, leginkább kifárasztják ügyességét. A’mi Schillernek ifjonti dolgozásait illeti, 4. m. a’ „Haramiák , czink és szerelem, Fiesco44, majd többektől, majd kevesebbektől , most nagyobb , most kissebb szerencsével fordítva léteznek nálunk, későbbi remekeit is bírjuk az utánozhatlan szerencséje fordítótól Szenyveitől, mikor látandnak azonban napvilágot, ezen csodálatos hanyagság mellett a’ nemzeti liteгatura iránt, azt nem tudjuk , annyi azonban bizonyos,hogy azon töredékek, mellyek különbféle lapjainkban közöltettek, a’ jobbak’ szívében azon édes óhajtást gerjesztették, hogy minél előbb adatnának az olvasók’ kezébe, ’s küszöbölnék el a’ színpadról azon kontár forditmányokat, mellyeket avatatlanoktól készítve kénytelenek vagyunk hallani. Az előttünk fekvő csinos külsejű munkának kiadása azon vállalatok közé tartozik, mellyeknek süketülést nem kivánni lehetlen. Ha más foganatja nem volna is, hanem hogy azokkal, kik Schillerrel eredeti valójában nent barátkozhatnak, ezen nagy ember’ szellemét megismertessék, már is jeles hatást teendhet. A’ jelenlegközlött költemények’ száma harmincznyolcz, de többnyire ollyanok ezek, mellyek zsebkönyveinkben egy vagy más forditó által közöltettek , némellyek közűlök homlokukon viselik a’ gyengeség’ bélyegét, mint p. Q. az egészet berekesztő gyönyörű ,,Kesztyű44 czímű ballada , mellyet, ha jól emlékezünk, a’ buzgó kiadó a’ Nefelejtsből kölcsönözött ’s tán nem ártott volna, ha azt nem teszi. Minden tekintetben a’ legsükerültebbek közé tartozik, mellyeket Szenyvei nyújt, maga a’ „harang44 megérdemli a’ legszebb dijt. Vannak ezen gyűjteményben olly munkák is, mellyek az eredeti’ lelkéhez közelednek; ellenben nem felelnek meg azon kivonatoknak, mellyeket a szigorúbb kritika ügyes fordítókra nézve fellállít, hol eltávoznak az eredeti költemények’ mértékétől, hol mérték-fék nélkül szabadon folynak, néhol a’ rímek szerencsétlenül vannak választva, mint p. o. a’ lüdik lapon „Него ’s Leander“ balladában : Tenger Isteni Ámor isten. Ezek azonban olly hibák, mellyeket az idő megorvoslandó s kijelelése a’ kiadónak jövendőben útmutatásúl szolgáljon ; hisszük, hogy ezen első fellépése nem lesz utósó; szerénysége, mellyel utószavában nyilatkozik , bizonyosan elhitetendi, hogy ítéletünk nem igaztalan. A’ jelen gyűjtemény egy jeles erdélyi hölgynek, gróf Lázár Jósef hitvesének vagyon csinos versezettel ajánlva, melly ajánlásban tiszta egyszerűség és szende lágyság uralkodnak. Schiller élete, melly a’ munkát megelőzi, nem vala felesleges adomány, valamint a’ jegyzetek sem, bizonyos osztályú olvasók’ számára. A’ munka Tilsach иг szép iparának tanúja , csinos ’s tiszta nyomása pedig a’ ref. Kollégium intézetének ’s felügyelőjének díszére szolgál. Fogjon a’ két rokon hon egyetértve kezet, ápolja az igyekezetet testvérileg, ’s azon pontot, mellyet elérni olly rég óhajtunk, minden ellentorlatok’ daczára elérendjük. NÉMETORSZÁG ÍRÓI MUNKÁSSÁGA. Valóban szívemelő látvány egy egész nemzetnek szellemi munkásságát rövid áttekintetben , szinte mint egy tükörben alakítva szemlélni, szíveivelő jelenet látni, mint törekednek egyes erők az egész nemzettest erejének, művelésének nevelésére, miként központosés mind azon szellemi kisugárzás, melly a’ német birodalomnak külön tartományaiban szétoszolva kifejlődik, ’s miként hordja kiki tehetségeit össze, hogy az egésznek használjon. A’ német birodalmaknak szellemi haladásáról legelevenebb képet láthatunk a’ lipcsei vásárokon , hol évenkint kétszer, mind azt, a’ mit német elme szült, ’s német toll itt, egyesülten láthatni , ’s innét veszi a’ világ szellemi táplálásának legnagyobb részét. Mind a’ mellett , hogy jelenleg számtalan gyámnoki munkák pezsegnek, nem lehet tagadni, hogy még is bőven vannak olly munkák, mellyek minden tekintetben megfelelnek a’ század követelőinek , ’s reájok van ütve az örökkévalóságnak bélyege. Különben pedig nincs azon test, vagy testület, mellyben majd nagyobb , majd kissebb mértékben a’ natura peocans nem létezne, majd kiesebb , majd nagyobb ártalommal az egészségre nézve. A’ német literaturának utóbbi stúdiumában, némelly maszlagkábitotta fők, kicsapongó irányzatot tűztek magoknak , azonban az igaz, tiszta ’s fedtelen erő , mellynek mindenütt áttörnie ’s egyszersmind győznie kell , itt sem szendergett, itt sem röstelgett, ’s a’ vele született jognál fogva, a’ féktelen merénykedőket hatalmával tönkre sújtotta, megmutatván, hogy az emberi észnek csak a’ józanság ’s mérséklet pályáján lehet diadalmaskodnia, ’s a’ mi megvivhatlan’s örökké igaz ép okokkal szembe ütközik, az már fogantatásában viseli a’ halál’ csiráját. (Vége következik.) 188