Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-07-22 / 30. szám
30 . Szám. Péntek, Julius 22 . 1830. LITERATÚRAI LAPOK Harag és párt nélkül. Philosophiai pályamunkák. Kiadja a’ magyar tudós társaság. Első kötet. Budán. A’ magy. kir. egyetem’ betűivel. 1835. Scretb. XVI—211 lap. (Vége.) egyedi czikkely. A’ philosophiai miveltség’ állapota Magyarországon Kanttól a’ jelen időkig, más nemzetekkel őszre hasonlítva (80— 146 ) E’ czikkelyben egy gazdag galerie-je nyílik fel Europa’ főbb nemzeteitől a’ philosophia körül tett legújabb munkálatoknak , mellyek az emberi szellem’ kifejtsenek legdicsőbb gyümölcseivel tündöklőnek. A szerző a’ theoretica philosophiára hűzva a’ németeknek, practicara nézve a’ francziáknak nyújtja a’pálmát, mi felől kiki, ha e’ jeles és tanúságos czikkelyt átnézi, önként meggyőződhetik. Mert itt a’ philosophiában érdemesült férfiaknak nem csak puszta neveik , hanem a’jelesbeknek alapelveik és rendszereik is rövid summában előadatnak, mit a’ derék szerzőnek eléggé megköszönni nem lehet. — Ezen nagy gazdagság mellett tűnik ki egész mivoltában, mennyire vagyunk mi magyarok , nemelly nemzetek ’s kivált Európának ama három fő tudós nemzete , a’ német, franczia és angol mellett hátramaradva ; ámbár meg kell vallanunk , hogy a’ többiek után nemzetünkre általmenvén, itt is látunk sok szép ’s résznyire igen jeles igyekezeteket, mellyeket a’ szerző igen gondosan egybegyűjtögetett, de a’ mellyek’ bűvsége meglehetős szegénységre megyen által, midőn látjuk, hogy azoknak nagyobb részök csak egyes kisebb vagy nagyobb értekezetekből áll, mellyeknek beesőket azonban a’ philosophia’ egészére nézve a’ szerző helyes belátással kijelöli; igaz is, hogy ezekben hellyel hellyel több eredetiségre találunk , mint rendszeres philosophiai könyveinkben, mellyek többnyire külföldi példányok szerint készültek , vagy épen forditottak. Philosophiai literaturánkhoz ez időszakból ezeket adhatom: Hegel’ követője nálunk Warga János, körösi professor, és a’ magyar tudós társaság’ levelező tagja, mint ezt láthatni Körösön tartott beköszönő beszédjéből. Ugyan ő értekezett azolta a’ természeti jogról is , mint láthatni a’ tudománytárban. Hasonlóul Rozgonyi is kiadta még éltében „Apharismi Juris muius ac‘-ji t , mint szinte a’ fáradhatatlan Fejér György is ezen jutalomfelelet’ megjelenése oka, nem csak metaphysicáját nyomtatta ki, hanem legközelebb a’ philosophia’ encyclopaediáját is sajtó alá bocsátotta. Ötödik czikkely. A’ philosophiai míveltség’ hátramaradásának okai Magyarországon. (147—1901.) Helyesen felvévén itt a’ szerző, hogy a’ philosophia minden tudományok' alapköve, a’ merlyből, mint valamelly törzsökből kell minden tudományos esmereteknek kifejtőzniek, gyönyörűen és igazán mondja. ..Valóban, ha ez — mint az emberi lélek’ szabad gondolkozásának tudománya — nincsen kimívelve , akkor a’ többi tudományoknak is szenvedniök kell; mert mi ébreszti fel inkább a’ lelket, mentül több esmeretek’ szerzésére, mint a’ gondolkodás’ szabad kifejtése ?bt — E’ nézethez képest felveszi legelőször is az ember’ értelmi kifejtésének és mivelődésének történetét közönségesen , megmutatja, hogy arra a’ léleknek belső önerején kívül ,a’ külső körülményeknek és behatásoknak is , mint nevezetesen a’ mathematikai helyzetnek, és a’ polgári viszonyoknak, felette nagy befolyásuk vagyon, ’s ezt mind a’ régi görög és római, mind az újabb európai nemzetek’ mivelődési történetéből nagy olvasottsággal felvilágosítván : a’ tudományok’ ’s különösen a’ philosophia’ előmenetelére és virágzására elmulhatatlan feltételeknek állítja 1) A’ polgári szabadságot, melly néllkűl — úgymond — a’ lélek philosophiai nézetekre fel nem emelkedhetik , ’s melly nélkül a’ nemzeti nagyságra törekedés , csak árnyék kép utáni kapkodás. Hatalmas vonásokkal festi itt a’ szerző, mind a’ szabadság’ jól tévő befolyását az értelmi culturára, mind pedig az annak elnyomásából természetesen származó tespedtséget, és lelki bénaságot. Egyszersmind gondosan megkülönbözteti azt a’ féketlen szabadságtól, melly mindent felforgat, ’s annál fogva szabadság’ színe alatt vad tyrannisnust rejteget , — és kifejti a’ józan és magasb értelmű szabadság felöl való ideáját, mellynek fő vonásai: a’ személyes szabadság; a’ tulajdon’ biztossága , és a’ közvélemény’ auctoritása. 2) A’ nemzeti jóllét, gazdagság és hatalom. Megmutatja ennek is jól tévő befolyását a’ míveltségre, okoskodással is, a’ történetírásból is , a’ többek közt a’ velenczeiek, hollandiaiak és angolok’ példájából. De megkivántatik — úgymond — , hogy a’ gazdagságban az egész nemzet részt vegyen , mert nem annak masszájától, hanem helyes elosztásától függ a’ státusok’ jólléte. 3) A’ nemzeti nyelv’ mívelése. 4) A’ nevelés. A’ mik e’ két pont alatt lelkesen mondatnak, méltó, hogy azokat minden igazi ember és hazafi a’ legnagyobb figyelemmel megolvassa, és mélyen szívébe zárja. 5) A’ tartós békesség. De a’ legtöbb erő és fenség a’ munka végén (174—1901.) tündöklik ki , hol ez előszámlált kútfejei és eszközei az értelmi teljes kifejlésnek édes hazánkra szabatnak. — Tiszta , előítélet nélküli ész, részrehajlatlanság, a’ felvett tárgynak helyes értése, pontos és minden oldalú kivitele, forró hazafiút érzettel, és nemzetünk’ culturája ’s boldogsága iránt lángoló lélekkel párosulva, adunk itt egy minden valódi embert és 30