Literaturai Lapok, 1837 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1837-03-24 / 12. szám
___LITERATÚRAI LAPOK. 12. Szám. KASSÁN^ Mártzius 24én 1937. Haza, és párt nélkül. KÖNYVBIRÁLAT. SZELLEMI ÉLET ANGLIÁBAN. alamint belső viszonyaira nézve szakadatlanul iparkodik magát tökéletesíteni az angol nemzet Erzsébet’ üdéjében , épen úgy fejlett ki azon üdéktől fogva szellemi tehetsége, et a’ többi európai nemzetek felett oly tündöklő áláspontra helyhezó , mely szerént műveltség, és termékeinek gazdagságára nézve azokat felnihaladja ; mert Európának többi tartományaiban a’ szellemi élet kifeszülésének végtelen hasznát vagy később tanultak becsülni , ’s igy később fogtak önművelődésükhöz, vagy ha valahol, valamely tartomány’ virágzása Anglia’ virágzásával egy fényponton állott, romba zúzta azt későbbi iidók’ szigorításadalma. Angol honnak valamint belső, úgy külső viszonyai is hathatós eszközei voltak a’ szellemi élet kifejlésének ; nem volt itt akadályot a’ Spanyolok’ művelődését csirájában elnyomó inquisitio, nem dúlták a’ szelíd hon’ keblét 30 évekig tartó véres háborúk, nem a’ működést századokra elhalasztó belső nyugtalanságok. Azonban a’ nemzet’ lelkülete szellemi tehetségeinek oly irányt adott, mely szerént a’ tudományok’ gyakorlata mindenkor egyoldalulag művelteték. Az Angolok’ szellemi tehetségein felül kitündöklik az éles elme, a’ jelenvalóval, ’s annak közvetlen üszefüggésével foglalatoskodó ; az élet’ szakadatlan mozgása, az életen való közönséges részvét előmozdítá a’ tapasztaláson épültek’ használatát , és álandóságát. Náluk tapasztalás az Ítélet’ alapja, mi ennek nincsen alája vetve , annak igazságos volta felől kétkednek. Az Angolok’ ítélete éles és tiszta , vizsgálatinak korlátjait tökéletesen felfogó, de elmélkedése azokon csak gyéren hat túl; ’s azért a’ vizsgálatoknak még közönségesebb különözése is gyakran homályba marad előttük. Ezen viszonyok szülték a’ tudományok’ tanulmányát, mely által azoknak csak néhány ága jutott virágzatra, ’s ezek által is gyakran csak anyagot szolgáltattak a’ külföldieknek valamely terjedelmes munka’ alkotására. Külföldiek már gyakran czélhoz juttaták észrevételeiket az Angolok’ szerkezlete szerént, az Angolok ellenben szorosabb vizsgálat és működés által gyakrabban alapiák az idegenek’ képzeteit. Innét természetesen az következik , hogy csupán tapasztalaton épitő , ’s azokon felül lévő dolgokra gyanúsan, ’s megvetőleg tekintő nemzetnél magasb czélzatu szemlélődésnek helye nem lehet. Lélekvitatás (Spiritualismus) ’s magasb természet vizsgálással nem gondolnak. Kevesen elmélkednek természeti bölcselkedés felett, Spinozát név szerént kevesen ösmérik , talán egy sem olvasta, vagy ha igen, félig sem él tette ; ’s ha tőlök ezen szavakat haljuk „bölcselkedés, bölcselkedőbe ne azon értelemben vegyük, melyben mi adjuk , mert szerintük az elkülönözés, vagy valamely szerkezetes elmélkedés is bölcselkedési lelkületet tulajdonít. Baco és Locke — kiket az Angolok ős időtől óta tiszteletben tartanak — sem cselekvenek másképp; sőt Bentham is, — kinek érdemire homály lepelt vonni nem lehet — nemrégiben ismét felelevenítő egy feledség homályába jutott elvét Epicurnak, azon egy izetlen és szikár szerkezletű haszonoktatást alapítandó. Platotha tanulmánya a’ nemzetnek annyira szükséges nyelvtudományra nem tanítana, azt, bár nálok a’ Genytryk’ személyes műveltsége főleg a’ régiek’ tanulmányán alapúl , a’ bölcselkedés’ kedvéért bizonyára nem olvasnak. Egy eszképvitató (idealista) az angoloknak csoda, hogy Lion honosult idegen tünemény marad, ’s lelkébül szólok John Bullnak, ha szerinte Berkeley eszképvitatót fekete juhnak nevezem. A’ Brittek’ éles elméje észrevételeikben , és az anyagokra fordított különös figyelem a’ nemzet’ minden igyekezetét és szorgalmát ,a’ mérő — és természet tudományra vezérlé , ’s ezeknek virágzó álapotját mindént európai nemzetek felett, — még a’ Francziákat sem véve ki — leginkább az Angoloknak köszönhetjük. Baco volt újabb időkben a’ természet tudomány’ szorgalmas búvára, ’s előmozdítója a’ természet vizsgálatnak , melyet a’ nemzet egész a’ jelenkorig szakadatlan iparral folytatott. De minthogy ő csak a’ határtalan tapasztalatokon alapúltakban keresett természettudományi anyagot, oly rendszernek (methodus) jön indítója , melynek lényeges alkotó részei zavarodás és rendetlenség. Vele egy fülűben téve Harvey a’ vérfolyás rendszere’ felfedezését, mely a’ műszeres (organicus) életróli véleményt megmásolá, és a’ természet vizsgálókat oly áláspontra igazitá, melytől közvetlenül függ a’ természet tudomány’ további kiműveltetése. Ugyan azon időben élt egy angol (Syndenham) ki az orvostant szoros tapasztalati rendszer által kivilágositá. Végtére egy Repper nevű Britt volt a’ viszonyszámok (Logarithmus) feltalálója, ki utat nyitott azon magasb számolási szemlélődésnek , mely által később Newton csak nem hihetetlen felfedezésekhez jutott. Mind ezen szemlélődések, nógatások, felfedezések mellett is, mellyeknek érdemét tagadni nem lehet. Látni, hogy az Angolok ezen anyagokat csak töredékekben adák , mellyeket idegenek dolgozának ki. Az Angolok összefüggő, terjedelmes , elkülönözött, és keresztülható szerkezletét sem régibb, sem újabb időkben nem adák a’ természet tudománynak. Egyedül Newtont lehetne kivenni, vagy legalább sokáig hitték őt kivehetni a’ többiek’ sorából. De ha egy újabb időkben élt franczia csillagász szavainak hitelt adhatunk , úgy azon szerkeztet, mellyen a’ csillagászat terjedelmes tudománya alapúl nem Newtontúl vette eredetét, hanem Kepplert ösméri feltalálójának. Ez John Bull előtt alkalmasint ismeretlen név, miért ha azon franczia csillagász ájítását olvasta, nem fogott hinni szavainak. Azon szerkezlet olvasható Keppler’ „Systema naturae“ czímű könyvében. Így tehát azon angol Newtonnak csak a’ további kivitel érdeme, mindenek felett pedig a’ végtelen számolásé tulajdonítható , mellyet szegény Keppler, ki Regensburgban éheshalás kínjaitól menekvülő, naptárok’ írásával foglalatoskodik — véghez nem vihetett. Newton vizsgálódásainak megfejtései sok helyet — mint szó: a’ világosság sebes terjedésének számolásánál — igen angolosok, vagy is egyoldalulag anyagiak; de ki ezt angol honban mondaná Tom Payneként eretneknek, pártosnak kiáltatnék; de német honban bátran ki lehet mondani , mert a’ beavattak’ nagyobb része kétkedik Newton alkotmányának igazságáról. Az Angolok legújabb időkben sajátlagos alkotóji a’ vegytannak , de itt is külföldiek művelők a’ tudományt észrevételeik szerént.. Cavendish, Blair, és Prisley alapíták felfedezéseik által a’ vegytant.; de ezt Lavoisir észrevételeivel gyarapitá , és az öszvefüggetlen tapasztalati észrevételeket rendszerező. Végtére Sir Humphry David sok felfedezések és fáradhatatlan szorgalma által a’ vegytan rendszerét megváltoztatá; de ezen felfedezések mellett tudományos tekintetben Berzelius svéd vegytanitónak nagyobbak.