Literaturai Lapok, 1837 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1837-03-24 / 12. szám

___LITERATÚRAI LAPOK. 12. Szám. KASSÁN^ Mártzius 24én 1937. Haza, és párt nélkül. KÖNYVBIRÁLAT. SZELLEMI ÉLET ANGLIÁBAN.­ alamint belső viszonyaira nézve szakadatlanul ipar­­kodik magát tökéletesíteni az angol nemzet Erzsébet’ üdé­jében , épen úgy fejlett ki azon üdéktől fogva szellemi te­hetsége, et a’ többi európai nemzetek felett oly tündöklő áláspontra helyhezó , mely szerént műveltség, és termékei­nek gazdagságára nézve azokat felnihaladja ; mert Európá­nak többi tartományaiban a’ szellemi élet kifeszülésének végtelen hasznát vagy később tanultak becsülni , ’s igy ké­sőbb fogtak ön­művelődésükhöz, vagy ha valahol, valamely tartomány’ virágzása Anglia’ virágzásával egy fényponton állott, romba zúzta azt későbbi iidók’ szigorít­ásadalma. An­gol honnak valamint belső, úgy külső viszonyai is hathatós eszközei voltak a’ szellemi élet kifejlésének ; nem volt itt akadályot­ a’ Spanyolok’ művelődését csirájában elnyomó inquisitio, nem dúlták a’ szelíd hon’ keblét 30 évekig tar­tó véres háborúk, nem a’ működést századokra elhalasztó belső nyugtalanságok. Azonban a’ nemzet’ lelkü­lete szellemi tehetségeinek oly irányt adott, mely szerént a’ tudományok’ gyakorlata min­denkor egyoldalulag művelteték. Az Angolok’ szellemi te­hetségein felül kitü­ndöklik az éles elme, a’ jelenvalóval, ’s annak közvetlen üszefü­ggésével foglalatoskodó ; az élet’ sza­kadatlan mozgása, az életen való közönséges részvét elő­­mozdítá a’ tapasztaláson épültek’ használatát , és álandósá­­gát. Náluk tapasztalás az Ítélet’ alapja, mi ennek nincsen alája vetve , annak igazságos volta felől kétkednek. Az An­golok’ ítélete éles és tiszta , vizsgálatinak korlátjait tökéle­tesen felfogó, de elmélkedése azokon csak gyéren hat túl; ’s azért a’ vizsgálatoknak még közönségesebb különözése is gyakran homályba marad előttük. Ezen viszonyok szülték a’ tudományok’ tanulmányát, mely által azoknak csak néhány ága jutott virágzatra, ’s ezek által is gyakran csak anyagot szolgáltattak a’ külföl­dieknek valamely terjedelmes munka’ alkotására. Külföldi­ek már gyakran czélhoz juttaták észrevételeiket az Angolok’ szerkezlete szerént, az Angolok ellenben szorosabb vizsgá­lat és működés által gyakrabban alapi­­ák az idegenek’ kép­zeteit. Innét természetesen az következik , hogy csupán tapasz­talaton épitő , ’s azokon felül lévő dolgokra gyanúsan, ’s megvetőleg tekintő nemzetnél magasb czélzatu szemlélődés­nek helye nem lehet. Lélekvitatás (Spiritualismus) ’s ma­gasb természet vizsgálással nem gondolnak. Kevesen elmél­kednek természeti bölcselkedés felett, Spinozát név szerént kevesen ösmérik , talán egy sem olvasta, vagy ha igen, fé­lig sem él tette ; ’s ha tőlök ezen szavakat haljuk „bölcsel­kedés, bölcselkedőbe ne azon értelemben vegyük, melyben mi adjuk , mert szerintük az elkülönözés, vagy valamely szerkez­etes elmélkedés is bölcselkedési lelkü­letet tulajdo­nít. Baco és Locke — kiket az Angolok ős időtől óta tisz­teletben tartanak — sem cselekve­nek másképp; sőt Bentham is, — kinek érdemire homály lepelt vonni nem lehet — nem­régiben ismét felelevenítő egy feledség homályába ju­tott elvét Epicurnak, azon egy izet­len és szikár szerkezletű haszonoktatást alapítandó. Platotha tanulmánya a’ nem­zetnek annyira szükséges nyelvtudományra nem tanítana, azt, bár nálok a’ Genytryk’ személyes műveltsége főleg a’ régiek’ tanulmányán alapúl , a’ bölcselkedés’ kedvéért bizo­nyára nem olvasnak. Egy eszképvitató (idealista) az ango­loknak csoda, h­ogy Lion honosult idegen tünemény ma­rad, ’s lelkébül szólok John Bullnak, ha szerinte Berkeley e­szképvitatót fekete juhnak nevezem. A’ Brittek’ éles elméje észrevételeikben , és az anya­gokra fordított különös figyelem a’ nemzet’ minden igyeke­zetét és szorgalmát ,a’ mérő — és természet tudományra ve­zérlé , ’s ezeknek virágzó álapotját mindént európai nemze­tek felett, — még a’ Francziákat sem véve ki — leginkább az Angoloknak köszönhetjük. Baco volt újabb időkben a’ természet tudomány’ szorgalmas búvára, ’s előmozdítója a’ természet vizsgálatnak , melyet a’ nemzet egész a’ jelenko­rig szakadatlan iparral folytatott. De minthogy ő csak a’ határtalan tapasztalatokon alapúltakban keresett természet­tudományi anyagot, oly rendszernek (methodus) jön indító­ja , melynek lényeges alkotó részei zavarodás és rendetlen­ség. Vele egy fülűben téve Harvey a’ vérfolyás rendszere’ felfedezését, mely a’ műszeres (organicus) életróli véleményt megmásolá, és a’ természet vizsgálókat oly áláspontra iga­­zitá, melytől közvetlenül függ a’ természet tudomány’ to­vábbi kiműveltetése. Ugyan azon időben élt egy angol (Syndenham) ki az orvos­tant szoros tapasztalati rendszer által kivilágositá. Végtére egy Repper nevű Britt volt a’ viszonyszámok (Logarithmus) feltalálója, ki utat nyitott azon magasb számolási szemlélődésnek , mely által később Newton csak nem hihetetlen felfedezésekhez jutott. Mind ezen szemlélődések, nógatások, felfedezések mel­lett is, mellyekn­ek érdemét tagadni nem lehet. Látni, hogy az Angolok ezen anyagokat csak töredékekben adák , mel­­lyeket idegenek dolgozának ki. Az Angolok összefüggő, ter­jedelmes , elkü­lönözött, és keresztülható szerkezletét sem régibb, sem újabb i­dőkben nem adák a’ természet tudo­mánynak. Egyedül Newtont lehetne kivenni, vagy legalább sokáig hitték őt kivehetni a’ többiek’ sorából. De ha egy újabb i­dőkben élt franczia csillagász szavainak hitelt adha­tunk , úgy azon szerkeztet, mellyen a’ csillagászat terje­delmes tudománya alapúl nem Newtontúl vette eredetét, hanem Kepplert ösméri feltalálójának. Ez John Bull előtt alkalmasint ismeretlen név, miért ha azon franczia csilla­gász ájítását olvasta, nem fogott hinni szavainak. Azon szerkezlet olvasható Keppler’ „Systema naturae“ czím­ű könyvében. Így tehát azon angol Newtonnak csak a’ to­vábbi kivitel érdeme, mindenek felett pedig a’ végtelen szá­molásé tulajdonítható , m­ellyet szegény Keppler, ki Regens­­burgban éheshalás kínjaitól menekvülő, naptárok’ írásával foglalatoskodik — véghez nem vihetett. Newton vizsgáló­dásainak megfejtései sok helyet — mint szó: a’ világosság sebes terjedésének számolásánál — igen angolosok, vagy is egyoldalulag anyagiak; de ki ezt angol honban mondaná Tom Payneként eretneknek, pártosnak kiáltatnék; de német honban bátran ki lehet mondani , mert a’ beavattak’ nagyobb része kétkedik Newton alkotmányának igazságáról. Az Angolok legújabb i­dőkben sajátlagos alkotóji a’ vegytannak , de itt is külföldiek művelők a’ tudományt ész­revételeik szerént.. Cavendish­, Blair, és Prisley alapíták felfedezéseik által a’ vegytant.; de ezt Lavoisir észrevéte­leivel gyarapitá , és az öszvefü­ggetlen tapasztalati észrevé­teleket rendszerező. Végtére Sir Humphry David sok fel­fedezések és fáradhatatlan szorgalma által a’ vegytan rend­szerét megváltoztatá; de ezen felfedezések mellett tudomá­nyos tekintetben Berzelius svéd vegytanitónak nagyobbak.

Next