Lobogó, 1962. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-01 / 1. szám
tartományban azok az amerikaiak által kiképzett és felszerelt ellenforradalmárok, akik meg akarják dönteni Fidel Castro népi kormányát. Az ellenforradalmárokat Floridában, Panamában, Nicaraguában és Guatemalában képezik ki az amerikaiak, mert nem tudnak beletörődni abba, hogy a szabad havannai kormány felszámolja a jenki gyarmatosítók uralmát, államosítja az amerikai trösztöket. Az inváziós csapatokat amerikai szállítóhajók viszik a kubai vizekre, a partraszállító hajókról Sherman-páncélosokat is kiraknak, az akciót az amerikai légierő B—26-os gépeinek bombatámadása vezeti be és amerikai vadászgépek fedezetével hajtják végre. Az inváziós csapatokat azonban a hadsereg és a milícia 72 órás hősi harcban leveri. Nem válik be a lázadók számítása, a támadókat nem segíti zendülés. A kubai nép hazájának védelmére kel, megvédi forradalmát_______ apja nyomdokában terroruralma alatt akarta tartani az amerikai United Fruit és a többi kizsákmányoló monopólium ellen lázongó népet. Amikor Trujillot a róla elnevezett főváros, Ciudad Trujillo utcáin Diaz tábornok robogó autóról leadott sorozata megöli, a diktátor családjának még sikerül megmentenie a hatalmat. Balaguer a bábelnök, a tényleges „uralkodó” Rafael Trujillo és az alma nem esett messze a fájától. De amire 30 éve nincs példa Dominikában: kormányellenes tüntetés robban ki ezekkel a jelszavakkal: „Le a diktátorokkal! Puskacső elé a zsarnokokat!” A tömeg megostromolja a kormányhivatalokat, a rendőrség sortűzzel válaszol. Az illegalitásba kényszerített ellenzéki pártok általános sztrájkot hirdetnek. Az amerikaiak hadihajókat küldenek a dominikai partokhoz, hogy „mérsékletre” intsék az ellenzék vezetőit. Katonai junta veszi át a hatalmat, a diktátor is megszökik, a nép részleges győzelmet arat. Az ország fővárosa visszanyeri régi nevét: San Domingo népe készül arra a harcra, amely végképp megszabadítja az országot a Jenki gyarmatosítók jármáből. A két latinamerikai országban hasonló események zajlanak le . Brazíliában a független politikát folytató Quadros elnököt lemondatják és a külföldi úton lévő Goulart alelnök visszatérését meg akarják akadályozni. Denys hadseregügyi miniszter, az amerikaiak embere katonai puccsot hajt végre. Ecuadorban a tömegtüntetések hatására lemond Ibarra elnök, a kongresszus Arosemena alelnököt kiáltja ki a köztársaság új elnökévé, de a hadsereg vezetői letartóztatják a demokratikus érzelmű új elnököt, s helyébe az amerikiaiakat kiszolgáló Toledot állítják. A nép azonban Brazíliában is, Ecuadorban is közbeszól. A 3. brazil hadsereg a szakszervezetek felhívására általános sztrájkot folytató és Goulart törvényes beiktatása Nyerere tanganyikai miniszterelnök átadja egy katonájának azt a fáklyát, amelyet a függetlenség napján ünnepélyesen kitűznek az ország és egyben egész Afrika legmagasabb hegycsúcsán, a Kilimandzsárán mellett tüntető néphez csatlakozik. Rio Grande do Sul tartományból, ahová Goulart megérkezik, futótűzként terjed a katonai puccsisták ellen síkraszálló katonai és tömegmozgalom. Brazília Jenki gyarmatosításának hívei elszigetelődnek. Goulart elfoglalhatja az elnöki széket. Ecuadorban a szakszervezetek szintén általános sztrájkot hirdetnek, a diákok tüntetnek az utcákon. Suarez tábornok, a légierő parancsnoka a rádióban bejelenti, hogy érvényt szerez az Arosemenit elnökké kikiáltó kongresszus döntésének. Három léglökéses vadászgép támadást intéz a quitói bíróság épülete ellen, ahol a régi rend jelöltje, Toledo tartózkodik. Toledo lemond, Arosemena elnök székfoglaló nyilatkozatában egyenlő jogokat követel Latin-Amerika népeinek, elítéli az Egyesült Államok gazdasági „béklyó-politikáját”December 18-a: 0 óra 30 perc- BalLU kor az indiai fegyveres erők, amelyek visszaverik az indiai területre is benyomuló portugál csapatokat, behatolnak Goába, a 450 éve gyarmati rabságban sínylődő ősi indiai területre és megkezdik a hadműveleteket a gyarmat felszabadítására. A portugálok aláaknázzák az utakat, felrobbantják a hidakat, ellenállást fejtenek ki. Az indiai légierők bombázzák Pangimgoal főváros stratégiai pontjait, ezután a goai szabadságharcosok elfoglalják a középületeket. Az indiai haditengerészet elsüllyeszt hat portugál hajót, majd elfoglalja Marmagoa kikötőjét. Több mint háromezer portugál katona esik fogságba, elfogják a portugál főkormányzót is. Goával egy időben felszabadul Damao és Diu, a két másik Indiai portugál gyarmati terület is. Az akció, amelynek fedőneve „győzelem-hadművelet”, teljes sikerrel véget ér: megszűnt a portugál gyarmatosítás India földjén. Az ENSZ-ben a gyarmati rendszer felszámolására hozott határozat végrehajtásának elősegítésére — 38 afrikai és ázsiai ország javaslatára — bizottság alakult, hogy előkészítse a kolonialista uralom minden formájának megszüntetését. A javaslatot a világszervezet 97 szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el, s jellemző a tartózkodók névsora: a gyarmattartó Nagy-Britannia, Portugália és Franciaország, a fasiszta Spanyolország, s a fajüldöző Dél-Afrikai Köztársaság. A gyarmati vitában a szovjet küldött beszél: „A gyarmatosítás-ellenes közvélemény reméli, hogy a közgyűlés következő ülésszakán a küldöttek körében üdvözölheti majd olyan új országok képviselőit is, mint Algéria, Nyasszaföld, Rhodézia, Angola.” A felszabaduló országok névsora 1962-ben is minden bizonnyal folytatódik majd: századunk hatvanas évei a gyarmati rendszer teljes összeomlásának esztendei. ■ November 17-e: elme-Liluilii muy nekül Rafael Trujillo, a megölt dominikai diktátor fia, aki Agresszió előtt és után. Az amerikai zsoldban Kuba ellen készülődő ellenforradalmárok a támadás előtt kiképzést kapnak a CIA amerikai kémügynökség által fenntartott táborban. Ugyanezek a zsoldosok a támadás kudarca után , mint hadifoglyok a havannai utcán Rudnyánszky István .