Lobogó, 1962. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-06 / 23. szám
Előzmények: Röder légionárius kideríti, hogy Feltier hadnagyot nem a felkelők ölték meg, hanem saját bajtársi. Surand őrmester Jelentést ten parancsnokénak, aki azonban maga is retteg az oro■ mestertől, mert tudja róla, hogy a Francia Titkosszolgálat spiclije kiadja neki az információt Surand ürügyet talál rá, hogy bosszúból hadbíró*«f elé állíttassa Rödert A jószándékú fiatal légionáriusnak van egy jóbarátja az erődben, ahol tit gálatot teljesít- Bertrand tizedes. Katonadolog, öregem! Ha még egyszer találkozunk az életben, fizetek neked egy üveg pornóit. A tizedes bevonszolja eszméletlen áldozatát a garázsba és rácsukja az ajtót, így! Indíthatsz, Bertraud! Szegény Steppat! Igazán nem érdemli meg, amit most kapni fog! és megkocogtatja a vállát. Steppat hátranéz. Ebben a pillanatban Bertraud mégegyszer körülnéz, nincs-e a közelben valaki, aztán odalép a gépkocsivezetőhöz .. Éppen jókor Máris megjelenik az őrmester a Már messze elmaradnak mögöttük a Tebessa erőd komor falai, amikor Surand megszólal Jelentem, mon sergent, Steppat gyengélkedikSTji Beteget jelentett A helyére engem osztott be Jan Duran hadnagy. Helyes! Indulhatunk! Rosszabb nem jöhet annál, minthogy naphosszat a maga ronda képében gyönyörködjem, őrmester. No, gondolkoztál róla, Röder, mi vár rád? ! Röder hörögve kapkod levegő után Csorog róla Surand-t a guta kerülgeti. Hirtelen a tizedeshez A dzsip nekilódul, de Surand csak egyre bíztatja a tizedest... a veríték. Talán tíz percig bírja, aztán fordul: „megállni!” Kiugrik a kocsiból és maga után rángatja Rödert. Aztán ... »Most már megállhatsz! Tempó, Bertrand! Gyorsabban! [folytatjuk