Lobogó, 1970. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1970-09-23 / 39. szám

képek.. .hírek.. .képe­shírek.. .képek. . .hírek.. .képek IMI Moszkvában aláír­ták az 1971-75-ös időszak­ra vonatkozó magyar-szov­jet tervegyeztető tárgyalások jegyzőkönyvét. A nagy jelen­tőségű megállapodás, ame­lyet magyar részről Párdi Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke, szovjet részről Nyikolaj Bajbakov miniszter­elnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke írt alá (képünkön jobbról), tovább bővíti országaink kapcsola­tait és gyümölcsöző gazda­­sági együttműködését. VAN MARKO csehszlovák kül­­ügyminisztert, aki Péter János meg­hívására, hivatalos látogatáson tar­tózkodott Magyarországon, a láto­gatás során fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. A szívélyes légkörben lefolyt ta­nácskozásokon a két pártot kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről, illetve országaink kapcsolatáról és idő­szerű nemzetközi problémákról esett szó. Képeinken: Kádár János fo­gadja Ján Markót, a csehszlovák külügyminiszter Fock Jenőnél. IM­egnyilt az ensz-koz-GYŰLÉS JUBILEUMI ÜLÉSSZAKA. A világszervezet székhelyén, New Yorkban, szeptember 15-én ünne­pélyes keretek között nyitották meg az ENSZ 25. jubileumi ülés­szakát. A negyedszázados jubileum kapcsán a megfigyelők arra szá­mítanak, hogy alkalmi „csúcstalál­kozó" jöhet létre a nagyhatalmak vezetői között, akik a jubileumi ülésre az Egyesült Államokba utaz­nak. Képünkön: a közgyűlés meg­nyitása. Angie Brooks asszony az előző ülésszak elnöke, átadja tisz­tét Edvard Hambro, norvég ENSZ- képviselőnek. Őszi gondolatok Visszavonhatatlanul elmúlt a nyár. Erről naponta meggyőződünk, de mégis jó időt — azaz nyárias időt — várunk, és a kellemesen meleg estéken elége­detten — olykor nem titkolt vagy tréfa mögé bújtatott kárörömmel — gondo­lunk vissza a reggeli időjárásjelentésre, mert esőt jósolt, és egész nap me­leg, száraz idő volt. Ragaszkodásunk­ban az élet, a cselekvés szeretete tük­röződik: szeretjük a nyári évszakot, mert cselekvéseinknek tágabb teret, jobb, kellemesebb, legalábbis kedve­zőbb körülményeket ad, mint más év­szakok. Ezért még azokban is felébred a nyár után egy kis nosztalgia, akik az őszt tartják az évszakok királyának. Az őszi nosztalgiában mi látjuk a nyár utá­ni fájdalmat, az ősz borongós, színgaz­dag szomorúságában a nyár utáni vá­gyat. Az ősz szűkebbre vonja cselekvéseink területét, jobban korlátoz, mint a nyár. Ebből azonban a világért sem követke­zik, hogy tétlenségre kárhoztat. Mint a betakarítás időszaka megmutatja az elő­ző évszakokban véghez vitt tetteink si­kereit, sikertelenségeit. Nagy számveté­sek a sportban — így a honvédelmi sportokban is — a nyár végi és őszi ver­senyek. Az ősz beköszöntével tehát az az időszak jött el, amikor klubjaink megmérhetik — és meg kell mérniük —, meddig jutottak el célkitűzéseik el­érésében. Az adható válaszokat az el­ért eredmények határozzák meg, me­lyeket árnyalhatnak különféle magya­rázatok, de meg nem másíthatnak. Minden teljesítmény egyben arról is be­szél, hogyan gazdálkodtak klubjaink erőforrásaikkal, lehetőségeikkel. A számvetésben ott a továbbhaladás lehetősége és a rá való késztetés is. A megyei, az országos és a nemzetközi jel­legű versenyek eredményei az elért színvonal jelölői, és mintegy biztatások a jövőre. Így a Testvériség—Barátság rádiótechnikai verseny, a jugoszláviai Bledben megrendezett nagy ejtőernyős­verseny, az összetett Honvédelmi Ver­seny országos döntője kínálja a kérdést — és azt minden honvédelmi sport­ágban hallanunk kell —: hogyan to­vább? A kérdésben a nyár kihasznált és kihasználatlanul hagyott lehetőségei is érződnek, az eredmények pedig biz­tatnak — legalábbis késztetnek — an­nak meghatározására: az ősz és a tél folyamán mit, hogyan kell tennünk el­méleti tudásunk, gyakorlati jártassá­gunk, készségeink gazdagítására, hogy — ha majd ismét adottak a sportolás lehetőségei, mert eljön a tavasz és a nyár — nagyot léphessünk előre. A továbblépés számunkra nagy je­lentőségű. A honvédelmi nevelésben, felkészítésben elért szint — a sportok területén maradva — nemcsak azt mu­tatja, milyen fokon találták meg a kü­lönböző korosztályhoz tartozók sajátos kedvtelésük űzésének lehetőségeit, ha­nem azt is, mennyire váltak képessé tö­megeink a haza védelmére. A védelem szüksége állandó, mert a fenyegetés, a veszélyeztetés is állandó. A világ tudo­mányos és technikai fejlődése gyors, ezért a haza védelmére való képesség és készség szintjének is folytonosan emelkednie kell. Következésképpen: egyetlen — még a legmagasabb — tel­jesítményszint sem tekinthető végle­gesnek. Tehát a továbblépés, a felsőbb szintekre jutás szükségének felismerése és elősegítése olyan elvárás, amiről nem feledkezhetünk meg, honvédelmi tevé­kenységünk egyetlen területén sem. Az ősz — úgy is, mint a betakarítás évsza­ka, úgy is, mint honvédelmi tevékeny­ségünk néhány formájának módosító időszaka — egyaránt figyelmeztet a változásokra, az állandóságra és a foly­tonosságra. A VELENCEI TORNÁDÓKATASZTRÓ­FÁT túlélt magyar turisták visszaérkeztek Miskolcra. A szörnyű tragédia által meg­viselt utasok itthon igyekeznek felejteni a rettenetes pillanatokat, amikor az iszo­nyatos erejű szélvihar hajójukat a leve­gőbe emelte, majd a vízre csapta, s úti­társaik közül négyen a hullámok között lelték halálukat, másokat pedig ma is súlyos állapotban ápolnak az olasz kór­házakban. Képünkön: Müller Bálintné, miskolci fiatalasszony, újra otthon. Ú­j házak az árvíz sújtotta falvak­ban. A nyári árvíz által romba döntött Szamos­­menti falvakban nagy erővel folyik az újjáépí­tés, hogy az ősz beállta előtt minden család fedél alá kerülhessen, és legalább egy lakható szobája legyen. Sok faluban már teljesen kész házak vannak. Ilyen a képünkön látható csen­­gersimai ház is, amelyet a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói ingyen építettek fel Költő András tsz-tag tizenkét tagú családja számára. A boldog tulajdonosok szeptember első napjaiban vették birtokukba újjáépült ott­honukat. ICSZOS HADGYAKORLATOK AZ NDK-ban. Mint arról a Honvédelmi Minisz­térium illetékesei által kiadott közlemény tájékoztatott, ősszel az NDK területén tartják meg a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek hadgyakorlatát. A nagyszabású gyakorlat, amelyen magyar egységek is részt vesznek, hadászati, hadműveleti és harcászati feladatok együttes megoldásából áll majd, és mére­teiben felülmúl minden eddigi hasonló gyakorlatot. A „Fegyverbarátság­’ fedő­nevű gyakorlat nagyszerű próbája lesz a részt vevő - köztük magyar - egységek felkészültégének. Képünkön: a vendéglátó NDK Nemzeti Néphadseregének egyik egysége, gyakorlaton. LOBOGÓ, a Magyar Honvédelmi Szövetség hetilapja. — Főszerkesztő: SZEBELKÓ IMRE, főszerkesztő-helyettes : SZABÓ GYÖRGY, olvasószerkesztő : TURÁN ISTVÁN, kép- és tördelőszerkesztő: KOMLÓS TIBOR, belpolitikai szerkesztő: BODROGI SÁNDOR, külpolitikai szerkesztő: DR. NÉMETH TIBOR, katonai kom­mentátor: MAGYARI PÁL. — SZERKESZTŐSÉG: Budapest V., Beloiannisz utca 16. Telefon: 121—780. — Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: TÓTH LÁSZLÓ. KIADÓHIVATAL: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116—660. —­ 70.3801/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: BOLGÁR IMRE. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.). Előfizetési díj: havi 10,— Ft. — A beküldött kéziratokat és rajzokat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza. INDEX: 25 503.

Next