Lobogó, 1972. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-26 / 30. szám

JÓ SZERVEZÉS -JÓ KÜZDELEM Nemrég zajlott le az MHSZ buda­pesti vezetőségének rendezésében a Tartalékosok Honvédelmi Versenyé­nek 1972. évi budapesti döntője a Hármashatár-hegyen. Korábban va­lamennyi kerület lebonyolította sa­ját versenyét. Az ezeken legjobb eredményt elért csapatok — össze­sen negyvenhatan — álltak rajthoz, hogy összemérjék „erejüket” a ka­tonai és harci technikai ismeretek terén szerzett jártasságban, fegyver­kezelésben, parancsnoki készségben és rátermettségben, állóképességben, leleményességben. Az Országos Központ tartalékos­­utóképzési osztálya ez év elején adta ki széles körű tájékozódás után az új, a katonai utóképzéssel job­ban összehangolt versenyszabály­zatot. A versenyző tartalékosok di­cséretére válik, hogy azt rövid idő alatt megismerték, megkedvelték, és gyakorolták az abban foglalt fel­adatokat. Ezen túlmenően a buda­pestiek döntőjükön bizonyságot tet­tek arról, hogy kiválóan elsajátítot­ták az előírt ismereteket, jártasságot szereztek az elméleti és gyakorlati, elsősorban tereptani kérdésekben. A háromtagú csapatok lelkesedése, kitartása, küzdeni akarása magával ragadta a mintegy 1500 fős néző­­közönséget, amelynek szilaj buzdí­tását alkalmanként nyomta csak el az egyik feladat során robbantott töltetek dübörgése. A versenyzőknek 14 állomáson kellett bizonyítaniuk felkészültsé­güket. Nagyobb gondot a hadi fegy­verét — pisztoly- és géppisztoly­technikai ismerete, az álláspontok metszéssel előírt megállapítása oko­zott. Új színfoltot jelentett az „el­lenség” akadályrendszerének átjáró nyitásával, robbantással való „leküz­dése”, a lőfeladatok gázálarcban történő végrehajtása. Külön említést érdemel a buda­pesti vezetőség tartalékos-utóképzési osztályának kiemelkedő szervezése. Ha mást nem is emelünk ki, csak azt, hogy egy-egy csapat beérkezése után négy-öt perccel már olvashatta a tájékozódni vágyó közönség a csa­pat valamennyi állásponton elért és összesített ponteredményét. Ebben a munkában messzemenő segítséget kapott a rendező osztály a honvédségi és társadalmi szervek­től, a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démiától, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolától, a Magyar Nép­hadsereg Térképészeti Intézetétől és váci alakulatától. A társadalmi szerveken túl a fáradhatatlan társa­dalmi aktivistáktól, elsősorban a Társadalmi Utóképzési Bizottság tagjaitól élvezték az évek óta rend­szeressé vált konkrét tevékenységet. A versenypálya úgy épült fel, hogy a látványos, közönséget ér­deklő és szórakoztató versenyfel­adatok mintegy egykilométeres vo­nalon következtek egymás után, így a versenynek ez a része a nézők szeme láttára zajlott. Ezenfelül lég­puska- és pisztolylövészettel, film­vetítéssel, térképészeti, polgári vé­delmi és vöröskeresztes kiállítással, a Történelmi Haditorna Klub és a III. kerületi KISZ-tánczenekar vál­tozatos műsorával gondoskodtak a résztvevők szórakoztatásáról. A döntő végeredményeként a THV 1972. évi budapesti bajnoka az I. és II. korcsoportban egyaránt a XI. kerület fiatalokból és idősebbekből álló csapata lett. összehasonlítva a múlt évi döntő­vel, le kell szögeznünk, hogy bár a csapatok most több és összetet­tebb versenyfeladat megoldására vállalkoztak, alaposabb felkészü­lésükkel, a korábbihoz viszonyítva színvonalasabb versenyen — ki­emelkedőbb eredményeket értek el. A verseny szervezése, politikai, technikai, ,,hadtáp”­ és egyéb felté­telek biztosítása terén az 1972. évi döntő kétségtelenül tükrözi a fejlő­dést. SIKI LÁSZLÓ Tájékozódás NAGY Z. IMRE felvételei Cél! Gyötrelmes szakasz Pártpolitikai munkánk fontos feladata: S­ZÍV­SZOCIALISTA ’ HAZAFI­SÁGRA NEVELÉS Dolgos hétköznapok közepette tartották meg Hajdú-Bihar megyében a honvédelmi aktívaértekezleteket. Ezeken megvitatták az MHSZ-ben folyó hazafias­ honvédelmi munka tapasztalatait, feladatait. Átfogó tájékoztatást kaptunk az elmúlt négy évben végzett mun­káról, a párt és a kormány ide vonatkozó ha­tározatainak végrehajtásáról. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy jelentős előre­haladás történt a honvédelmi munkában és ezen belül a hazafias­ honvédelmi nevelésben, a honvédelemre való felkészülésben. Ez a fejlődés mindenekelőtt annak köszön­hető, hogy a honvédelmi munka feltételeit meghatározó társadalmi, politikai és gazda­sági tényezők kedvezőbbé váltak. Az MHSZ szerepe és jelentősége tovább növekedett a megyében, fontos helyet foglal el a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésében. A megye 54 közigazgatási egységében 217 MHSZ-klub működik, egyre eredményeseb­ben. Aktív tevékenységet fejtenek ki a párt helyi politikájának alakításában, végrehajtá­sában, a haza honvédelmi képességének foko­zásában. A Politikai Bizottság 1967. június 20-i ha­tározatának végrehajtása során az ifjúság hazafias­ honvédelmi nevelése kiszélesedett, hatékonyabbá vált. A honvédelmi felkészítés szükségességét, fontosságát ma már elismerik, segítik és támogatják a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervek is. Több mint 1500 társadalmi oktató segíti a munkát, és a felszerelésekre, az anyagi feltételek meg­teremtésére mintegy négymillió forintot for­dítottak társadalmi összefogással a múlt esz­tendőben. Az MHSZ ma már nem magára hagyatot­­tan végzi az ifjúság honvédelmi felkészítését, mert e munka egyre inkább társadalmi üggyé válik. Megfeszített, eredményes munkát vé­geztek az elmúlt években a honvédelem ön­kéntes aktivistái. A katonai elő- és utóképzés, de az egész honvédelmi oktatás is mint dif­ferenciált nevelési tevékenység bontakozik ki. Egyre több jó kezdeményezéssel, megfelelő politikai szemlélettel találkozunk a szervezet minden területén. A megtartott honvédelmi napok, tömegrendezvények, az azokon történt nagyszámú részvétel, a haditechnikai bemu­tatók, a laktanyalátogatások, a technikai és lövészsportokban elért jó eredmények ezt igazolják. A honvédelmi nevelő munka egyenletes fej­lődése során azonban néhány problémával is találkozunk, ami gátolja az ifjúság honvé­delmi felkészítésének még eredményesebbé tételét. A honvédelmi nevelő munkával való rendszeres foglalkozás még várat magára; néhány területen leszűkítik a szakmai, tech­nikai oktatásra vagy a sportra. A hazafias nevelő tevékenység, az ideoló­giai-politikai tisztánlátásra nevelés gyakran figyelmen kívül maradt; hiányzik a gyakor­latból a kellő cselekvési egység. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani hazánk szocialista fej­lődése, mindennapi kérdéseinek, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméinek állandó és rendszeres terjesztésére. A hazaszeretetre való nevelés pártpolitikai munkánk egyik lényeges feladata. A szocia­lista hazafiságra nevelés megköveteli, hogy a felnövekvő nemzedék, a tanulóifjúság is­merje meg hazánk jelenlegi helyzetét, gazda­sági, kulturális eredményeit, mert szeretni csak azt tudjuk szívből és őszintén, amit ismerünk. A felvilágosító, oktató és nevelő munkában jelentős helyet kell adni a nem­zetközi helyzet, hazánk és a szocialista tábor nemzetközi kapcsolatainak bemutatására. A békés egymás mellett élés politikáját össze kell kapcsolni a folyamatos és harcos antiimperialista és háborúellenes politikával. Ez nincs ellentmondásban a haza védelmére való felkészülésünkkel. A hazafiságra, a haza­szeretetre nevelés nem elvont elmélkedés a hazáról, hanem tettekben megnyilvánuló ér­zés, amely a dolgozó nép érdekeinek, az elért szocialista vívmányoknak a védelmében jut kifejezésre. Erre a védelemre pedig fel kell készíteni a haza minden becsületes állam­polgárát. Miben kereshetők a fogyatékosságok okai? 1. Az iskolai honvédelmi oktatás és nevelés kellő egységének hiányában. A katonai elő- és utóképzésben még nem jellemző a folya­matosság. A dologi, anyagi, technikai és sze­mélyi feltételek nem mindenütt adottak, vagy még nem tárták fel azokat. 2. Az MHSZ-szervek és -klubok, valamint az általános, közép- és felsőoktatási intézmé­nyek, munkahelyek között nincs meg minden esetben a kellő együttműködés, összhang. 3. Nem élnek mindenütt az adott lehető­ségekkel, nem használják fel kellő mértékben a rendezvényeket e munka jelentőségének méltatására, az általános állampolgári köte­lességek tudatosítására. 4. Néhány helyen a hazafias­ honvédelmi nevelő munka szintje még alacsony, nem al­kalmazkodik a fiatalok érdeklődési köréhez, előképzettségéhez és általános műveltségéhez. Előfordult felsőoktatási intézményeknél, hogy olyan napra állították be a honvédelem tema­tikáját, amely különben a hallgatóknak sza­badnap lett volna. 5. Olyan jelentős társadalmi kategóriát ki­hagynak a szervezet mindennapi munkájából, mint a nők, pedig nem egy vetélkedőn, tö­megversenyen beigazolódott, hogy helyt tud­nak állni ezen a területen is. (Csak a HIM példáját említjük meg, ahol a klub munká­jában számos nő vesz részt, és a női lövész­csapat sok szép eredménnyel dicsekedhet.) 6. A családi és iskolai nevelésben még fel­lelhető a kettős hatás, amely káros a fiatalok életfelfogására, társadalmi megítélésére és politikai-világnézeti szemléletére. Az MHSZ-ben folyó honvédelmi nevelő munka eredményesebb végzéséhez az alábbi legfontosabb területeken kell továbbra is gon­dot fordítani a megyében: 1. A pártszervezetek irányításával, segíté­sével, ellenőrzésével fokozni kell az erkölcsi, politikai és világnézeti nevelést a bevonulás előtt álló fiatalok körében. 2. Azon kell munkálkodnunk, hogy a haza védelme iránt érzett társadalmi és egyéni felelősség tovább növekedjen, erősödjön az emberek tudatában a szocialista haza iránti szeretet, és a cselekvő tenni akarás céltuda­tos, folyamatos legye­n. 3. Az MHSZ-ben­ még nagyobb gondot kell fordítani, a műszaki-technikai érzék fejlesz­tése mellett, az ideológiai-politikai tisztán­látásra és a hazafias nevelő munka fokozására. 4. Tudatosítani kell az ifjúság körében, hogy a korszerű haditechnika alkalmazása nem csökkenti, hanem növeli az ember sze­repét a korszerű háborúban. Ezért politikai­lag, ideológiailag tisztán látó, szakmailag, ka­tonailag sokoldalúan képzett, hazánkat sze­rető állampolgárokra van szükség az elért szocialista vívmányok megvédéséhez. 5. Helyes és célszerű minden egészséges, jó szándékú kezdeményezésnek szabad utat biz­tosítani. A katonai ismeretek mellett ki kell fejleszteni a fiatalokban a szocializmus iránti hűséget, a párt iránti bizalmat, fel kell ké­szíteni őket a katonai élettel járó nehézségek leküzdésére. Ebben a munkában eddig is ott voltak az MHSZ-szervek és -klubok mellett a KISZ- szervezetek, a KISZ-aktivisták, az ifjúgárdis­ták, és megvan a jogos remény arra, hogy a jövőben ez az együttműködés még gyümöl­csözőbb lesz. KOVÁCS ISTVÁN, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának politikai munka­társa

Next