Ludas Matyi, 1867 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1867-04-01 / Mutatványszám
Tigriskörmök. Bizonyos jobboldali képviselő a szélső baloldali klub szokott mulatóhelyére vetődvén, midőn az utóbbiak által tréfásan kérdeztetett volna, — nem fél-e bárány létére a tigrisek közé jönni? —• dicsekvő meg mondá: „szabadabb elvk vagyok én akármelyik tigrisnél is“ — „azám bakkom a nyustyit“ — mondá az egyik igazi 13 próbás tigris — de csak rövid ideig. Egy pár honatya furcsa taktikát szokott követni, ha a tigrisek valamelyik szónoka esőstől hányja a túlsó oldalra ellenvéleményének döntő okait. Robotban tubákolnak, hogy triszszenthessenek, s orrukkal fülsértő koncertet fúnak, hogy a csendet és figyelmet zavarják. Egynek különösen úgy harsog az orra, mint valami cseh trombita. Minthogy Radnótsky úr a színházi zenekart épen most szerződteti, ajánljuk ez eredeti instrumentummal rendelkező honatyát — fagottistának. A közösségyi javaslat tárgyalására kitűzött nap előtti délután az országos küldöttség udvari ebédre lévén hivatalos — Ő Felsége ebéd végeztével több képviselővel társalogni kezde, a többek közt egyik tót nemzetiségű képviselőhöz , kit kollégái tréfásan tótkirálynak szoktak nevezni, — ekkép szólott a Felség: „önöknek holnap meleg napok lesz.“ „Ne féljen Felséges uram,“ mondá az úgynevezett tótkirály „majd csak leszavazunk mi azok a tigrisek.“ Midőn Jókai a mart. 23 -i ülésen Szász Károly által ellene szórt nyilak hegyét találó humorával eltompítá, s beszéde végén az egész képviselőház hangos kaczaja közt ezeket mondaná Szásznak: „erre méltóztassék kadencziát csinálni.“ Ludas Matyi következő kadencziás versét hevenyészte : Versben szól hát szíve szerint csak képviselő Szász! Ám laza prózában ... énekel és madarász. Tettremerész honatyák közt van Szásznál okosabb száz. Valami kevés van, mint... Jókai és Madarász. A csárdában. Csaplár: Még ugyan válogatós gusztusa van annak a négy parasztnak, csak a drága ó borok izlenek nekik, mig ezek a becsületes mesteremberek, akiknek egy kis hatvanegyedikit csak kóstolóul adtam — most már az idei lőrét is úgy fogyasztják, mintha sohasem kellene megfizetni az árát.