Ludas Matyi, 1955 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-06 / 1. szám

Leleményes háziasszony Ha lábas van, nincs hozzávaló fedő, ha fedő van, nincs hozzávaló, lábas. Aki megoldotta a problémát ...IX­........................— A sportpályán — Lassabban, apafej! Tartsuk be a sorrendet! Az SZTK-ban A borbélynál — Na, jöjjön már! Persze, hogy maga következik ... — Engem akar átrázni? Ez 99-es és nem 66 os, csak megfordította a számot! A fürdőben — Mehetek haza! Ügyig a jövő héten kerül rám a sor... (Hifti rajzai.) Mendes-France idlesleges szökése A ..Colliers” című ame­rikai hetilap december 24-i számában figyelemreméltó cikk jelent meg Mendes- France tollából. A francia miniszterelnök hősi rész­letességgel számol be arról, hogyan szökött meg 1940-b­en a vichy-i kormány börtö­néből. A németekkel cimbo­ráló Laval-kormány azon a címen csukta le Mend­­s- France-ot, hogy megszökött csa­pattestétől . A szökés kö­rülményei semmiféle hiány­érzetet nem keltenek az ol­vasóban: volt benne ketté­reszelt rács, álbajusz és le­pedőből sodort kötél. Csak azt nem érti az ember, miért tette ki magát a leendő mi­niszterelnök ennek a fá­rasztó kalandnak. Miért nem állt ki keményen a vichy-i kormány elé ezek­kel a jövőbe hasító szavak­kal: — Mit akarnak tőlem? Bebörtönzik azt az embert, aki legkésőbb tíz év múlva minden erővel harcol azért, hogy felfegyverezze azokat, akik most letiporták Fran­ciaországot?!! Lehet, hogy Pétain és La­val nem mondott volna la Mendes-France javár­a, d­e hogy németbarátságból órá­kat vettek volna tőle, az több mint bizonyos. EisenhGwsii aranykor a golfsportban Azok a rosszindulatú bí­rálók, akik elégedetlenek voltak Eisenhower elnöki működésével, most meg­­szégyenülten elhallgattak. Nem merik kr*­tizáltT*tni az amerikai elnököt, amiért az év harmadrészét a golfpá­lyán tölti. Kiderült ugyanis, hogy az amerikai golfsport soha nem remélt fejlődés­ben van, s a történelem úgy tekinti majd ezt a korsza­kot, mint a golfozás arany­korát. A golfütő-gyárak részvényei ugrásszerűen emelkedtek. A „Daily Ex­press” washingtoni tudósí­tója szerint az elmúlt ki­lenc hónapban 10 új golf­pálya nyílt meg, építés alatt áll 193, s további 350 pá­lyának a tervei már elké­szültek. Aki ezek után is azon panaszkodik, hogy az USA elnöke minden har­madik napját golfozással töl­ti, az lebecsüli a golfot és túlbecsüli az elnöki teendő­ket. Hogyan lesz a baku­dtól régész kedvence ? Agatha Christie, a híres angol detektívregényírónő a napokban ünnepelte 64- ik születésnapját. Az írónő elmondta szokkásos ünnepi nyilatkozatában, hogy a de­­tektívregény íráson kívül a férjének, Max M­alto­wan ré­gésznek szokott segíteni, aki középkeleti országokban vé­gez ásatásokat. — A régész a legesznag­­nyibb férj, akit csak elkép­zelhet magának egy nő. Mi­nél öregebb egy asszony, an­nál inkább fölkelti a régész figyelmét. Christie asszonyt külön­ben már összehasonlították egy ismert régi nővel. Egy angol törvényszéki bíró mondta róla a következő­ket: —­ Agatha Christie az a nő, akinek Lucrezia Bo­ogla óta a gyilkosságok a legtöb­bet jövedelmeznek. Kis hírek ÖRÜLT GONDOLAT. Sok amerikai haditengerészeti szakértő szerint őrültség volt 60.000 tonnás repülő­­gép-anyahajót építeni. Úgy látszik, ezt a hajó építői is érezték, mert a hajót For­­restalról, a néhai őrült had­ügyminiszterről nevezték el. FANTASZTIKUS UTAZÁS. Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára a Kínai Népköztár­saságba utazott, egy olyan országba, amely az amerikai kormány szerint nem léte­zik. MEGHATÓ TÖRTÉNET. Az amerikai lapok beszámoltak Mrs. Nannie Ross 49 éves asszony bűncselekményeiről. A tisztes hölgy öt férje kö­zül négyet megmérgezett, csak az első férjének ke­gyelmezett meg. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért hagyta életben éppen ■ Térját, zavartan vá­laszolta: „Mégis csak az el­ső szerelem az igazi ...” F. U Párizsi asszonyok — Csak ne lenne a fér­jemnek éjszakai foglalko­zása! — Éjjeliőr?­­— Nem, képviselő! Imbucmes beszélésül Férj: Az ég szerelmére, kivel telefonáltál egy tel­jes órán keresztül? Feleség: Sárival. Meg­beszéltük, hogy átjön egy kicsit beszélgetni! /I a «»rém m­­i siti «/­/«/« — Ennek a Mendes- Francenak is miket vág­nak a fejéhez! Azt mondják, hogy német­barát. — Viszont franciabarát­sággal nem vádolják.­ ­ Takarítás a bürokrata szobájában — Állj! Le ne törölje a port, Juliska néni! Nem fogom tudni megkülönböztetni a régi aktákat az újaktól! J\f eghaltem. Ilyenkor januárban nem nehéz a* ^ * ilyesmi, a nátha nem hiányzik, mindenki s­öny­­nyen hozzájuthat, ha akarja, ha nem. Nem hencegésből mondom, én is megkaptam. A nát­hát is és a szokásos tanácsot is. Utóbbi így hangzott: Gőzfürdő. Bemegy a szárazgőzbe, ott ülsz húsz per­cig, ömleni fog rólad a víz, húsz perc múlva abbahagyod az egészet, forró zuhanyaid állsz, megszáradsz és kész. Nátha volt, nátha nincs! Tetszett ez az ötlet és elmentem a Rudasba, ami még a törököktől maradt ránk. Bementem a szárazgőzbe. Fuldokoltam. Nem szoktam meg a szárazgőzt és úgy csapott le a tüdőmre, mint egy gőzkalapács. Szédeleg­­tem. Talán tíz percig tartott, amikor már az volt az érzésem, hogy nem bírom tovább. Elhatároztam, hogyha belehalok, akkor is kihúzom húsz percig. Szerencsémre egy szárazgőzrajongó isme­retlennel kerültem össze. — Higgye el, kérem, nincs ennél jobb — magya­rázta. — Szerencsés esetben két kilót lefogyhat egy­szeri illésre. Látom, ön még nem szokta meg. Ha meg­szokja, nem tud enélkül élni. Áldás az emberiségre. A­ki naponta idejár a szárazba, az nem lesz beteg soha. Fuldoklik tőle az ember, de az a jó. Ilyen lehet az a híres mennyország, amiről annyit beszélnék. Otthon köhögtem, trüsszögtem, belázasodtam, bedo­gadtam, de még volt annyi erőm, hogy felke­re­sem barátomat, aki ide juttatott: — Tessék! Ez lett belőlem! — mutattam roncsa­imra. — A te híres szárazgőzöd után. Barátom nevetett. — Ilyenek a laikusok, — kezdte fölényesen. — Hát azt hitted, hogy beülsz a szárazba és húsz perc múlva nyomtalanul elmúlik az egész betegség? — Hogy érted ezt? — Úgy, hogy a nátha természetesen elmúltnak te­kinthető. Most haldoklik, — mondta, mert akkorát tüsszentettem, mint valami atombomba, — de a teljes halál még nem állt be. — Mégis, meddig tart, amíg egy ilyen nátha a szi­­vazgőz után teljesen meghal, vagyis, amíg elmúlik? Barátom tűnődött. — Egy-két nap. Esetleg egy-két hét. Esetleg egy hó­nap, de aztán igazán nátha legyen a talpán, amelyik egy húszperces szárazgőz után kibírja egy hónapig. — Hiszen azelőtt, gőz nélkül is el szokott múlni a náthám, egy-két hét alatt! Barátom kedvesen elmosolyodott: — Ebben van valami. Szerintem akkor a gőz nem is szükséges. K. P. ~ Van ez így néha •— Kovács kortárs nősülök, szeretnék házassági segélyt, beutalást és kedvezményes vasúti jegyet... — Nem vagy hátralékban a szakszervezeti díjjal? — Hátralékban vagyok, de mondd meg őszintén, mit kapok én a szakszervezettől? VOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXJOCXXXXXXXXXXXiCX

Next