Ludas Matyi, 1957 (13. évfolyam, 1-45. szám)
1957-02-28 / 2. szám
Disszidens dráma Ausztráliában , Szegő Gizi rajza MOLIERE „Tartuffe”-jének előadásait Lamoignon, a cenzúra hivatal elnöke tiltotta be — ugyanaz, akiről a címszereplő figuráját akár meg is mintázhatták volna. A nagy vígjátékíró a betiltást e szavakkal jelentette be az előadásra váró közönségnek: — Az elnök úr nem engedi meg, hogy játsszuk. GAINSBOROUGH idejében nagy divat volt a keskeny száj. Nemcsak a hölgyek, hanem még az urak is összepréselt ajakkal ültek modellt a nagy festőművésznek. Gainsborough mindent megpróbált: beszéltette, mosolyogtatta a modelleket, de semmi sem használt. Ha a száj lefestésére került a sor, valósággal szabotáltak a modellek. Egyszer aztán Gainsborough is elvesztette a türelmét: — Ha akarja, mylady — szólt rá az előtte ülő hölgyre — a száját akár egészen kihagyom! Sörhiány várható Mennyei bürokrácia — Bocsánat, ugye ön rendelt egy — Péter bécsi, nem tudja, mennyi üveg zsiráfot? kiszállási díj jár nekem? Címjavaslataink Az utóbbi időben sokszor olvashatunk lapjainkban ilyen és ehhez hasonló címeket: „Fosztogatni indultak, gyilkosságot kíséreltek meg — rendőrkézre kerültek.” Annyira megtetszett nekem ez a cím, hogy elhatároztam: iskolát csinálok belőle és legközelebbi humoreszkemnek ezt a címet adom: „Szerelmes volt, erőszakoskodott — házasság lett a vége.” Egy irodalmi kritika fölé ez a cím illene: „Leült az írógéphez, regényt kísérelt meg — pedig senki sem bántotta.” Lírai vershez: „Odaígérte a holdat és a csillagokat — nem kellett.” Zenei kritika: „Kottából játszottak, karmesterük is volt — sikert arattak.” Színházi bírálat: „Háromszor felhúzták a függönyt és háromszor leengedték — Jegyek korlátlan számban kaphatók.” (m.) Dáridó után Állattenyésztési csoda 12 — A tenyésztőnek mindig csak a kártyán járt az eszel... — Jóságos ég! Valaki kitekert« a nyakam.