Ludas Matyi, 1962 (18. évfolyam. 1-52. szám)

1962-01-04 / 1. szám

Szemrehányás — Apu, te a szünetben teljesen elfe­lejtettél számolni! Sikeres beavatkozás Tivadar barátom, akinek tavaly meghitt baráti körben ünnepeltük tréfás felköszöntőkkel fűszerezett 70. születésnapját, tegnap megdöb­­b­bentő közléssel lepett meg: — Szerda délelőtt 11 órára ne csi­nálj programot. Beidéztettelek tanú­nak. Ki szeret tanúskodni? Kétségbe­esett arcot vágtam. — Ne ijedj meg — vágott hátba Tivadar —, házassági tanú leszel! Fellélegeztem. Az effajta tanúság nem macerával jár, hanem vendég­lői díszebéddel (kaszinótojás előétel). — Ki nősül? — érdeklődtem. — Én. Ha nem is szívből jövő, minden esetre harsány gratuláció tört ki belőlem: — No és eddig titokban tartottad a dolgot a legjobb barátaid előtt?! Áruld már el, kit veszel el! Tivadar a tőle megszokott kedé­lyességgel válaszolt: — Meg fogod ismerni, remélem, ő is ott lesz az esküvőn. Majd komoly, sőt ájtatos hangon fűzte hozzá: — Ildikó aranyos, okos, szép és művelt lány. Huszonkét éves. Gyors kivonási művelet elvégzése után megállapítottam, hogy 48 éves korkülönbség mutatkozik kettőjük között. Fontoskodva megszólaltam: — Nézd, Tivadar, én nem szoktam senkinek a belügyeibe avatkozni... Ha így kezdenek egy mondatot, az már maga a beavatkozás. Tivadar elvágta a folytatást: — Sejtem, mire célzol. A koromra. Ha nem tudnád, Verdi 74 éves korá­ban komponálta az Othellót, Goethe 83 éves korában írta a Fausztot, Tizian 95 éves korában festette a Lepantói csatát, és Adenauer 86 éves korában olyan influenzát kapott, hogy majdnem Kennedyt is meg­fertőzte. Szerényen közbevágtam: — Más a nátha, más a hitvestársi élet. Nem gondoltál arra, mi lesz ké­sőbb, mondjuk húsz év múlva? A barátom, mint mindenre, erre is történeti példával válaszolt: — Molnár Ferenc talpraesett mon­datát alkalmazom, amely akkor hangzott el, amikor egy barátja kifo­gásolta, hogy az évtizedekkel fiata­labb Darvas Lilit az anyakönyvveze­tőhöz vitte. Ildikó ma 22 éves — én 71 —, ez valóban nagy korkülönb­ség. De száz év múlva Ildikó 122 lesz és én 171, tehát mindenki azt fogja ránk mondani: milyen összeillő pár! Amit én jósolok, nem utópia, hanem tudományos derűlátás. A korok elto­lódtak. Ifjúságunk idején egy 26 éves egyetemi hallgatót már ősjogásznak csúfoltunk. Az unokaöcsém tavaly tette le a doktorátust, 45 éves korá­ban, az egész család ünnepelte, mert pótolta, amit ifjúkorában nem volt­­ alkalma elérni. Van a házunkban egy vidám elvált asszony, a hetedik X felé halad, és állandóan táncos­teákra jár. — Kit gardíroz? — Saját magára vigyáz. Joggal. Kikapós menyecske. Statisztikai megállapítással tetézte fennkölt előadását: — A századforduló óta több mint harminc évvel lett hosszabb az átla­gos emberi életkor. A tudomány mai állása szerint tulajdonképpen én csak negyven éves vagyok. Még mindig csodálkozol, hogy elveszem Ildikót?? Mélabúsan feladtam a harcot. — Nem. Azon csodálkozom, hogy Ildikó hozzád megy. Stella Adorján Hannibál az Alpokban Élelmes üzletszerző Hegedűs István rajza : — Így legalább most nem fogsz csúszkálni! .. .

Next