Ludas Matyi, 1966 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-06 / 1. szám

2 A klikk l£ A BÜROKRÁCIÁVAL! KÉT KIS VILLAMOS-ÜGY | Mi, budaiak, akik a Thö­köly út környékén dolgozunk, s mindennap a város egyik végéből a másikba utazunk, az új Erzsébet-híd megnyi­tása után reménykedve vár­tuk, hogy a 44-es villamos­sal, egyszeri átszállással, gyorsabban fogunk eljutni a munkahelyünkre, s onnan ha­za. Eleinte így is volt. Egy idő óta azonban megritkultak a 44-es járatok, és ma már ott tartunk, hogy szívesebben utazunk többszöri átszállás­sal a Margit-hídon keresztül, mert gyorsabban érünk be munkahelyünkre, mintha a ritkán közlekedő 44-essel utaznánk, amelyre - zsúfolt­sága miatt - sokszor nem is tudunk felszállani. Nem lehetne visszaállítani a régebbi, sűrűbb járatokat, vagy a Szarvas térig sokszor üresen közlekedő villamosok útvonalát a Moszkva térig meghosszabbítani ? A Földtani Intézet Budán lakó dolgozói s Majoros Zsigmondné olva­sónk (Bp., XIII., Hegedűs Gyula u. 102.) megírta, hogy reggel fél 7 és 7 óra között a Margit-híd pesti hídfőjénél igen nagy a tumultus a 15-ös villamos megállójában. Kérésünkre a Fővárosi Villamosvasút forgalmi fő­osztálya utasszámlálást tar­tott, s megállapította a pa­nasz jogosságát. A zsúfoltság enyhítésére a reggeli csúcs­forgalmi időben egy motor­kocsival sűrítették a járatot, olvasónknak pedig levélben köszönték meg az utasok ér­dekében tett közérdekű be­jelentését. A matematikatanárt várták, aki egyúttal az osztály főnöke volt. Már majdnem negyedórát késett. Az elkövetkező óra unal­ma már előre ránehezedett a padban ülőkre. Az egyik nagyo­kat ásított, a másik cigarettára gyújtott, a harmadik pedig len­ge ruházatú nőcskéket gusztált egy képeslapban. — Késik az öreg — jegyezte meg valaki. — Inkább moziba mentem volna. — Én ki nem állhatom ezt a kopaszt, túl sokat macerál ben­nünket — állapította meg a szomszédja. Egyszerre vége lett a csend­nek, és csak úgy röpködtek a hangos megjegyzések: — Annyi házifeladatot ad fel, hogy néha éjszaka is gürcölök! — Kiválasztja a legnehezebb példákat! — Engem behívatott a tanári­ba, és lelki prédikációt tartott a magaviseletről, a moziról és a cigiről. — Már egy cigit sem szívhat el szegény diák! — Él, az a folytonos pénz­­kunyerálás! Hol formaruhára, hol tomaruhára, hol kirándulás­ra, hol születésnapra! — No és a kivételezés?! Az egyikre pikkel, a másikat pedig babusgatja! — A babusgatásról egy remek vicc jutott eszembe! — szólalt meg egy kis emberke a hátsó padban. — Halljuk! Halljuk! — hang­zott mindenfelől. — A csinos kis Éva nászéjsza­káján történt... Ebben a pillanatban belépett az osztályfőnök. A viccmesélő hirtelen elhallgatott. Mindenki felállt. — Üljenek le! — szólt a tanár. — Üdvözlöm önöket, és köszö­nöm, hogy ilyen szép számmal jelentek meg a szülői értekezle­ten. Oroszból fordította: Gerényi Tibor . Brit szankciók Rhodesia ellen Téli forgalom Fülöp György rajza Wilson: Én úgy teszek, mintha mérges lennék, te pedig tégy úgy, mintha megijednél! - Maga még emlékszik rá, hogy néz ki egy busz? ÍRÁSTUDÓ MŰVÉSZ... Az egyik ismert amerikai film­színész, Tommy Sands betörte az or­rát Mr. Kevin Thomas filmkritikus­nak, amiért tíz rossz kritikát írt róla. A kedvezőtlen bírálat kilenc hónap­pal a tettlegesség előtt jelent meg! — Sands egy kissé lassan olvas! — jegyezte meg a kritikus, mialatt elsősegélyben részesítették.

Next