Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-22 / 16. szám

A­mikor felcsepe-­y­­­redtem és be­­l­e­léptem a feke­tekávé-ivók sorába, a piacon négy kávé kínálta magát: az Extra, az első, a másod- és a harmad­­osztályú. Ezt ittuk több milliónyian egy évtizeden át. Ámde egyszerre csoda történt: az ősi magyar mondás, mely szerint „több nap, mint kávé”, elveszí­tette aktualitását, mert szinte naponta új kávéfajtákkal le­pett meg minket az egymással óriási kon­­kurrenciaharcban álló két cég: a Com­­pack és a Csemege és Édesipari Vállalat. A fogyasztó csak kap­kodta a fejét: a rá­dióban egymást ér­ték a kávéreklámok, a televízióban két kávéreklám között sugároztak valami műsort, a falraga­szokról csinos lá­nyok emelték ránk kávéscsészéjüket, és bájaikkal próbáltak meggyőzni minket arról, hogy az ő ká­véjuk olyan kávé, amilyen kávé nincs az egész világon. Ennek ellenére a kávéipar illetékesei azt állítják: még mindig lemaradtunk az európai színvonal­tól. Még több kávé­keverékre lenne szükség! Én — a laikus — azt mondtam a ká­véipar illetékeseinek, hogy a meglevők kö­zött sem nagyon tu­dunk különbséget tenni. És így szüle­tett a fogadás Mik­lós Jánosnéval, a Compack Vállalat vezérigazgatójával, aki azt állította: az igazi kávéivó ponto­san megkülönbözte­ti az egyes kávé­fajtákat, és ki tudja választani a legaro­­másabb, legízesebb keveréket. Elhatá­roztuk, hogy meghí­vunk néhány em­bert, döntse el a fo­gadásunkat. A meg­hívottak valameny­­nyien kávéivók, sőt ketten közülük hiva­talból is foglalkoz­nak a kávéval. A meghívottak: Bilicsi Mária színésznő, Gu­lyás Imréné, az EMKE-presszó leg­jobb kávéfőzője, dr. Avar György jogász, dr. Hajdú Endre, a ceglédi Róna Ven­déglátóvállalat igaz­gatója, és Simon László mérnök, egy­kori válogatott spor­toló. A vendéglátó Mik­lós Jánosné 10 fajta kávét főzetett, ezek közül kellett kivá­lasztani a legjobba­kat és minősíteni azokat. A tíz keve­rék, abban a sor­rendben, ahogy a szakemberek minősí­tik : Kolumbia — mint a versenyben részt vevő legjobb kávé—, majd az Om­nia, mely a piacon a legnagyobb mennyi­ségben kel el, aztán harmadikként az Extra, majd a Costa Rica, a Rio, az I. osztályú, a II. osztá­lyú, a Kongó, a III. osztályú és végül a Compack egyik leg­újabb terméke, a koffeinmentes ká­vé. Ez tehát a hiva­talos értékelés sor­rendje, és lássuk, ho­gyan vélekednek a meghívott kávéfo­gyasztók : dr. Hajdú Endre a koffeinmen­tes kávét javasolta az első helyre, és mint a második leg­­ízletesebb kávéfaj­tát, a hivatalos érté­kelés szerinti hetedi­ket, a II. osztályút nevezte meg. Simon László is a koffein­mentest minősítette „magasan a legjobb­nak”, egyedül Gu­­lyásné, a kávéfőző írta, hogy nem ízlik, mert savanykás. Bi­licsi Mária szerint az Omnia „kicsit sava­nyú, gyenge”, nála is a legjobb a II. osz­tályú kávé. Avar dok­tor osztályzatai sze­rint a „legkávé­­ízűbb” az Omnia, de legrosszabb a „hiva­talos első”, a Kolum­bia. Ezt írta a Ko­lumbiáról Gulyásné is. Az „amatőr minő­ségvizsgálók” érté­kelése alig hasonlí­tott a hivatalos mi­nősítésre ... illetve az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a legközelebb járt hozzá Simon Lászlóé, aki a tíz kávé végigkóstolása után kijelentette, hogy máskor egy év alatt sem iszik meg ennyi kávét. Most sem állítom, hogy az alkalmi zsű­ri ítélete hivatalos minősítés, de a foga­dást megnyertem. Tanulságként pedig csak azt lehet levon­ni, amit a régi ró­maiak is megmond­tak: De gustibus non est disputandum, azaz az ízlésekről nem lehet vitatkozni. A fogadás tehát el­dőlt, az alapkérdésre azonban: kell-e eny­­nyi fajta kávé, nem kaptunk választ. Sze­rintem nem kell, de hát én nem gyártom, hanem iszom a ká­vét. Hogy melyiket? Mit tudom én! ősz Ferenc PESTI ÁLLVÁNYRENGETEG Hegedűs István: - Angliai Erzsébettől azt kérdezném: mi a vé­leménye a női divat túlzásairól? - Mondja, mostje Doul­­pie- ön­nek is annyi­­karikatúrájá­t dobták vissza a szerkesztők? Erdei Sándor: Fülöp György, Várnai György: - Illés prófétától azt kérdezném: hány évig várt az előre befizetett tüzes szeke­rére? - Mit vesz a családjának az idei nye­reség részesedéséből ? - Megkérdezném Ferenc Jóskát, hogy 1914-ben va­lóban mindent meggondolt és megfontolt-e. Endrődi István: Sajdik Ferenc: KEaKÍRpezim fiolám­at. Kitől mit kénteznének? Szűr-Szabó József: — Maguknál is 31 forint volt a napidíj? Mészáros András:­­ Kedves Hoffer József, technikaiilag eléggé felkészültek-e a magyar focis­ták? — Most írom ősszel — Dárius úr, tudna adni egy ívenest else­jéig? - Tessék mondani, miért olyan hosszúak a hónapok? Vasvári Anna:­ ­KA­USuVAI — Megkérdezném a Meteorológiai Intézettől: „hol van az a nyár?” ... q Q - Megkérdezném Buga doktort, hogy a D-vitamin erősíti-e a gépkocsim alvázát. Balázs-Piri Balázs: - Agatha Christie-től: eddig hány embert tett el láb alól? Barát József:

Next