Ludas Matyi, 1975 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1975-01-02 / 1. szám

Megkérdeztük munkatársainkat: MIRE EMLÉKEZNEK AZ ELMÚLT ESZTENDŐBŐL? VÁRNAI GYÖRGY: — Februárban a fölöttünk lakó kislánynál házibulit tartottak, és le­esett a csillárunk. Kárpótlásul októberben felkért keresztapának. — Júniusban egy kisfiú megharapta a kutyámat. Szerencsére a gyerek nem veszett volt, csak pajkos. — Májusban egy autó a Krisztina körúton nekiment a hirdetőoszlop­­nol­. Ha akkor nem a város másik végén van dolgom, hanem ott nézem a plakátokat, halálra gázol! — Az év folyamán többször azt álmodtam, hogy Nixon cserélni akar velem. Ajánlatát minden alkalommal szelíden, de határozottan visszauta­sítottam. N­em akarok dicseked­ni — távol áll tő­lem az ilyesmi —, de a memórián kitűnő. A közelmúltban például ta­lálkoztam valakivel, bemu­tatkoztunk és én jól meg­néztem magamnak az ille­tőt, aztán határozott han­gon kijelentettem: — Én ismerlek téged. 1948—49-ben együtt jár­tunk a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemre. Bill­e azt válaszolta, hogy nekem fantasztikus memóriám van. Ő ugyan soha nem járt a Közgaz­daságtudományi Egyetem­re, de amikor­ tíz évvel ez­előtt találkoztunk egy színház előcsarnokában, határozott hangon azt mondtam neki: — Én ismerlek téged. 1948—49-ben együtt jár­tunk a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemre. Ezt a történetet csak azért mondtam el, hogy bebizonyítsam: a memó­riámmal nincs baj. Hogy mire emlékszem vissza az elmúlt évből? Emlékszem, hogy 1974- ben írtam egy cikket ar­ról, hogy mi legyen a Vá­rosligetben. Azért emlék­szem rá, mert a cikk megjelenése után sok le­velet kaptam és ... Par­don, tévedtem. Nem 1974- ben írtam, hanem 1973-ban. Akkoriban ez volt az aktuális téma. 1972-ben vagy 1971-ben. Igen, 1971- ben. Esetleg, mondom, eset­leg 1970-ben. Vagy 1968- ban. Most már nem va­gyok benne egészen biztos. Mindegy. Arra viszont határozot­tan emlékszem, hogy 1974-ben, amikor szóba került a Duna-kanyar ügye... Várjunk csak! Ez az idén volt vagy tavaly? Vagy, mondjuk, tavaly­előtt? Nem. Az idén is szó­ba került de én már öt évvel ezelőtt írtam róla, mert már akkor is szóba került. Idén a Balaton zöldség- és gyümölcsellátási gond­jairól írtam egy szatirikus hangvételű dolgozatot. Azért emlékszem rá mert.. . Nem. Rosszul emlékez­tem. Kivételesen. Nyolc évvel ezelőtt írtam erről a témáról, nem az idén. De az is lehet, hogy az idén írtam erről a témá­ról egy szatirikus hang­vételű dolgozatot és nyolc évvel ezelőtt is. Lehetséges lenne? 1974-ben, egy ideig, a T-dugó volt az aktuális téma, ezért egy kacag­tató humoreszkemben... Uramatyám, ez 1964-ben történt! Mi tagadás, egy kicsit összezavarodtak a fejemben az évek, mert például az idén is voltak zavarok a tanév kezdetén a tankönyvellátásban és tavaly is. Csoda, hogy ösz­szezavarodom? Pedig a memóriám jó. Mire emlékszem vissza az elmúlt évből? Az állandó útfelbontá­sokról tavaly írtam, a magyar futball válságáról viszont az idén, 1974 nya­rán. Vagy fordítva? Nem. 1974-ben tűztem tollhegyre ezt a témát, mert ez idő tájt mindenki erről beszélt. Igaz, hogy 1973-ban is beszédtéma volt. Sőt! 1972-ben is, 1972 nyarán leültem az íróasztalomhoz... Álljon meg a menet! Ez mégis 1974-ben volt. Idén nyáron. Ez biztos. Szép nyári nap volt. Odakünn nagy pelyhekben hullt a hó... No persze az én fejem se káptalan. Az emléke­zőtehetségem viszont jó. Nem is olyan régen egy utcai telefonfülkében fe­lejtettem a noteszomat, amely nélkül élni se tu­dok. Ottfelejtettem az igaz, de rövid fejtörés után pontosan tudtam, hogy hol felejtettem­ a fülkében, rátettem a tele­fonkönyvre. Elég messzi­ről vissza is mentem érte és útközben állandóan azt kérdeztem magamtól: „Va­jon jól emlékszel-e?” Jól emlékeztem. Bekukucskál­tam a fülkébe. Ott volt. Megnyugodva távoztam. A notesz nélkül. Mikes György

Next