Ludas Matyi, 1979 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-04 / 1. szám
■ MEG VAN OSZTVA A MI MUNKÁNK Mint tudvalevő, a munkamegosztás minden fejlett társadalom támasza s talpköve, sőt egyenesen fokmérője annak a bizonyos fejlettségnek. Éppen ezért tudtára adom mindazoknak, akik netán csereviszonyok, begyűrűzések, vagy labdarúgás miatt meginogtak volna honfiúi büszkeségükben, hogy mi magyarok vagyunk a legfejlettebbek, mert olyan munkamegosztásunk van, amely szinte már túlfejlett. Bizonyítsák? Íme: Hogyan használok magnókazettát? A magnókazetták olcsóbbak lettek, viszont nem kaphatók, ha mégis kaphatók, nem használhatók. Csere érdekében panasszal lehet fordulni ide-oda, de annyi ideje az embernek nincs, többe kerülne a szalagnál. Miután egymást követően öt, azaz öt szalagom ment így tönkre, azt hittem, hogy a készülékben van a hiba, de nem, a javító szövetkezet bebizonyította, hogy a készülék jó, több esztendős szalagokat visz, csak újat nem. Ezek után felfedeztem a reparálás módját, így csinálom: — A kazettáról a zárócsavarokat lecsavarom. — A kazettát felnyitom. — Az elém táruló belsőben látok két celluloidféleségből készült lapot. Ezek nyilván azt a célt szolgálják elvileg (és régebben alighanem gyakorlatilag), hogy a szalag forgás közben rajtuk jobban csúszszon. Ámde akár mert megtakarították a valódi celluloid kétfilléres többletköltségét, akár más okból, ezek a lapocskák nem csúsznak, hanem szorítanak. Én ezért őket a kazettából kiemelem. — Ezek után a szalagokat, amelyek vágataikból elmozdultak, letekeredtek stb., óvatosan és taktikusan visszahelyezem, tekerem, szorítom, gyömöszölöm, káromkodással belesimulásra kényszerítem. — A kazettára a felső részét visszanyomom. A csavarokat a MÉH számára félreteszem. És, bizisten, miután négy ilyen kazettát eldobtam, az ötödik ekképp helyreállítva működik. A hatodikat, ha hozzájutok, a celluloidhelyettesítő-féleség eltávolításával kezdem el használni. Hogyan kezelem a pipadohányt? — A zacskót, amelyben árusítják, felbontom, a dohányt kiszórom. — A kiszórt dohányból a nagyobb kocsányokat, finánclábakat, göcsöket szabad szemmel való becslés után ujjbeggyel eltávolítom. — A megmaradt csökött halmazt emelgetve, az egybetapadó szálakat rángatva szétzilálom és az alulra került kisebb göcsöket, kocsánylábakat és fináncszeleteket visszahelyezem. Ha a gyártók és köztem fennálló munkamegosztás során rám háruló feladatokat rosszul végeztem, a pipám elfullad, a tömet el nem szívott részét ki kell kotorni e szemétbe. Ezért igyekszem fegyelmezetten dolgozni.♦ Amint a fentiekből kiderül, rendkívül fejlett társadalmi munkamegosztásunkra a következők a jellemzőek: 1. A gazdaságtalan munkafolyamatok áthárítása arra, aki mindig ráér, vagyis a fogyasztóra. (Ez a munkaerőtartalék végzi a kocsánytalanítást) 2. Az elidegenítő hatások kiküszöbölése. Gondolkodjék az ember legalább, mint fogyasztó. (Találja ki, hogyan működik a kazetta!) Gombó Pál Seres Imre (Bp., Wesselényi u. 66. — 1977) hosszú leveléből csak a legfontosabb adatokat s dátumokat idézzük, a JAVSZER KÁLVÁRIA (maga ezt a címet adta panaszának) ebből is világos. A gázkonvektor felszerelését augusztus 2-án rendelte meg a Javezertől, árát szeptember 19-én fizette be és decemberben, amikor elkeseredett sorait írta, még mindig gázkonvektor nélkül álltak, villanymelegítőt használtak. Ezt a költséget, meg a szerződésszegésből eredő többi kárt, vajon megtéríti-e majd a Javszer? — kérdi, joggal, olvasónk. Bp., Angyal u. 12. — 1094. Ez Alpár Géza elme és panaszának tárgya: lakóházuk általános felújítása, 3 millió forintért, befejezés előtt áll. Ennyi pénzből sem tudták megoldani, hogy meleg víz legyen a lakásokban. Majd 79 végén átállnak az automata gázkazán rendszerre. Ígéri (hitegeti?) a lakókat az IKV, holott hat lakásban már egyedi melegvíz-szolgáltató készülékről (villanybojlerről) gondoskodtak a lakók, s ezt kellene a többi lakásba is felszerelni, olcsóbb lenne, mint a majdani gázkazán. LEGALÁBB EGY TELET illenék kibírnia egy magyar gyártmányú női csizmának is, kivált, ha 720 Ft-ba kerül — Pandur Lászlóné (Bp., Sashalom Könyvtár u. 19. — 1163) ennyiért vette, ötször hordta s máris tőből letört a sarka. Németh Gyula (Bp., Garai u. 23. — 1076) tíz éve használja kis Trabantját, a kocsi gumijait most szeretné kicserélni, de nem kap gumit. A biztonsági övvel hordja tán a hátán a Trabantot, hátizsák gyanánt? PÉNZ A KOZMOSZBAN — vagy hol? — kérdi Tóth László (Szolnok, Szigligeti u. 7.— 5000). Még 1977 októberében beadta gitárját a Kozmosz Kultúrcikk- és Fémárukat gyártó Ipari Szövetkezetbe (Bp. Hajós u. 25.), bizományba. Csaknem egy év múlva, 78 augusztusában olvasónk felkereste az üzletet, hogy visszakérje a hangszert, ha már eddig nemértékesítették. Dehogynem! — hangzott a válasz —, még 77 októberében és a 3000 Ft-ot akkor át is utalták, a (pesti) posta bélyegzőjével igazolta a pénzfeladást. Olvasónk hazautazott, s a szolnoki postahivatal azt bizonyította be neki, hogy nem érkezett meg hozzá a pénz. Hol keringhet a Kozmosz-feladta pénz több mit egy éve? A FÉNY A DUNAKANYARBAN sokba kerül: az áram a kétszeresénél is drágább, mint Budapesten, írja Dr. Pátrubány Istvánná Jeskó Judit (Nagymaros, Kittenberger Kálmán U-23. ) 2620, aki néhány éve költözött a fővárosból a Dunakanyarba. Ezt kénytelen-kelletlen tudomásul veszi minden vidéki lakos, ám az kellemetlenebb, hogy drágán — rossz is az áramszolgáltatás! A ISSas égő is csak pislákol, nincs az elektromos hálózatban kellő feszültség. Kis tévét vett, de nem kis áron (2800-ért) Budai Éva, Bp. Gábor Áron u. 2L —1020 a Flóriánban. A Gelka által két évi garanciát biztosít a gyár, majd átalánydíjas szerződést sset kötni, gondolja a naiv vevő. Aztán kiderül: a Gelka szerelője kis tévéhez nem jön ki, cipelje be a műhelybe, a Pasarétről a Bartók Béla út 20-ba a vevő. Alkatrész sincs, három hét elteltével sem. Akkor MIÉRT „VÁLLALNAK” GARANCIÁLIS javítást, hiszen nem tudják teljesíteni? És kis tévére miért nem lehet átalánydíjas szerződést kötni? -----Mészáros Ferenc 8. oszt. tan. (Bp. Csőgyár u. 8. — 1213) osztályával együtt komoly hulladékgyűjtő. Azt nem érti, miért kell a gyerekeknek csalatkozniok a MEH-ben, amely a (lemért) 52 kg-ot 40 kg-jával számolja el nekik? Az osztályfőnök tiltakozására később már „csak” 60 kilót várnak le nekik minden további mérésnél, mondván: nekik is levesnek ha mondjuk 6 kg-ot visz valaki — annak is 0 kg-ot vonnak le, vagy mennyit? PELENKA Annyit füstölögtem már pelenkaügyben, hogy legutóbbi tapasztalatomat illetlennek vélném — önző módon — magamban tartani. Az előzményekről: Másodszülött gyermekem alig 5 hónapos. E rövid idő alatt mégis mintegy 70, azaz hetven darab pelenkát kényszerültem vásárolni neki. (Távolról sem azért, mert ez lenne a hobbim!) Hogy mégis mit tettem az 5 hónap során apránként beszerzett pelenkákkal? Esküszöm, nem adtam a kutyám szájába, sőt sósavval sem öntöztem meg (lehet, hogy a fránya textilneműt épp az tartósította volna?!), nem is használtam más célra, csakis rendeltetésszerűen. És persze mostam, gyakran, akár hiszik, akár nem, gyakran, minden használat után. Persze, lehet, hogy hibáztam. Kímélni kellett volna. (A gyártó RÁBATEXT valószínű véleménye szerint a mosószerek, sűrű alkalmazás esetén, szétrágják a pamut rostjait, tehát ne mossuk, hanem csak szárítsuk.) Privát véleményem az, hogy ennél rendeltetésszerűbben nem használhattam volna. Az eredmény mégis rendkívül kiábrándító: néhány mosás után szakadtan dobhattam a szemétbe. (Igaz, vétkeztem, vihettem volna a MÉH-telepre is, de pillanatnyi dühömben ez sosem jutott az eszembe.) A minap, ismét szűkös készletemet kiegészítendő, betértem a Deák Ferenc utcai Bambi Áruházba. Kértem 20 darabot. Előzetes gyanakvó, immár krónikusan bizalmatlan kérdésemre az eladó hölgy így válaszolt: „de kérem! Mi csak kifogástalan, I. osztályú árut tartunk.” Ismét bíztam, és fizettem (a 13,50 Ft). Hazatérve boldogan mostam ki újabb szerzeményemet, hogy kisleányom mielőbb használatba vehesse. ...és ekkor ért az újabb, legmegdöbbentőbb meglepetés. Nem, ezek nem voltak már eleve lyukasra gyártva. Sőt, az első mosást is sikerrel átvészelték, ám 10 közül 5 teljesen meghatározhatatlan alakú, valamiféle szabálytalan négyszög, amelyet nem lehet normálisan még összehajtani sem! Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen olyan anya, aki rendkívül precíz a pelenkákra, gondosan mossa, vasalja, tárolja, akinek nem mindegy, hogy mit tesz gyermeke popsija alá. Hiszen, ha nem így lenne, felhasználhatnék e célra kopott lepedőket, huzatokat, csak lépést kellene csinálnom belőlük és nem is vesznének kárba Hiszen az anyag nem vész el, csak átalakul... Fodorné Bacsó Szilvia KÖZHOSZ KÖLTSÉG — ÖNKISZOLGÁLÁSÉRT Egy rendelet szerint 10 Ft feletti összeget a postás egy címre nem hozhat ki (azt hiszem, biztonsági okokból), a címzettnek magának kell pénzéért érte mennie. Ilyen értesítést kaptam legutóbb, bementem hát a pénzemért a III. kerületi, Korvin Ottó úti postahivatalba, ahol szabályszerűen igazoltam magam, s vártam a pénzemet, amelyet azonban nem kaptam meg. Ott nem. Hanem átküldték érte a Flórián üzletközpontban levő postahivatalba. Ott azonban — nem elég, hogy két ízben, két helyre mászkáltam a saját pénzemért, tehát önkiszolgáltam magam — ezért még 30 forint kezelési költséget is fizettettek velem. Tessék mondani, ha én is benyújtanék a postának 30 forint „mászkálási” számlát, akkor kvittek lennénk? Kertel Kálmán Bp., Gyenes utca 17. — 1032