Ludas Matyi, 1993 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1993-01-06 / 1. szám

GALAMBOS SZILVESZTER: SZILVESZTERI KONCERT (Naplórészlet) Délután 2 óra: Nem akarok ünneprontó lenni. Szeretem a Szilvesztert. Hiszen önmagát általában minden ember szereti, s számomra az év utolsó napja a névnapomat is jelenti. Az utcán jókedvűen sétáló emberek. A Körúton rám mosolyog egy papírtrombitaárus, szimpatikus, derűs képű ember. Hangszereit kínálja eladásra. Veszek tőle egy négylevelű lóherét. Azt nem kell fújni. Zongorázni tanultam, de senki sem kívánhatja, hogy papírtrombitán játsszam. 3 óra: Olvasom a népszerű étterem feliratát: Ma estére minden asztalunk foglalt. De kilép az ajtón a főpincér és papírtrombitájával a fülembe fúj. Zúgó füllel bemegyek kedvenc trafikomba cigarettáért. A trafikosnő elfelejt visszaadni a százasomból, de papírtrombitát ragad és a fülembe fúj. 4 óra: Még korán van ahhoz, hogy felmenjek Béláékhoz, akikhez meg vagyok híva. Tavaly fordított piknik volt Béláéknál. Reggel vette észre a háziasszony, hogy ki-ki elvitt valamit. Beülök egy presszóba. A kávé elég gyenge, de a kávéfőzőnő erősen a fülembe trombitál. 6 óra: A Körúton már nagy emberáradat hömpölyög. A fele trombitál, a másik fele meg hallgatja. Felmegyek Béláékhoz, hogy ott töltsem a szilvesztert. Az ajtóban cédula fogad, melyen köztik, hogy disznótorra utaztak Paksra, majd jövőre találkozunk. 9 óra: Mindenki trombitál. Fülsiketítő a nyivákolás. Én, aki imádom Beethovent, Csajkovszkijt, sőt Presser Gábort is, most menekülni szeret­nék a zene elől. Lehet, hogy kényes az ízlésem, de a trombita nálam Benny Goodmannél kezdődik. 10 óra: Az egész­ ország trombitál. 11 óra: Taxi fékez mellettem. Trombitáló szerelmespár száll ki belőle. A kocsiba ugrom, a Kamaraerdőbe legyen szíves! Ki a rengetegbe, szelíden suttogó fák közé! Végre, fékezünk az első bükkfánál. A sofőr trombitálva köszöni meg a borravalót. Aztán hűs, ózondús levegő csapódik az arcomba, és aztán... egy másodperc múlva trombitakoncertet hoz felém a kósza szél. Hová tudnék menekülni, ahol nincs trombita, csak féldeci van?1­0 óra 1 perc: Ismét a Körúton vagyok. Ezt a viszontlátást meg kell ünnepelni. Egy szerencsepatkó-árusnál kéz alatt veszek egy fél törkölyt. Egészség! Egy vadidegen szőrmebundás férfival összecsókolózom. Álta­lában az emberek puszilkodnak az utcán. Tán olyan is van, aki a saját feleségével csókolózik. Éljen az új év! Egészségiekre! Odarohanok az ismerős papírtrombita-árushoz. Óriási szerencsém van. Még az utolsót sikerült megkapnom. Igaz, hogy felárral. Aztán belefújok a papírtrombitá­ba. Hát olyan gyerek vagyok én, akiben nincs közösségi érzés? Azt hiszitek, én kivonom magam ebből a gyönyörű koncertből? Veletek együtt fújom, embertársaim, amit lehet. Előre, huszárok!... Nem igazi magyar, aki ma éjszaka nem trombitál!... - Elnézést, de a Gazsi azt kéri, hogy ne ragasszanak több kárpótlási jegyet a homlokára. Az Akácos utat készpénzben szíveskedjenek fizetni. SZILVESZTER HAJNALI TOLOGATÓS -Szívem! Elfelejtettem mondani, hogy nincs érzéke a pezsgőbontáshoz! -Azt mondják, az ellenzék arra szavazott, hogy 1993 helyett 1994 - Megfogadom, hogy jövőre visszasírom az előző évet, legyen.

Next