MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 2. KÖTET (1954)
2. kötet / 1-2. sz. - TARJÁN IMRE-TURCHÁNYI GYÖRGY-VOSZKA RUDOLF: Nagyméretű alkalihalogenid egykristályok előállítása
2 TARJÁN KVWE, TURCHÁNYI GYÖRGY ÉS VOSZKA RUDOLF Kyropoulos-módszernél állandóan figyelemmel követhetjük a növekedést és zavarok, hibák felléptét esetleg menetközben kiküszöbölhetjük.* Mindhárom módszernek hátránya, hogy a kristályban levő hőmérsékleti gradiens feszülésekhez vezet, amelyek esetleg repedéseket vonnak maguk után. A feszülések fokozottabb mértékben lépnek fel azonban az első két eljárásnál, ahol a kristály tégelyben növekszik. Mindhárom eljárással végeztünk növesztési kísérleteket, nagyméretű egykristályok előállítását azonban csupán a Kyropoulos-módszerrel kapcsolatban dolgoztuk ki. Elhatározásunkat nemcsak a Kyropoulos-módszernek fent említett előnyei indokolják, hanem az a körülmény is, hogy számunkra technikailag ez látszott egyszerűbben megvalósíthatónak. Az első két eljárásnál ugyanis célszerű vékonyfalú fémtégelyt használni, mert ennek fala kevésbbé merev, másrészt a hőmérsékleti viszonyok is kedvezőbbek, mint a hőszigetelő NaCl kristályok. A skála cm beosztású. A jobboldali felvételen jól látható a magkristály 1. ábra. 1. Elektromos kályha. 2. Az olvadékot tartalmazó, alul csúcsban végződő tégely. A szaggatott vonal a fagyásfronthoz tartozó izotermát jelzi . Pl. a hibás ránövést újra leolvasztjuk.