Nónay Dezső: A volt m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban (Budapest, 1931)
Bevezetés
Bevezetés. A világháború alatt, a magyar csapatok vitéz és önfeláldozó magatartását minden ellenfél egyaránt elismerte. A honvéd elnevezés, amely a magyar nemzet függetlenségi harca alatt, még a tengerentúl is, mint az önfeláldozó hazaszeretet jelképe, a nemzetek köztudatába ment át, a világháborúban a Kárpátok bérceiről és annak lábánál őrt álló Przemysl várából kelt szárnyra. Azoknak a hősöknek magasztos példája, akik az emberiség legszentebb eszményeiért, a szabadságért és függetlenségért meghalni tudtak, lebegett az unokák előtt, amikor a Kárpátok hóborította tetőin és Przemysl várának védelmében, életüket áldozták fel a haza szent földjének védelmében. A magyar nemzet a világháborúban hagyományaihoz híven, lelkesedéssel fogott fegyvert, hogy megvédje azt az ősi rögöt, amelyet ezer esztendő nemzedékei vérökkel öntöztek! A volt magy. kir. 5. honv. gy. ezred, a világháborúban tanúsított vitéz magatartásával beigazolta azt, hogy a magyar Alföld fiai a függetlenségi harcban legendás hírnévre szert tett szegedi 3-as veres-sipkás zászlóaljnak méltó utódai, amely zászlóaljnak első parancsnoka Damjanich János őrnagy volt, a későbbi tábornok, az Aradon martírhalást szenvedett eszményi hősi alakja a függetlenségi harcnak. A könyv szorosan véve nem tekinthető ezredtörténetnek, mert az ezredtörténet megírása csak akkor lenne megvalósítható, ha a szükséges adatok rendelkezésre állanak. A várban az összes naplók megsemmisítése rendeltetett el, századnaplók nélkül pedig az egyes alosztályoknak és a legénységnek fegyvertényeit, hősi halottainak és a kitüntetetteknek névsorát nem lehetett utólag megállapítani. A 1*