Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban (Budapest, 1938)
A MAGYAR MŰSZAKI BAJTARSAK EMLÉKALBUMA - ALTISZTEK, LEGÉNYSÉG
nár Eszter. Gyermekei: Erzsébet, Zsuzsanna. Köbölkút Lajos hidász, cipész-kereskedő (Újpest). *1898. 1917-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, ahonnan a pozsonyi 5. ut. zlj.-hoz helyezték át. Kiképzés után a budapesti 4. ut. zlj.-hoz nyert áthelyezést, melynek keretében teljesített szolgálatot a háború végéig. A Nemzeti Hadseregben is szolgált egy évig. Neje: Delczbach Etel. Ködmön József őrmester. MÁV művezető h. (Kispest II.). *1897, Kevermes. 1914 november 15-én önként bevonult a 101. gy. e.-hez Békéscsabára. 1915 márciusban áthelyezték az 5. vártüzérekhez és Dalmáciába került. 1916 márciusban Bécsbe helyezték az autósokhoz, majd az orosz frontra ment (Kirlibaba), ahol muníciót szállított. 1917 februárban a 306. e.-del a román hadszíntérre került (Nagyszeben, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Bukarest). 1917 júniusban az Olt pataknál autójával lezuhant. Nyolchónapi kórházi ápolás és hosszabb lábbadozás után a budapesti VIII. ker. rendőrséghez vezényelték nyomozónak. Itt 1919 márciusig teljesített szolgálatot. Kitüntetései: V. 1., V. 2., V. br., H. E. É. magy. és oszt., V. Neje: Gangeliczky Etel. Fia: László Kőhalmi (Klimits) Rezső utász, MÁV asztalos (Sárvár). *1895: Sárvár. 1915 áprilisban bevonult a pozsonyi 5.15. ut. szd.hoz. 1915 júniusban az orosz frontra ment (Ivangorod). Egy hónap múlva a szerb harctérre került (Cacak), ahol hidat építettek, majd Albánián és Macedónián keresztül a török határig nyomultak előre. 1916 februárban az olasz harctérre helyezték (Trient, Rovereto), 1916 júliusban pedig a román harctérre (Gyilkos tó, Gyergyószentmiklós). 1916 novemberben viszszakerült az olasz hadszíntérre (Isonzo, Piave), majd júniusban megsebesült. Kórházi ápolása alatt fejeződött be a háború. Kitüntetései: V. 2., V. br., V. Neje: Gergye Irma. Gyermekei: Rezső, Ferenc, Béla, László, Magda, Erzsébet. Kőhalmy Ede távirász őrvezető, MAV főtávirász (Tóváros). *1891. Tóváros. Középiskolát végzett Tóvároson, majd 1911-ben a MÁV szolgálatába lépett. 1913-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra a korneuburgi vasút és távíróezred rádióosztagához. A háború kitörésekor a temesvári 7. h. o.-hoz beosztva a szerb frontra irányították (Sabac, Rohatyn). A 20. h. h. o.-lyal az orosz harctérre ment, ahol 1917-ig küzdött. Ekkor az olasz hadszíntérre került (Asiago). Részt vett az 1918 júniusi piavei offenzívában. Innen a francia frontra ment (Verdun), ahol az összeomlás érte. Kitüntetései: V. br., tga, 13.. Neje: Misota Margit. Fia: Gábor. Kőhidai (Knauszl Ferenc árkász (lángszórós) tizedes, MÁV géplakatos (Győr). *1899, Győr. 1917 márc. 10-én vonult be a special zrt.-hoz (Krems), ahonnan a lángszórós tanfolyam elvégzése után 1917 jún.-ban az orosz harctérre került, ahol 1917 dec.-ig volt. Innen a román frontra vezényelték, ahol egy önálló lángszórós osztag kötelékében küzdött. 1918 júl.-ban az olasz harctérre (Levico) került mint tartalék. Az összeomlás az olasz fronton érte. 1920 nov.-től 1922 jan.-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Bodó Anna. Gyermekei: Ferenc, Miklós. Kölbli Jósef gépkocsizó, munkavezető (Újpest). *1900, Budapest. 1918-ban vonult be Bécsbe, majd Strebersdorfba. A 44. autókolonéval az olasz frontra ment (Görz, San Vito). Lőszer- és élelmiszerszállítmánnyal járta a Piave vidékét az összeomlásig. Neje: Rusznyák Mária. Fia: József. Kőmives József utász, kőműves m. (Vecsés). *1884, Zalaegerszeg. 1905-ben vonult be Kremsbe, ahol 3 évet szolgált, majd két fegyvergyakorlaton vett részt. 1915-ben bevonult s a szerb frontra ment. 1916-ban áthelyezték a vasútezredhez. A szerb fronton megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva mint vasútezredbeli az orosz, majd a szerb harctereken, végül az olasz hadszíntéren teljesített szolgálatot. Kitüntetései: V. 2., V. br., fzj. +. Neje: Márton Ilona. Gyermekei: József-János, János-József, István, Könözsy Mihály vép. tizedes, MÁV ellenőr (Dunakisvarsány). Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be Korneuburgba a cs. és kir. vasútezredhez. Kiképzés után Herzogenburg, St. Pölten, Przemysl, majd Lipovicán szolgált. Őrvezető lett 1906 nyarán, tizedes 1906 telén. A háború tartama alatt mint állomásvezető a MÁV kötelékében teljesített szolgálatot. Neje: Czibik Ilona. Gyermekei: Ilona, László. Köpf Alajos vép. hidász, nyomdász (Fót). *1889. Fót. 1915-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, ahonnan a vasútezredhez helyezték Korneuburgba. Az orosz (Przemysl), majd az olasz frontra (Udine, Görz, Vittorio, Mte, Santo) került. Megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva visszament a Piavéhoz, ahol az összeomlásig harcolt. 1921-ben 3 hónapot szolgált a Nemzeti Hadseregben. Kitüntetései: Vbr., Német vasker., Q. tgl. Neje: Ancser Erzsébet. Gyermekei: László, Mária. Köri (Keller) József utász, bányafutókocsis (Dorog). *1884, Bicske. 1905— 1908-ig teljesített tényleges katonai szolgálatot a 4. ut. zlj.-nál, majd két gyakorlaton vett részt. 1914-ben bevonult s a szerb frontra ment (Mitrovica, Sabac), ahol hídépítésekben vett részt. Innen az orosz harctérre került (Rawaruska, Kárpátok). Részt vett a gorlicei áttörésben s az azt követő előnyomulásban a Bug folyóig. 1915-ben az olasz hadszíntérre helyezték (Doberdo, Görz). 1916 augusztusban ismét az orosz frontra ment (Brody), ahol 1917 májusig küzdött. Ekkor felmentették. Kitüntetései: V. br., ifj. Neje: Kulanovics Teréz. Gyermekei: József, Lajos, Teréz, Rudolf. Körmendy Imre távirász tizedes, asztalos m. (Kaposvár). *1892, Alsótelekes. 1913-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra St. Pöltenbe a távíróezredhez. A háború kitörésekor a szerb fronton részt vett az első ütközetekben. Innen az orosz harctérre ment, ahol 1916-ig küzdött. Majd a román hadszíntérre vezényelték, ahol a háború befejezéséig volt. Kitüntetései: V. br., tgs. V. Neje: Körmendy Anna. Fia: Imre. Környei (Krizsán) Ferenc távirász, posta altiszt (Maglód). *1885, Oroszlán. 1914-ben vonult be a 32. gy. ezredhez. Kiképzés után Ungvárra ment, majd az orosz frontra került (Lemberg, Bodv. Zlocsov, Stari Sambor és Novi Sambor, Tarnopol). 1916-ban a St. Pöltenbe a híradókhoz került. A fronton telefonvonalakat létesítettek. 1917-től Odesszában az anyagraktárban dolgozott a forradalomig. 1919 óta a Keleti pu.-on teljesít szolgálatot. Kitüntetése: ft. Neje: Kovács Julianna. Gyermekei: János, Mária. Ifj. Körösi József árkász őrvezető, kovácsmester (Szigetszentmiklós). *1896, Szigetszentmiklós. 1915 februárban bevonult a cs. és kir. 32. gy. e.-hez, ahonnan a gyulafehérvári 12. árk. zsj.-hoz helyezték át. Kiképzés után hadimunkára, majd vissza a zászlóaljához, végül 1916 januárban az orosz frontra került (Zaleszczyki). Itt rókalukak készítésében vett részt. 1917 decemberben a román harctérre, majd a fegyverszünet után az olasz hadszíntérre ment (Primolano). 1918 júniusban vérhassal kórházba került (Trient, Nagyszeben). Az összeomlás Gyulafehérváron érte. Kitüntetése: 1. Neje: Fábián Julianna. Fiai: Sándor, József. Körösi Sándor árkász tizedes, építési vállalkozó (Kiskunhalas). *Zenta, 1893. 1914-ben vonult be a 86. gy. e.-hez, ahonnan a 4. árk. zlj-hoz helyezték át Budapestre. 1915 májusában ment az orosz frontra (Luck). Három hónap múlva betegen kórházba került Aradra. Felgyógyulva a keretnél szolgált mint kiképző altiszt. Áthelyezték a fényszórásokhoz Kremlbe, majd az orosz harctérre került. 1916 májusban Olikánál fogságba esett, ahonnan 1918 novemberben szabadult. Neje: Nagy Czirok Zsuzsanna. Körösi Sándor fényszórós, pincér (Budapest). *Hajduhadház, 1890. 1916 aug.ban vonult be Debrecenbe, onnan Kremsbe került a műsz. csapathoz. 1917-ben ment az olasz frontra, ahol megsebesült. Kremsbe, innen St. Pöltenbe került kórházba. Mint 33%-os rokkant szerelt le. Műsz. szolgálatot a 2. hidász zrt.-nál teljesített. Neje: Birbaum Róza. Gyermekei: Mária-Izabella, Károly. Körni Jenő távirász szakaszvezető, MÁV főtávirász (Újpest). *Újpest, 1895. 1914 szeptemberben vonult be önként a budapesti 1. h. gy. e.-hez, ahonnan a h. távíró iskolába nyert áthelyezést. 1914 decemberben az orosz frontra került (Uzsoki-szoros) a 301. h. hegyi távbeszélő osztaggal. Ezen osztag kebelében az orosz fronton 29, az olasz fronton 12 hónapig küzdött. 1918 májusban megbetegedett és kórházba került Pestújhelyre, majd bevonult a keretéhez. Itt érte az összeomlás. Kitüntetése: V. 2. Neje: Roháts Ida. Fiai: Jenő, János. Körtvélyesi János gép, tizedes, gépes? (Pestszenterzsébet). *Pusztasomorja, 1884. 1915 februárban vonult be Korneuburgba a cs. és kir. vasútezredhez, majd az orosz harctérre került mint vonatkísérő (Kowel) és fűtőházi gépész. Innen a szerb frontra került (Belgrád, Krusevác). Itt vasúti javítási munkálatokat végeztek, majd mint szivattyúkezelő működött. Letette a mozdonyvezetői vizsgát, amikor kitört a forradalom. Tisztjeinek a poggyászát sok küzdelem árán megmentette s azokat otthonukba vitte, amiért dicsérő elismerést kapott. Neje: Karsai Mária. Gyermekei: Mária, János, József, Kövesi (Krisztek) Cyrill Metód Jánics szakaszvezető, lakatos (Budafok). *Botfalu,, 1890. 1915-ben vonult be a 28. gy. e.-hez Brünnbe, ahonnan a korneuburgi vasút e. 1. szd.-ához helyezték át. Innen az orosz frontra ment, majd a kiegészítőn keresztül a szerb harctérre. 1917-ben az olasz, onnan a román frontra vezényelték. Visszakerült az olasz hadszíntérre (Toblach, Belluno), ahol híd-, táborivasút-, út- és állásépítésekben vett részt. Itt érte az összeomlás. Kitüntetései: 617 18*