MHS Vezetők Lapja, 1962 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
A SZOCIALISTA HAZAFIASSÁG ÍRTA: S. SZANAKOJEV A SZOCIALISTA HAZAFIASSÁG a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után fejlődött ki a Szovjetunióban. A dolgozó tömegek a történelemben először vívtak ki igazi szocialista hazát, s ennek a hazának a szeretete a szocialista rendszerhez való hűséggel párosult bennük. Ezen az alapon fejlődött ki a szovjet hazafiasság, amely a szocialista társadalom egyik mozgató ereje lett. Következésképpen a győztes proletariátus hazafiassága a munkásosztály diktatúrájának körülményei között minőségileg különbözik a kapitalista uralom alatt élő proletariátus szülőhazájához való viszonyától. Az új szocialista rendszer viszonyai között kialakult hazafiasságnak része volt abban, hogy a nagy néptömegek eladdig példa nélkül álló munkahősiességet tanúsítottak az új társadalom építésében, továbbá elősegítette az ország gazdasági és kulturális fejlődésének meggyorsítását. Ezenkívül fontos tényezője volt annak, hogy a különböző nemzetek közelebb kerültek egymáshoz a Szovjetunió népeinek egységes, sok nemzetiségű családjában. Fontos tényezője ez a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egységének is. A külföldi katonai beavatkozás és a polgárháború időszakában, de főleg a Nagy Honvédő Háború idején, amikor roppant veszély fenyegette a szovjetországot, különösképpen kidomborodott a szovjet hazafiság éltető ereje. De épp ilyen világosan kitűnt az is, hogy ennek a hazafiasságnak mélységesen internacionalista jellege van. Hiszen a fasiszta Németország ellen viselt háborúban nemcsak a szovjet állam, nemcsak a szovjet nép nagy forradalmi vívmányainak sorsa dőlt el, hanem sok más nép, sőt, a szocializmus sorsa is. A SZOVJET HAZAFIASSAG — a szovjet nép végtelen hazaszeretete és hazájához, a szocializmushoz és a kommunizmus ügyéhez való határra-