Klug Nándor: Az emberélettan tankönyve 1. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 54. (Budapest, 1888)

. Előszó. Noha THANHOFFER-nek «a mikroskop alkalmazása» valamint «az élet-és szövettan alapvonalai» czímű műveiben és Mihálkovics «általá­nos boncztaná»-ban, szövettant tárgyaló könyvekkel már rendelkezünk, mégis a szövettannak e műbe való bevonása nem volt elkerülhető. Az élettünemények a szervezetet alkotó sejtekben folynak le, élettani tan­könyvben azért a szövettan tárgyalása nem mellőzhető, sőt a minő arányban a szöveteknek működés alatt való chemiai és morphológiai vál­tozásai mindinkább ismertebbekké lesznek, abban az arányban lesz a szö­vettan is mind nagyobb-nagyobb mértékben az élettan kiegészítő részévé. Az előadásban az elbeszélő modort követtem, miáltal a tárgyat könnyebben érthetővé, az olvasást könnyedebbé tenni véltem. Mindenik szakasz elején rövid átnézet nyújt az ama szakaszban tárgyaltakról elő­­leges tájékozást, miáltal a részletek fölött való áttekintést óhajtottam biztosítani az olvasónak. Talán épen ezek teszik majd lehetővé, hogy e könyvből a természettudományokban jártas nem orvos is élettani isme­reteket meríthessen. A főbb források, melyeket e mű írásánál használtam, minden fejezet végén fel vannak sorolva. Ez idézetek távol vannak attól, hogy kielégítsék annak szükségét a ki az élettannal mint szaktudomány tár­gyával foglalkozik, az úgyis nagyobb gyűjtőmunkákat használ, melyek­ben az irodalom kellően ismertetve van; ellenben azok elegendő útmu­tatásul szolgálnak behatóbb tanulmányozásra s ezt, tekintve a mű feladatát, elegendőnek tartom. A magyar műkifejezések közül egyedül a régóta használatban levő, megszokott, kifejezéseket használtam, különben pedig jobbnak tartottam a minden nemzet által használtatni szokott görög-latin mű­kifejezéseket használni, mint az ezek fordítása által újabban alkotott műszókat. Tehettem ezt annál is inkább, mivel e műszók fölött végér­vényesen még a nyelvészek sem állapodtak meg, a különböző szak­írók — kik elvégre is nem nyelvészek — által alkotott, olykor nagyon eltérő műkifejezések pedig a tanulást ok nélkül nehezítik. Végezetül el nem mulaszthatom az orvosi könyvkiadó társulat­nak nagybecsű támogatásáért, a Franklin-társulatnak pedig bőkezűségé­ért, melyek e számos ábra miatt költséges könyv megjelenését egyedül lehetővé tették, őszintén érzett köszönetemet mondani. Ajánlom a művet t. kartársaim becses figyelmébe. Kelt Kolozsvártt, 1887 október hó 18-án. Klug Nándor.

Next