Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
ELŐSZÓ. A szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkél száll a huszadik századra. Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvelő csak egy tudományszakot is teljesen felölelhessen. Szükségkép kellett tehát, s az anyag torlódásával együtt, a methodikának is kifejlődnie, hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetővé téve, megbirkózzék a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesülő methodikus gondolkozás teremtette meg a külföldnek máris terjedelmes bibliographia-irodalmát. A budapesti tudomány-egyetem orvoskari tanártestülete is, 1898. deczember havi ülésén, Hőgyes Endre tanár indítványára elhatározta, hogy a magyar orvosi bibliographiát czédula-katalógus alakjában összeállíttatja, hogy ennek alapján a magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár egybegyűjthesse és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg. Egy bibliographia medica hungarica kiadásának eszméje a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatban már korábban felmerült, a társulat tudomást vévén a kar fennebbi intézkedéséről, megkereste az orvos-tanártestületet, hogy az összegyűjtött cédulakatalógust egy ily bibliographia létesítésére átengedje. A tanártestület ebbe készséggel beleegyezett s az Orvosi Könyvkiadó Társulat a bibliographia megírásával szintén engem bízott meg. Örömmel és lelkesedéssel fogtam hozzá, a magyar ta int(),néviányosságot szolgálni hivatott e munka létrehozásához. Régen érzett hiányt óhajt az pótolni, de létrejöttét csak az fogja méltányolni, aki tudja, hogy mily fáradságos dolog a forrásmunkák felkutatása, egybegyűjtése az ilyetén támasz nélkül; s ha tekintetbevételük olykorolykor elhanyagoltatott, elsősorban hazai irodalmunk vallotta Győry: Bibliographia medica Hungáriáé.a