Nagy Zoltán (szerk.) - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében (Szombathely, 2009)
Kulcsár Valéria - Jakab Attila: A szarmata vasművesség nyomai Üllő 5. lelőhelyről (Pest megye)
lenni az üllőnek, hogy a felizzított vasat minél kevesebb időveszteséggel lehessen megmunkálni. Az üllőt egy farönkre szokták állítani, amelyet a stabilitás érdekében a földbe is áshatnak. 4. A tűzből kivett izzó nyersanyagon, vastárgyon vékony oxidációs kéreg - reve - képződik, amely az üllőn történő megmunkálás során kis szilánkok formájában lepattan. Ez a környező területen - a járószinten - szétszóródik, s abba nagy valószínűséggel beletaposódik. 5. A kovácsolás során a nyersanyagból - a kovácsolásra alkalmas vasbucából - mindenképpen képződnek további megmunkálásra alkalmatlan vassalakrögök. Ezeket ideális esetben a műhelyben, illetve környékén a vele egykorú objektumok betöltésében is megtaláljuk. Ezekről vizsgálatokkal ki lehet mutatni, hogy kovácsolásból származnak vagy sem. Mindez természetesen arra az esetre vonatozik, ha a nyersvasat helyben állítják elő, s nem máshonnan szállítják. Miután röviden tisztáztuk egy kovácsműhely jellemzőit - pontosabban azt, hogy a régészeti anyagban hogyan fogható meg az először a kovácsműhelynek vélt objektumot mutatjuk be, majd egy, talán ércolvasztással kapcsolatosan használt objektum típust ismertetünk. Előreszaladva, fontos annak leszögezése, hogy egy a 6512. objektumtól viszonylag távolabb - mintegy 40 m-re - fekvő objektumból előkerült salakot Molnár Ferenc geológus megvizsgált, és véleménye szerint a szerkezete arra utal, hogy kovácsolás során keletkezett.1 2 A 6512. objektumot egybeásták a 6516. gödörkomplexummal, amely a 6097. házat vágta. A két gödörkomplexum viszonya nem világos, talán egy egységhez tartoznak. A 6512. Ny-i részébe utólag, a betöltődés után, beleásták a 6099. átégett falú gödröt (1-2. kép). 1 A salakvizsgálatot ezúton is köszönjük! 6512. objektum Kiterjedt, többtagú gödörkomplexum, különböző méretű, alakú és mélységű egymásba ásott gödrökkel. Legnagyobb hossza: 780 cm, legnagyobb szélessége 515 cm, mélysége 85 cm. A hosszmetszetből az derült ki, hogy gyakorlatilag egyidejűleg töltődtek a különböző gödrök sötét és világos vékony rétegekkel. DK-i részén kerültek elő a kovácsműhelyre utaló nyomok. Ha figyelmesebben megnézzük az említett objektumot, feltűnhet, hogy az EK-i és DNy-i oldala meglehetősen szabályos. Bizonyítani nem lehet, de elképzelhető, hogy ez korábban egy ház lehetett, s csak a későbbi beásások semmisítették meg eredeti alakjának nagy részét. Az objektum több fázisát igazolja az is, hogy az alábbiakban részletezendő kemence, illetve járószint alatt, többrétegű betöltés került elő, s az egy a közelben lévő sekély kerek gödörre (6512/B., átm: 160 cm, m: 62 cm) is ráhúzódott. Ennek betöltése barna, ferde sárga, vékony agyagrétegekkel (tapasztás?) tarkítva. Lelete: közepes állat (juh?) gerincrészlete. A 6512. objektum bontása során került elő egy 150 cm átmérőjű, letapasztott sárga agyagréteg, melyben egy szinten lerakott cserepeket találtunk (6512/A.) (3-5. kép).2 1. kép A 6512. objektum és környezetének felszínrajza 2. kép A 6512. objektum és környezete (6516., 6097. objektum) DNy-ról 3. kép 6512. objektum, keresztmetszet 2 A 6512/A. objektum azonos a 6512/D-vel. 56