Alkalmazott Nyelvtudomány 10. (2010)

2010 / 1-2. sz. - KONFERENCIASZEMLE - TŐKE-FARKAS VANDA: XII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem

Konferenciaszemle Alkalmazott Nyelvtudomány X. évfolyam 1-2. szám 2010. XII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem (Balatonalmádi, 2010. május 25-27.) A Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke immár tizenkettedik alka­lommal rendezte meg a háromnapos Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemet. A már joggal hagyományosnak tekinthető eseményt a veszprémi székhelyű egyetem Alkal­mazott Nyelvészeti Tanszéke a Papp Ferenc Alapítvánnyal közösen hozta tető alá, ott­honául pedig - nyári egyetemhez illően - egy tóparti konferenciaközpont szolgált Ba­latonalmádiban. A nyári egyetem keretei között az alkalmazott nyelvészet, ezen belül elsősorban a pszicholingvisztika témaköreiben tevékenykedő kutatók és leendő kutatók bemutatko­zására és tapasztalatcseréjére nyílt lehetőség. A rendezvény célja az volt, hogy előse­gítse az alkalmazott nyelvészet területén felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatását, és lehetővé tegye a szakma képviselőinek tudományos kommunikációját. A konferencia előadói és résztvevői között hazai és külföldi egyetemek oktatói és graduális hallgatói éppúgy jelen voltak, mint a MTA Nyelvtudományi Intézetének ku­tatói és doktoranduszai, de hallhattunk előadást a kéttannyelvű középiskolai oktatásban tevékenykedő szakembertől is. Az alkalmazott nyelvészet fő témakörei között elkerülhetetlen az átfedés. Nem meg­lepő tehát, hogy bár a pszicholingvisztika az egyéni nyelvhasználatot veszi górcső alá, a kollektív nyelvhasználatot is érintő értekezések szintén helyet kaptak a programban, így az idegen nyelv, elsősorban az angol térhódítása nyomán a középiskolai okta­tásban jelentkező új megközelítésekről és feladatokról értekezett Czuczor Sándor. A latin nyelv jelentőségéről, máig tartó hatásáról Bíró András beszélt. A modern nyelv­­használat kérdéseit feszegette Szekrényesné Rádi Éva a gazdasági sajtóban használatos metaforákról szóló előadásában, és hallhattunk ismertetőt az EU-s diplomácia levél­anyagát feldolgozó módszerekről is Szécsényi István tolmácsolásában. Az egyéni nyelvhasználatra koncentráló témák sorát Reszegi Katalin előadása kezd­te, melyben a szerző megvizsgálta a metonímiákat olyan megközelítésben, mely során kognitív pszichológiai és nyelvészeti elméletek nem kizárják, hanem kiegészítik egy­mást. A számítógépes korpuszkutatás egyik problémájáról, annak lehetséges megoldásá­ról szólt Boda István Károly és Porkoláb Judit ismertetője. A természetes szövegek jelentésének vizsgálatában hasznos lehet egy olyan hipertext-struktúra, amely a szöveg megértéséhez szükséges háttérinformációt tartalmazza. Sáry Gyula a beszéd neurológiai hátterét szemléltette a kezesség, az agyféltekéi dominancia terén végzett vizsgálódások ismertetésével. Előadása frappánsan vezette fel a konferencia második napján elhangzott, a beszédészlelés és beszédmegértés és a lexikai hozzáférés komplex folyamatát változatos megközelítésekből tárgyaló ismer­tetőket. Menyhárt Krisztina a beszéd időszerkezetét vizsgálta rajzflmekben, illetve azoknak a beszédfejlődésre kifejtett lehetséges hatásait tárgyalta. A beszédzavarok témakörében nagyothalló gyerekek spontán beszédének akusztikai vizsgálatában nyert tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Horváth Viktória és Веке András, és itt említeném meg Bóna Judit hiánypótló ismertetőjét az időskori be­széd és az önmonitorozás sajátosságairól. A beszédtervezés atipikus kontrolljáról szóló

Next