Alkalmazott Nyelvtudomány 12. (2012)
2012 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - VÉKONY VALÉRIA: Írott nyelvi kétnyelvűség németországi magyar migráns gyerekek körében
Vékony Valéria 3.2. A biliteráció és a metanyelvi tudatosság A migránsok nyelvi szocializációja során a hangzó és részben az írott nyelv elsajátításának körülményei egyedülállóak, és több vonatkozásban eltérnek az idegen nyelvek tanulásától. Az iskolai keretek között minden esetben megismerkednek a nyelvtanulók az általuk választott nyelv hangzó és írott változatával is. A természetes módon bilingvissé vált gyerekekre azonban az esetek többségében nem jellemző ez a dichotómia. A befogadó ország oktatási rendszerének részévé válva tartósan kapcsolatba kerülnek annak írott nyelvével, viszont a származási nyelvük írott változatának ismerete elmarad. Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy a migráns gyermekek a származási nyelvükön is megtanuljanak írni és olvasni, és ha igen, milyen hatással van ez a második nyelvükön való tanulásra és ezzel a befogadó ország társadalmába való integrációs folyamatokra. Kuyumcu (2007: 34) a következőképpen írja le a németországi migráns tanulók iskolai helyzetét: A migrációs háttérrel rendelkező gyerekek egynyelvű társaiknál lényegesen gyakrabban küzdenek nehézségekkel az iskolában az írásbeli feladatok (fogalmazás, tartalmi összefoglalások) megoldásánál. A beiskolázás akadályát zökkenőmentesen veszik, hiszen a hétköznapi boldoguláshoz szükséges kommunikatív kompetenciájuk fejlettsége kielégítő. A face-to-face kommunikáció során egyes nonverbális elemek, mint a gesztikuláció, mimika alkalmazásával kompenzálják az esetlegesen felmerülő nyelvi problémákat. Az iskolában ezzel szemben speciális nyelvi, kognitív képességekre van szükség, amelyek hiánya általában nem derül ki az óvodában. Knapp (1999) 'rejtett nyelvi nehézségekről' beszél ebben az összefüggésben. Cummins (2000) a nyelvtudás két dimenzióját állítja szembe egymással: a BICS (basic interpersonal communicative skills) alatt azokat a beszélt nyelvi kommunikációhoz szükséges alapvető képességeket érti, amelyek megléte a hétköznapi boldoguláshoz szükséges, tehát távol áll az iskolai nyelvhasználattól. A CALP (cognitive academic language proficiency) fogalmát a tanulási nyelvi kompetenciával kapcsolatban alkalmazza. Ez az iskolai képzés nyelvi alapja. Eszköze az írásbeliség, és bizonyos mértékig független az adott nyelvtől. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy képessé teszi az egyént arra, hogy a nyelvet kognitív eszközként használja. Jeuk (2010: 52) felhívja a figyelmet a fogalmi páros és az ugyancsak Cummins nevéhez fűződő interdependencia-hipotézis interakciójára, és levonja a következtetést, hogy az idősebb korukban bevándorolt migráns gyerekek az első nyelvükön már megszerezték a szükséges tanulási kompetenciákat, amelyeket aztán sikeresen alkalmaznak a második nyelvükben is. A születésüktől fogva kétnyelvű migráns gyermekek esetében azonban hiányzik ez a készség. A CALP kialakulása a kognitív folyamatok fejlődése során csak egy